Melyik állítással értesz inkább egyet?

Ez attól függ, hogy milyen szempontból nézzük?

Biológiailag kétségtelenül az állatvilágban a helyünk, de kulturális szempontból mi már többek vagyunk, van civilizációnk, művészeteket űzünk, oktatási intézményeink vannak, illetve lehetne még hosszasan sorolni azokat, amire az állatok nem, vagy csak korlátozottan képesek, mert nem tudnak írni, folyékonyan beszélni, zenélni, tudományokat művelni, szerszámokat, gépeket gyártani, olyan drasztikus módon megváltoztatni a környezetet, mint az ember.

Terészetesen bennünk is megvannak az atavisztikus ösztönök, így az emberből bármikor kibújhat az állat, annak dacára, hogy ildomos lenne uralkodni magunkon.

Sajnos ez nem mindig sikerül.

"az állatvilágból kiemelkedett, civilizált lény."

Ezzel az állítással vitába szállnék:

- Van egy csomó állatfaj ami hasonlóan összetett gondolkodásra és érzelmekre is képes.

- Van egy csomó állatfaj ami meglepően ügyes eszközhasználatban is.

- Van egy csomó állatfaj ami meglepően komplex kommunikációra képes.

- Az állatok többsége sokkal civilizáltabban viselkedik, nem szemetel nem teszi tönkre a saját élőhelyét, heccből szórakozásból nem pusztít el más állatokat stb...

Az egy dolog hogy a fenti tulajdonságok és fizikai képességek egyszerre csak az emberben fordulnak elő. De attól még semmivel sem vagyunk különbek bármelyiktől.

Kétségtelen, hogy az embert biológiai értelemben csak egy faja az állatoknak.

Anno hallottam egy mondást: Az állatok nem építenek katedrálist. Szerintem ez eléggé a lényegre tapint. Egy istenkép megértése, megélése is igen komplex gondolkodásra utal, ahogy egy katedrális fontossága is túl absztrakt egy állat szintjéhez képest, főleg ha az, aki a katedrálist építi, az tudatában van annak, hogy ő már nem éri meg az elkészültét.

Az ember tudatos, intelligens lény. Képes a fogalomalkotásra, és ennek révén elvont, absztrakt fogalmak és összefüggések megértésére. Pl. képes megérteni, hogy az állatvilágból való „kiemelkedés” nem azt jelenti, hogy az emberek elmozdulnak függőleges irányban, ez a „kiemelkedés” nem fizikai, hanem absztrakt térben értelmezendő, de mégis érti mindenki, hogy miért van analógia ezen értelmezés és fizikai pozíció megváltozása között.

Az állatok is rendelkeznek kisebb vagy nagyobb mértékű tudatossággal, intelligenciával, de ilyen téren az ember és bármelyik másik állat között szakadéknyi távolság van. Ez főleg a beszédnek köszönhető szerintem, a beszéd – nem pusztán a kommunikáció, hanem a szavakkal való kommunikáció – tesz képessé minket igazán arra, hogy magas szinten legyük képesek analizálni, szintetizálni a jelenségeket és azok összefüggéseit, hogy hasonlóságok, különbözőségek alapján fogalmakat alkossunk, elvonatkoztassunk.

Az ember képes arra, hogy elvont elvek, ideák mentén akár az ösztönös cselekedeteivel, illetve a személyes érdekeivel teljesen szembe menve cselekedjen. Az ember az, aki képes meghalni egy eszméért, áldozatot hozni idegenekért vagy más fajokért. Az ember az, aki olyan dolgokat is fontosnak tart, ami nem a létfenntartáshoz és nem is a fajfenntartáshoz szükségesek, még csak közvetett módon sem.

Lehet, hogy ez a szürke hétköznapokban nem mindig tűnik így, de mikor igazán tétje van, az emberek többsége képes teljesen máshogy cselekedni, mint ahogy egy állat tenné. Emberi szemmel ez meg egy olyan fontos és jelentős különbség, ami miatt joggal különbözteti meg az ember önmagát az állatoktól.

#2 > Arra használtuk a lassan kifejlődött agyunkat, hogy mindent elpusztítsunk magunk körül, beleértve a saját lakhelyünket is.

Lehet, hogy bizonyos folyamatoknak ez a következménye, de ritkán ez az elsődleges célja. Mondjuk a kiránduló eldobja a szemetet az erdőben, mert lusta, mert nem tud vele mit kezdeni, mert nem látja a tette következményeinek a súlyát… De nem azzal a *szándékkal*, hogy pusztítsa a környezetet. Nota bene, ha időt, pénzt vagy energiát kellene szánnia azért, hogy szemeteljen, akkor nem tenné, nem ez a célja. De pont az ember az, aki képes belátásokat meghozni, és változtatni a látásmódján, szokásain.

Nézzetek kicsit Nat Geo Wildot és Animal Planetet.

Az állatok sem olyan kis cuki lények ám :)