Honnan van pénz a NASA-nak, ennyi felesleges Mars kisérletre, expedicióra, mikor úgysem lehet ott Emberi Lény?

Az alap, amiből kiindulsz, nem rossz. Sajnos sok ponton viszont eléggé nagyvonalúan állítasz dolgokat. A hullám alatt szerintem nem konkrétan hullámra gondolsz, hanem valamilyen ismeretlen eseménysorra, ami bármi lehet. De előbb vegyük azt, hogy mit okoz egy valós hullám. Nekem a hullámokról egy tó jut eszembe, mert az is hullámzik. Így nem hinném, hogy bármiféle kedvező hatása lehet egy hullámnak. Persze te arra gondolsz, hogy a hullám anyagsűrűsödést okoz. Nekem ez így kevés, nem hinném, hogy működhet.

Még valami. A gravitáció. Itt van egy mellékes kérdés, mégpedig hogy mennyi a gravitáció a Föld magjában? Mert szerintem nulla és a legnagyobb gravitáció a légkör határán van. De ez fura, szóval akkor miért nagy a nyomás a Föld mélyében? Bár ez egy összetettebb dolog, csak érdekességképpen beszúrtam.

A gázt nem hiszem, hogy össze lehet úgy nyomni, hogy a gravitációja önmagát tudja fenntartani. Persze a Föld képes megtartani a gázokat, sőt a Mars is. De ehhez akkora gáztömeget kell összenyomni, mint maga a Föld. Ha nem nyomod össze kicsire, akkor nem lesz gravitáció. Viszont ilyen kicsiben a gáz már eleve plazma lenne, bár nem tudom, a plazma hogy viselkedik. Vagy létezik-e hideg plazma? Mit tudunk a plazma halmazállapotról?

De elmondom, én hogy képzelem. A csillagok örökké léteznek. Felrobbannak, darabokra szakadnak vagy ütköznek, de léteznek. Az űrben haladva begyűjtenek szilárd anyagokat is. Ezek a magas hőmérsékleten megolvadnak és a csillag belsejében az örvények hatására golyóvá gyúródnak. Aztán amikor elér egy tömeget, elkezd kifele sodródni. A nagyobb tömegek gyorsabban, a kisebbek lassabban. Mire a Nap felszínéhez érnek, már nagyon felgyorsulnak és a Napból úgy kirepülnek, mintha parittyából lőnék ki. Aztán a nap gravitációja folyamatosan lassítja, majd bekövetkezik egy egyensúlyi állapot és már nem távolodik. A nagyobb tömegek sokkal jobban felgyorsulnak, ezért messzebb is repülnek. Ezért vannak a nagy gázbolygók sokkal messzebb, mint a kicsi Föld típusú bolygók. Amelyiket meg gáz borítja, azt a Nap-ból vitte magával. De ezért lehet a Föld magja is meleg, mert magába zárta a Nap egy részét. A nukleáris fúzió az idők végezetéig működik, csak legyen megfelelő nyomás és hőmérséklete. Persze az idők végezete alatt azt értem, hogy évmilliókig.

De abban biztos vagyok, hogy az űrben levő gázokból nem képződhet csillag. Csak a meglevőt táplálja esetleg.

Az én elméletem szerint a bolygók anyaga attól függ, hogy éppen mit gyűjtött be a Nap. Továbbá megmagyarázza, miért szinte szabályos kör minden bolygó pályája. A gravitáció hatása ugyanis egyenletesen csökkent, nem úgy, mint az üstökösöknél, amik nagyon elnyújtott pályán keringenek a Nap körül. A pályájuk síkja is nagyon eltér, ebből is látszik, hogy nem a Napból származnak. A bolygók tengelye nem kell, hogy merőleges legyen a pályájukra, hiszen már a Nap belsejében is lehetett önálló forgásuk. A bolygók keringési síkja pedig párhuzamos minden bolygónál a Nap egyenlítőjével, ami arra utal, hogy jelentős külső hatás nem hatott a bolygókra.

Húha...

"A hullám alatt szerintem nem konkrétan hullámra gondolsz"

De, minden bizonnyal hullámra gondolt. Trükkös módon ezért mondta, hogy hullám. (Ilyeneket meg is lehet figyelni a csillagközi gázban.)

" Persze te arra gondolsz, hogy a hullám anyagsűrűsödést okoz. Nekem ez így kevés, nem hinném, hogy működhet."

Pedig okozhat anyagsűrűsödést. Lásd például: a hang.

"Mert szerintem nulla és a legnagyobb gravitáció a légkör határán van."

A Föld középpontjában valóban 0. A legnagyobb gravitáció nem pont a felszínen van, hanem valahol a kéregben vagy a köpenyben (mivel a Föld nem homogén, a magnak nagyobb a sűrűsége, mint a külső részeknek), de ez valóban igaz nagyjából.

"De ez fura, szóval akkor miért nagy a nyomás a Föld mélyében?"

Mivel a felette levő kőzetre, olvadékra, stb. viszont hat a gravitáció, és ez hat a középpontban levő anyagokra.

"Ha nem nyomod össze kicsire, akkor nem lesz gravitáció. "

De lesz (bár nyilván gyengébb).

"Viszont ilyen kicsiben a gáz már eleve plazma lenne"

Nem lesz plazma. (Ha csak közben nagyon durván fel nem forrósodik.) Amúgy miért is gondolod, hogy plazma lesz, amikor azt sem tudod mi az?

"A csillagok örökké léteznek."

Nem.

" Aztán amikor elér egy tömeget, elkezd kifele sodródni. A nagyobb tömegek gyorsabban, a kisebbek lassabban. Mire a Nap felszínéhez érnek, már nagyon felgyorsulnak és a Napból úgy kirepülnek, mintha parittyából lőnék ki."

?????????????????????

Ezt mégis mi az ördögrt csinálnák??? Valaki bekapcsolja az antigravitációs hajtóművet? Ebben mégis mi a logika???

"Aztán a nap gravitációja folyamatosan lassítja, majd bekövetkezik egy egyensúlyi állapot és már nem távolodik"

Ha a Napból egyenesen távolodnának, és a Nap gravitációja folyamatosan gyorsítja (húzza vissza) őket, akkor nincs egyensúlyi állapot. Ezen az alapon ha feldobsz egy labdát, akkor az megáll a levegőben.

"Ezért vannak a nagy gázbolygók sokkal messzebb, mint a kicsi Föld típusú bolygók."

A Naprendszerben tényleg így helyezkednek el a bolygók. Máshol meg marhára nem. elég sok "forró Jupitert" ismerünk. (Olyan óriásbolygót, ami nagyon közel kering a csillaghoz.)

"De ezért lehet a Föld magja is meleg, mert magába zárta a Nap egy részét."

Nem azért meleg.

"A nukleáris fúzió az idők végezetéig működik, csak legyen megfelelő nyomás és hőmérséklete."

A Föld magjában (és más bolygók magjában) nem működik nukleáris fúzió!!!

"Persze az idők végezete alatt azt értem, hogy évmilliókig."

?????

A Föld 4,5 milliárd éves.

"De abban biztos vagyok, hogy az űrben levő gázokból nem képződhet csillag."

Ez szép, de mi lenne, ha előtte tanunál egy kicsit a témáról...

"Továbbá megmagyarázza, miért szinte szabályos kör minden bolygó pályája."

Nem szabályos kör a bolygók pályája. (Amúgy fogalmam sincs, amit leírtál, miért, illetve hogyan magyarázná ezt...)

" A gravitáció hatása ugyanis egyenletesen csökkent, nem úgy, mint az üstökösöknél, amik nagyon elnyújtott pályán keringenek a Nap körül."

??????

Hát, Meton...

na mindegy, nézzük:

"nem hinném, hogy bármiféle kedvező hatása lehet egy hullámnak. Persze te arra gondolsz, hogy a hullám anyagsűrűsödést okoz. Nekem ez így kevés, nem hinném, hogy működhet."

Tudod, most nem az ezotériában vagyunk. Itt nem hinni kell.

Tudósok kiszámolták, és ki is mérték, mert sok galaxisban most is látható ez a hatás. Általában egy szupernova lökéshulláma söpör végig egy adott területen, és mögötte sorra gyulladnak fel az új csillagok.

"A gázt nem hiszem, hogy össze lehet úgy nyomni, hogy a gravitációja önmagát tudja fenntartani."

Minden gázbolygó így működik. Ami kis szilárd magja van, az nem sokat számít.

"én hogy képzelem. A csillagok örökké léteznek."

Miért képzeled így?

Nem így van.

"Felrobbannak, darabokra szakadnak vagy ütköznek"

Elmondanád, hogy egy felrobbant csillag mitől tud MÁSODSZOR is felrobbanni?

"a csillag belsejében az örvények hatására golyóvá gyúródnak. Aztán amikor elér egy tömeget, elkezd kifele sodródni."

Honnan veszed ezt az eszement butaságot?

A csillagok - a többség - úgy néznek ki, hogy a külső burokban van a hidrogén, ott megy a fúzió annak a belsejében. Azon belül a hélium, alapból nem csinál semmit. Legbelül meg egy icipici mag az összes többi anyagból, az is rétegezve.

Gravitáció rendezi el az egészet.

"Mire a Nap felszínéhez érnek, már nagyon felgyorsulnak és a Napból úgy kirepülnek, mintha parittyából lőnék ki.

Csak egyetlen ilyen fényképet mutass!

"Aztán a nap gravitációja folyamatosan lassítja, majd bekövetkezik egy egyensúlyi állapot és már nem távolodik."

Szóval szerinted a feldobott labda is megáll a levegőben, és ott is marad. Értem.

"A nagyobb tömegek sokkal jobban felgyorsulnak"

MITŐL???

"abban biztos vagyok, hogy az űrben levő gázokból nem képződhet csillag"

Az a baj, hogy ilyet tényleg csak az egészen buták mondanak.

Szépen, részletesen elmagyaráztam, de sok más helyen is megvan, hogyan nyomódik össze az űrben levő hidrogén, hogyan lesz egyre nagyobb csomó belőle, és közben persze melegszik is. Amikor elég nagy tömegű, nyomású, és elég meleg lesz, beindul a fúzió.

Ennek melyik részét nem érted?

És nem kell találgatni sem, mert a világban sok helyen látunk csillagbölcsőt. Mondtam a Teremtés Oszlopait: az is ilyen, csak az annyiban különleges, hogy van ott egy erős csillagszél, ami lefújja róla a port, és emiatt kívülről is jól látjuk a csillagkeletkezés folyamatát.

Tudod, az a baj, hogy most a TUDOMÁNY fórumon vagyunk, és itt nem hasraütésre mennek a dolgok.

Tehát vagy nézz utána - vagy pedig fáradj át az ezotériára, és ott nyugodtan fantáziálhatsz. Akár napból kirobbanó bolygókról, akár bármi hasonlóról.

Oké, egy robbanáshullám durván összenyomhatja a gázt. De körkörösen terjed még az űrben is, szóval ebből csak egy kéreg vastagságú rész képződne, amiből nem lesz csillag.

A csillagok örökké léteztek. A robbanás során kettő vagy több is lehet belőlük, attól függően, mekkora darabokra szakad szét. A darabok továbbra is csillagok maradnak. És azért léteznek örökké, mert az idő is örök. Van egy nagy bumm elmélet, de akkor a nagy bumm előtt mi volt? A válaszom az, hogy ami utána.

A labdát ha feldobod elég magasra, akkor nem esik vissza. Ezért nem esnek le például a műholdak. Ahogy távolodik, növekszik a kerületi sebesség, így növekszik a gravitációval ellen tartó erő. Egy ponton megáll és mivel nem hat rá erő, megtartja a mozgást. A bolygók is ilyen egyensúlyi állapotban vannak. Amikor kiszakadtak a Napból, volt egy sugárra merőleges sebességük, ami az űrben örökre meg is maradt. Ez kezdetben nagy erővel mozgatta a bolygót a Naptól elfele. A gravitáció viszont folyamatosan ellene dolgozott, így egy ponton megállt. Az eredmény egy tökéletes körpálya. Vagyis ha belekötsz, akkor nem teljesen tökéletes, mert kicsit még mindig ingadozik, de azért a lényeg ez. Így kezdődött.

A Nap belsejében nem tudjuk milyen anyag lehet. Szilárd semmiképp, met az lehűtené a belsejét, és persze főleg azért nem, mert ha kibillen az egyensúlyából, akkor egyszerűen kirepül a Napból. Mint ahogy a bolygók. Képzelj egy egy tornádót. A közepén csend van, de a szélén hatalmas erők dolgoznak. A hasonlat nem teljesen jó, de egy forgó gázra gondolj, aminek a közepén egy szilárd test van. Addig nincs gond, amíg tényleg középen van, de ha kibillen, akkor messze elrepül. És mivel a gázgömb szélén még gyorsabban mozog a levegő, így rendesen felgyorsul.

A Föld belsejében hidrogén plazma van, csak jóval sűrűbb, mint a Napban. Egyszerűen nem lehet más, mert nem tudok semmi mást elképzelni, ami korlátlan mennyiségben energiát termel és megolvasztja a kőzeteket is. Ez lehetséges, mert a tudományos kísérletek csak az anyagok sűrűségére vonatkoznak, nem z anyagok minőségére. Ezért nem szilárd a Nap magja sem, csak sűrűbb, mint a szilárd anyagok.

"Egyszerűen nem lehet más, mert nem tudok semmi mást elképzelni"

Hát szerencsére a fizika nem az alapján működik, hogy te mit tudsz elképzelni.

És sajnos, amit írsz, az tényleg csak a te elképzelésed, nyomokban sincs hasonlóságban az ellenőrzött, hiteles valósággal.

"durván összenyomhatja a gázt"

Nem kell durván. Elég, ha kicsit összenyomja, innen kezdve a gravitáció működik.

"De körkörösen terjed még az űrben is"

Igen, és akkor mi van?

Egy adott ponton összenyomódik a gáz, ott képződik egy csillag. Máshol, ahol nincs minek összenyomódnia, nem képződik.

"A csillagok örökké léteztek."

Elárulnád, hogy ezt honnan veszed?

"A robbanás során kettő vagy több is lehet belőlük, attól függően, mekkora darabokra szakad szét."

A csillag nem egy bomba, nagyjából szimmetrikusan robban. Nem darabok képződnek belőle, hanem a külső burkát dobja le. Csak egyszer tud robbanni.

"A darabok továbbra is csillagok maradnak."

Nem.

"És azért léteznek örökké, mert az idő is örök."

Most nem az ezotérián vagyunk. Az időnek volt kezdete. A csillagoknak is. És végük is van.

"Van egy nagy bumm elmélet, de akkor a nagy bumm előtt mi volt? A válaszom az, hogy ami utána."

Na igen. A paraszt bácsika ezt mondaná.

De itt még mindig a tudományon vagyunk!

"A labdát ha feldobod elég magasra, akkor nem esik vissza."

Nem igaz.

"Ezért nem esnek le például a műholdak."

Nem igaz.

"Egy ponton megáll és mivel nem hat rá erő"

Te figyelj: elvégezted a gimnáziumi fizikát?

Hány éves vagy egyáltalán?

"A bolygók is ilyen egyensúlyi állapotban vannak."

Nem igaz.

"Amikor kiszakadtak a Napból, volt egy sugárra merőleges sebességük"

Mitől?

És ebben az esetben egy olyan ellipszis pályára léptek volna, aminek az egyik vége a Napban van, tehát visszaestek volna.

Gimnáziumi fizikával hogy állsz?

"A Nap belsejében nem tudjuk milyen anyag lehet."

De tudjuk. Leginkább hélium hűsöl benne, 15 millió fok környékén.

"Szilárd semmiképp, met az lehűtené a belsejét"

Te jól vagy?

Amúgy valószínűleg tényleg nem szilárd 15 millió fok fölött.

"ha kibillen az egyensúlyából, akkor egyszerűen kirepül a Napból"

Áruld már el, hogy mitől?

Ha itt a Földön leteszel a földre egy acél tömböt (ez ugye sűrűbb, tehát nehezebb, mint a földfelszín) akkor az kirepül a világűrbe?

"Addig nincs gond, amíg tényleg középen van, de ha kibillen, akkor messze elrepül."

Azt ugye tudod, hogy a Nap 25 naponta tesz meg egy fordulatot? Nem mondhatod rá, hogy szélsebes.

"A Föld belsejében hidrogén plazma van"

Ezt honnan gondolod?

Elárulom: nehéz fémek vannak ott. Ebből van a földmágnesesség is.

"csak jóval sűrűbb, mint a Napban"

Mitől lenne sűrűbb? Gondolod, odalent nagyobb a nyomás?

"mert nem tudok semmi mást elképzelni, ami korlátlan mennyiségben energiát termel"

A hidrogén mitől termelne energiát?

Másrészt radioaktivitásról még életedben nem hallottál? Nem fúzió.

#45 (Meton)

Mi lenne, ha a következő hozzászólásod előtt megtanulnád a középiskolai fizikát? Vagy legalább olvasd el, amit leírtunk! Ketten is leírtuk egy csomó állításodról, hogy nem igazak, erre leírod újra...