Mi a véleményetek az agyba való chipültetésről? Az ember gépiesítése a jövő?

Szerintem hasznos lenne, de nem kell ilyen messzire menni :) elég egy chip ami momdjuk a top10 nyelvet azonnal fordítani tudja, plusz alapvető infók ilyen olyan témában. Nagyon sokat tudna dobni az emberiségen:) de amúgy meg kihasználható .

Másrészt nyilván ez is pénz kérdése lenne, mint minden. Emiatt inkább csak akkor pártolnam ha szimplán elvi kérdés lenne .

Az ember régóta használ eszközöket, hogy valamilyen egészségkárosodást kompenzáljon, vagy az egészséges állapotnál jobb állapotot érjen el. Pl. az ember használ mankót, illetve használ biciklit. Az ember használ szemüveget, illetve használ távcsövet. Persze ezek külső eszközök, de egy ideje használunk „beépített” eszközöket is, pacemaker, csípőprotézis, műlencse stb… Ilyen szempontból az agyba ültetett chip pont ugyanolyan lehetőség.

De azért az agy mégiscsak egy igen komplex szerv, nyilvánvalóan óvatosan kell kezelni az ilyen irányú eszközöket.

> Már így is szinte mindent gépekkel oldunk meg.

Ennek természetesen vannak előnyei, pl. aligha jegyeznél meg 100 telefonszámot, vagy aligha ásnál ki egy 2 méteres árkot egy nap alatt, puszta kézzel (mert hát az ásó is gép). Meg vannak veszélyei is, hiszen így azok a lehetőségeink, amiket megszoktunk a hétköznapokban, azok függnek a technológia elérhetőségétől.

> Esetleg látás, hallás javítás?

Ez egy teljesen legitim, és nem túl komoly kockázatokkal járó felhasználás. Ebben már vannak előrelépések, de még nagyon gyerekcipőben jár ez is. A szem azért egy nagyon komplex érzékszerv, nem pusztán receptorok (kvázi szenzorok) tömege, hanem egyfajta információ előfeldolgozást is végez. A szemből az agyba jóval kevesebb információ áramlik, mint amennyi receptor található a szemben. Pl. a szem többek között végez egyfajta éldetektálást is, jelösszegzést is. Az agy ilyen „jelforrásra” van felkészülve. Pont ezért is egy a szemet teljes egészében mesterségesen kiváltó „protézis” ma még nincs. Aki megvakult, annak ez nem fogja teljes értékűvé tenni a látását. Ma még nem.

A dolog azért nem jelent komolyabb kockázatot, mert a szem mégiscsak egy célirányos szerv, onnan kizárólag látáshoz kapcsolódó információk érkeznek.

> Elektronikus tárgyak irányítása gondolatokkal?

Ez azért kevésbé problémás, mert ez az agy működésében nem vesz részt, pusztán csak kiolvassa – read only módon – az agyban keletkező ingereket, és ezek alapján működtet dolgokat. De itt már kicsit nehezebb az ügy, mert néha az ember fejében megfordulnak olyan gondolatok, amiket valójában nem akar tényleges meg is tenni. Ha más nem, akkor álmában. Így aztán ideiglenes jelleggel működhet a dolog – ki- és bekapcsolható módon –, de állandóan működő módon felvet problémákat.

> Könyvek, filmek letöltése az agyba?

Ez már problémásabb, hiszen ez már komolyabban beleszövődik az agy működésébe. Egy olyan működésbe, aminek a részleteiről rengeteg dolgot nem tudunk, így egy ilyen szerkezet másodlagos mellékhatásairól sem. Itt nyilván fel fognak majd merülni mindenféle technikai, biztonsági, erkölcsi, jogi dilemmák. De ettől annyira messze vagyunk, hogy ezeket a dilemmákat majd oldják meg abban a korban, amikor ezek valóban rendelkezésre fognak állni, és valós dilemmaként fognak felmerülni. Én gyanítom, hogy ez az idő nem a mi életünkben jön el.

Én úgy vagyok vele, hogy ha ezzel emberek életét könnyítjük meg, és nem hagytunk olyan problémaforrást, hogy komolyabb esélye legyen annak, hogy a dolog visszafelé sül el, akkor miért ne? Nem érzem azt, hogy lenne valami reális vörös vonal ezen eszköz között és mondjuk a pacemaker vagy csípőprotézis között.

Én egy beépített zsebszámológépet, és egy mentális klaviatúrát tudnék elképzelni. Illetve ahogy a számológép visszaadja az eredményt, úgy szöveget is lehetne olvasni.

Ezek közül egyikse igényel túl nagy sávszélességet ellentétben mondjuk a látással és ma sem lehetetlen kivitelezni.

Egy programozónak vagy gépírónak nagy segítség lehet pl a mentális klaviatúra.

Én is elfogadnék ilyen funkciókat, ha a hosszútávú klinikai tesztek rendben voltak.

Hát én már nagoyn várom a Neuralink piacra dobását és fejlődését.

Ugye a Neuralink első verziója végtag bénultságot célozza meg megoldani egyszerűen azzal, hogy a sérült ideget megkerülik egy agyi és egy végtagi chippel.

Én veszítem el a látásomat. A gén, ami ezt okozza, ismert, de nincs rá gyógyterápia, igazából el se kezdték még kutatni. Én viszont pár éven belül teljesen elvesztem a funkcionális látásomat.

Elvileg a Neuralink 2.0 viszont már a látást igyekszik megoldani. Ez persze még van vagy 10-15 év, de legalább van remény, hogy még az én életemben megtörténik, amit az elmúlt korok vakjai nem mondhattak el magukról.

Szóval ahogy piacra kerül én tuti beültetem.

Gépelni nem kunszt, így is simán lehet 150-250 karaktert írni percenként. Nyilván aggyal menne gyorsabban is, de nem gondolom, hogy annyira szükség lenne rá, max a "telepatikus" kommunikációnál ahol egymással agy-chateltek:D

Én ellene vagyok, de ha utána perfekt beszélni s érteni tudnám a világ összes nyelvét, akkor elgondolkodnék rajta!

Mondjuk a nyelvtanárokon, nyelviskolákon, fordítókon biztos nem segítene a dolog....

Az ember egy komplex rendszer. Nyilvánvaló, hogy egyes elemeinek meghibásodása rendkívül kellemetlen és erősen korlátozza a működést, ugyanakkor lehetőség van a javítására (És e tekintetben a végeredmény a fontos, nem a kivitelezés módja). És ez rendkívül kellemes és hasznos.

Ugyanakkor e komplex rendszert egy még komplexebb rendszer vezérli, amit röviden agynak nevezünk. Az emberi agy képes az érzelmekre, és ez nagyon messzire vezető tulajdonság. Ugyanakkor erről rendkívül keveset tudunk. Érzelem az öröm, amiről tudjuk, mi a testben a hordozója, azaz miféle vegyi folyamatok végbe menése jelenti az örömet. Ennek ellenére azt nem tudjuk elérni, hogy az ember örüljön, ha szeretne. Emberi viselkedéssel könnyebb ezt elérni. Ugyanakkor számos érzelemről fogalmunk sincs, mi hordozza, hogyan jön létre és mitől.

Az agy annyira komplex, hogy abba belepiszkálni komoly felelősség, hiszen hiába tudjuk egyes hálózatok működését, a kapcsolatrendszerét nem ismerjük teljesen. És emiatt előfordulhat, hogy a legjobb szándék mellett nagyobb kárt okozunk, mint hasznot.

Lehet, hogy eljön a pillanat, mikor az agy egyes (főleg hibásan működő) funkcióit képesek leszünk mesterségesen helyettesíteni vagy kiváltani, ez azonban nem a közeljövőben, de még csak nem is a középtávú jövőben fog bekövetkezni.

azonban mindezen technikai kérdéseken túl, én ember vagyok, és nem szeretnék gép lenni. Vannak jó és kevésbé jó tulajdonságaim, utóbbiak okoznak kellemetlenséget, azonban én mégis csak ez vagyok. És nem szeretnék semmiféle chipet az agyamba semmiféle, úgynevezett javító céllal, mert az nem én leszek. Az érzelmek rendkívül bonyolultak. És még a negatív érzelmeimtől se szeretnék megszabadulni, mert akkor ami leszek, az egy idealizált gép, és nem én. Röviden szólva, lecseréltek, mint egy elhasznált eszközt. Csakhogy ez az eszköznek nem számít, nekem meg igen.

Minden ember más! És el tudom képzelni, hogy valakit hibás szerve mérhetetlenül zavar, és emocionálisan bármire képes lenne ennek kiküszöbölése érdekében. Feltehetően felelős gondolkodással elég hamar rájönne, hogy azért bármire még se, de egy itt válaszoló, feltehetően látássérült barátom helyébe képzelve magam, véleményével azt hiszem, teljesen egyetértek. Mi több, drukkolok, hogy az a jövő mielőbb következen be számára.

Mindezek mellett és mindezek ellenére, ha az ember gépesítése a jövő, abban a falanszterben én nem szeretnék élni, mert számomra az ember az érzelmeitől ember. Azt pedig ne vezérelje nekem senki és semmi, az az én abszolút privilégiumom, akár az életem árán is.

A neuralinkes állítások csak részben esnek a sci-fi területére, ugyanis 99%ban "fi", és nem "sci". Azok a majmos kísérletek (majom aggyal vezérelt számítógépes játék), amikkel pár éve tele volt a sajtó, évekkel ezelőtti kísérletek replikációi. Azóta semmit sem értek el, és az alapító kutatók közül jórészt mindenki lelépett. De különben is, hiteles szakmai körökben abszolút közröhely tárgyát képzi a neuralink.

"Mindezek mellett és mindezek ellenére, ha az ember gépesítése a jövő, abban a falanszterben én nem szeretnék élni..."

Ne aggódj emiatt, mert ez a mi unokáink életében sem lesz realitás.

8, én azt azért nem állítanám, hogy sehol nem tart a Neuralink. Egyelőre több ideget tudtak bkeötni a chipbe, mint bármelyik másik ugyanezzel foglalkozó cég. Másfélszer-kétszer annyit, szóval nem elhanyagolható mennyiségről van szó.

Arról, hogy robotizált társadalom.... őszintén... már nem abban élünk?

Már most tele van kiborggal a világ, csak a számítógépet, amire napi 20 órában rá vagyunk kötve, egyelőr emég a kezünkben tartjuk és a szemünkkel nézzük, nem a bőrünk alatt van.

Az, ha az agyba helyezik azokat a készülékeket, amik elsőre annyit tudnak csak, mint a telefonok... az tulajdonképpen csak egy áthelyezés, kézből testbe, de lényegében nem változtat azon a tényen, hogy már most is ugyanúgy függünk tőle és szerves része a mindennapjainknak.

#6

Akik nyelvre szakosodtak, azok más téren kellenének. Pl non-stop fordítani szövegeket vagy AI által fordított szövegeket átnézni, hogy mennyire fordított értelmesen, mennyire helyén való az szöveg környezetben.

Ma már használnak AI-t a programozásban is, de ott is kell mellé egy programozó. Hiába lehet mesterségesen csinálni valamit, jó ideig kell még mellé ember. Az önkiszolgáló kasszák és az automaták se tudtak még egy szakmát leváltani. Amellé is kell ember, aki tudja kezelni vagy tud segíteni.

Amúgy pl ott van a google fordító. Egyik legjobb szövegfordító, de így is egy kupac kaki, ha értelmesen kell fordítani. Nagyon sok munka lenne vele, hogy értelmesen tudjon fordítani. És ehhez kellenének anyanyelvi szintű tanárok is mind a két oldalról, ha pl egy angol és egy magyar fordítást nézünk. Vagy mik azok a szavak amiket ne fordítson le. Én pl hülyét tudok attól kapni ha menü rendszerben a home-ot lefordítják úgy, hogy ház vagy otthon és van is ilyen program. Inkább hagyják úgy, nem lehet értelmesen fordítani.