A pszichológia reál vagy humán tudomány?

Én egy lépéssel visszalépnék: Tudomány-e egyáltalán?

Egy olyan meghatározást hallottam, hogy "puha tudomány".

Egyik oldalról jól láthatóan működő dolog:

Például az MLM cégek agymosásai, a "team buildingek" nyilvánvalóan működnek, de nem világos, hogy itt a tudományos alapok, vagy a "szakmai gyakorlat" okozza a működőképességet.

Ha az embernek lelki bajai vannak, elmegy egy agyturkászhoz, azt fogja mondani, hogy legalább egy-két év, ha ön is nagyon akar változtatni. (Amikor egy jól fizetett team bildingen egy hétvége alatt csinálnak zombit 10-20 emberből).

A járókelő-effektus "Az egyik legerősebb és legjobban reprodukálható effektus a pszichológiában". Az effektus alapja egy hírlapi kacsa. A megfigyelések pont azt mutatják, hogy minél több ember van jelen, annál nagyobb eséllyel nyújtanak segítséget.

A Stanfordi börtönkísérlet egy kacsa. Zimbardo mégis "tekintélyes tudós" maradt, Budapesten is haknizott a A járókelő-effektussal

A Milgram-kísérlet-et többször reprodukálták, szétszedték, hogy mi van ha nő ül a "kínzószékben" és férfi a kísérleti alany és fordítva, vagy ha egyneműek, mi van, ha fogni kell az "áldozat" kezét...

Azután kiderült, hogy ez is egy manipulált kísérlet volt (Melyik másik tudományban sikerül reprodukálni manipulált kísérletet?)

Vannak egyszerű és közimert dolgok, ott a meghatározás aránylag pontos, és főképpen a döntő többség által elfogadott. Ez azért lehetséges, mert azt az egyszerű dolgot sok ember megtapasztalhatta, ismeri, ezért nehéz róla téveszméket terjeszteni. A dolgot többé kevésbé azonos módon ismeri meg mindenki, ettől lesz konszenzus és nem nagyon lesz benne ellentmondás.

Vannak nagyon bonyolult és csak kevesek által ismert, még kevesebbek által megtapasztalható dolgok. Emiatt a dologról alkotott ismeretek nagy tág határok között mozognak, így a róla alkotott vélemények is. Itt a legtöbb embermás emberek állításaira kénytelen hagyatkozni, ami viszont kiváltja néhányakban hamis manipulatív közlés kényszerét. Ez még inkább bizonytalanná teszi a dolgokról alkotott nézet egységes megítélését, így számos nézet létezik, amelyeket neves emberek véleményével igyekeznek alátámasztani.

Ezért a bonyolult, pláne kevéssé ismert dolgokról nem lehet "ez" vagy "az" módon válaszolni. Ugyanis mindkét esetben léteznek szakmai meghatározások, amelyek eldöntik a hovatartozást, csakhogy ilyen esetekben vannak "ez" jellegű tulajdonságos is, és vannak "az" jellegűek is. Ez a helyzet a pszichológiával. Általában igaz, hogy az absztrakt matematikatudomány tud egzakt bizonyításokat szolgáltatni, míg számos úgynevezett kísérleti tudomány erre csak többé kevésbé képes attól függően, mennyire nehéz a reprodukálhatóság. A pszichológia lényegében az emberi agy működésével foglalkozó megállapító, gyógyító tevékenység. Az emberi agy vizsgálata egyértelműen természettudomány, és enélkül a pszichológia megalapozottság nélküli képzelgés. Tehát e tudományágat ennyiben kénytelenek leszünk természettudománynak tekinteni. Ugyanakkor a társadalomtudományok az emberi tevékenység sajátosságaival foglalkoznak, ennyiben viszont a pszichológia is az.

Ugyanakkor egyre inkább kiderül, hogy számos jelenség nem vizsgálható egy tudományág eszköztárával, mert ez kevés lesz. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy dolgok megértéséhez akár sok tudományterület együttes erőfeszítés szükséges, ma már ezért interdiszciplináris tudományokat i definiálnak, és a pszichológia feltehetően ilyen lesz, még ha ez ma nem is látszik annyira nyilvánvalónak. Annyi már bizonyos, hogy biológia, biokémia, fizika, közgazdaságtan, szociográfia és még néhány más tudományág hathatós közreműködése nélkül a pszichológia nem tud áttörő eredményeket elérni.

Ma már nagyon sok tudományos terület nem illethető szimplán humán vagy reál jelzővel. Más szavakkal ez a megkülönböztető jelentés elavulónak tűnik. Sokkal árnyaltabban lehet csak besorolni (kategorizálni) tudományokat, mert azok egyre összetettebbek.