A tudomány és a vallás(ok) közti ellentét szinte már törvényszerűen elkerülhetetlen és feloldhatatlan?

Egyébként pont a kereszténysegnek köszönhető, hogy pont europaban jött létre ez a tudományos fejlödes.

Az vallás es tudomány szembenállása is sok mítoszt es tulzast tartalmaz. A valoságban a visszonyuk árnyaltabb volt mint sokan hiszik.

[link]

Jött a tudomány embere aki"mesézi" sok ezer tudós személyes hitét

Rengeteg hívő tudós ketté tudja választani a hitet és a tudományt ahogy írták előttem de tudjuk ennek a kommentek csak az uszítás a célja

#12

Nem mese?

Bizonyítsd be!

Nincs feltétlenül ellentét. Az õsrobbanás elméletének alkotója pl felszentelt (rkat) papként lett eléleti fizika professzor. Egyébként a Vatican annak idején örömmel üdvözölte az elméletet, mondván: lám, a tudomány bebizonyította a Teremtést. A tudós erre úgy reagált, hogy helytelen, mert minden tudományos elméletrõl kiderülhet, hogy téves és ha ez történne, akkor nem volt Teremtés, netán I-ten ... ?

Ez rámutat a kapcsolatra: keverni helytelen.

A konkrét kérdésre: az "ellentét" szó (már amit jelent) nem értelmezhető erre az esetre. Egészen másról van szó.

Mindenekelőtt élesen meg kell különböztetni a tudományt és vallást mint szellemi objektumot, és az embert, aki szellemi lény is, és mindkét dologhoz viszonyul valahogy. Egyfelől ugyanaz az ember időben eltérő módon, másfelől a különféle emberek, gyakran érzelmektől vagy pillanatnyi állapottól vezérelve.

De hogy értsük, előbb egy kis emberismeret és történelem. Az ember az első lény, amely komplex gondolkodásra képes, ezért van időfogalma és van oksági fogalma. Ugyanakkor az evolúció számtalan védekező mechanizmust alakított ki az élőlényekben (az emberben is!) a fajfenntartásra és az élet védelmére. Mindezekből az következik, hogy az ember volt az első élőlény, aki összefüggést keresett az őt érő hatások és azok kiváltó oka között. Az agya "kívánta", hogy rendszerben gondolkodjon, de rengeteg dolgot semmi semmi esélye sem volt magyarázni, ugyanakkor számos veszélyes hatás érte, amitől félt. Ezt a problémát az agya úgy oldotta meg, hogy teremtett egy - kezdetben részleges mindenhatót, később generális mindenhatót. Az előbbire példa a napisten vagy esőisten. Utóbbira pedig a mai vallások istenei, amelyek szintén sokfélék, de mind mindenhatók.

Az istenek kezdetben bizonyos vágyak (adj uram esőt, ne hozz árvizet, tedd, hogy ne haljak éhen stb.) és bizonyos félelmek (gyógyíts meg uram, védj meg uram...) megoldására használták, majd (mint minden, ez is) önálló fejlődésnek indult, rendszerré (általános vallássá) állt össze amelynek intézményrendszere, feladatai és azok kezelői (papok) lettek. Ezeket áttekintve láthatjuk, az ember mennyire sokféle, mennyire eltérő gondolkodású, és mégis alapdolgokban mennyire egységes.

A tudomány egy más dolog. Előbbivel párhuzamosan akadtak emberek, akik módszeresen vizsgálták a természetet és az őket ért hatásokat, és rájöttek bizonyos összefüggésekre. Kezdetben ez is rendkívül zűrzavaros volt, de idővel letisztult, ennek is létrejöttek intézményei és művelői. Itt a cél az előbbitől eltérően nem vágyak és félelemek legyőzése, hanem a bennünket érő hatások megmagyarázása volt, ebből következett, hogy a módszerei, szabályai is mások lettek kissé (sokban élesen mások, de sokban hasonlók vagy azonosak, hiszen mindkettőt az ember "művelte").

Egy másik fontos dolog, hogy adott pillanatban egy adott ember ismeretei igen erősen különböznek másokétól továbbá mindegyik erősen korlátos. Ez vezet a tévedésekhez, kinél többhöz, kinél kevesebbhez. A döntő különbség majd az lesz, ki képes utólag elfogadni és elismerni a tévedését. Ugyanis rendkívül sokan erre nem képesek, erre is van magyarázat.

A vallásnak és a tudománynak tehát két eltérő célrendszere van, amelyek lényegében csak abban közösek, hogy emberiek. Így a módszereik is mások, a szabályrendszerük is más, ezt nevezhetjük ellentétnek, de semmiképpen nem az, hanem másság (erre többen rámutattak itt).

Drasztikusan más a helyzet az ember ezekhez való hozzáállásával, az azonban nem a tudomány vagy vallás, hanem az adott ember ezekről alkotott gondolatai. És ebben lehet ezernyi eltérés, akár ellentét, sőt, ugyanazon emberben is lehet ellentét. Ilyen például a "pálfordulás", De a kettő meg is férhet egymással, mert az adott ember érti és ezért meg tudja különböztetni őket. Számos egyházi (sőt magas egyházi) személy volt a tudomány elsőrendű kutatója, és ebben semmi ellentmondás vagy rendkívüliség nincs. Ugyanis ezek az emberek pontosan meg tudták különböztetni szellemi igényük vallási vonatkozását és tudományos rendszerezettségét. Néhány igen fontos személyiség minkét területen: II. Szilvszter pápa (arab számok, ingaóra, hidraulikus emelő), Giovanni di Casali (1300 körül -gyorsuló testek mozgásának grafikai analízise), Roger Bacon (1200-as évek - fény hullámelmélete, távcső és a mikroszkóp elve), Ampére és Volta ugyan csak rendkívül vallásos emberek voltak, de elektromossággal kapcsolatok kutatásaik közismertek). Ezen emberek (és még sokan mások) számára e két dolog abszolút természetes volt, mert kitűnően tudták mindkettő helyét és szerepét.

Számos más indok és magyarázat van még arra, hogy a vallás és tudomány okos emberek számára soha semmilyen korban nem okozott semmiféle problémát, pusztán azért nem, mert nagyon pontosan tudták, mi mire szolgál, mit mikor és miképpen kell alkalmazni. És nagyon értettek hozzá.

Szemben ezzel, ma sokan lenézik, lebecsülik és kiirtandónak tekintik a másikat (amit nem "szeretnek"), pedig mindössze még azt sem értik és ismerik, amihez állítólag meggyőződés, rajongás, feltétlen tisztelet fűzi őket. Teszik ezt mindig arra alapozva, hogy állítólag a "másik térfélen" milyen galád emberek működnek. Nos galád emberek vannak, de nekik egésze mások a céljaik. Értelmes ember megérti mindkettőt, mindkettő szerepét és helyét, és tudja, amíg ember lesz, mindkettőnek lesz fontos szerepe, és mindkettőt mindig támadni fogják egyiket sem értő emberek.

Szegény érsek nem hallott a vallásháborúkról, vagy a keresztesháborúkról, mert az emberek pont főleg a vallásuk miatt ölik egymást. Talán a párizsi szent Bertalan éj sem ismeretes előtte, amikor a katolikus papság uszítására legyilkolták az odacsalt hugenottákat és már a kezdetektől borzalmas vérfürdők voltak a vallási különbségek miatt, például a sok keresztény felekezet szabályos kiirtását említeném, elsősorban az ariánusokra gondolok, akiket fizikálisan megsemmisítettek, na meg mindenki hallott az inkvizícióról, a rendszeres eretnekégetésről, a rettenetes és ostoba boszorkányüldözésről, az egyház lelkes részvételéről az állandósult háborúkban, amelyek vég nélkül folytak minden időkben és a papság mindig megáldotta a zászlókat, meg kinyilvánította, hogy az Isten velük van, így szítva a fanatikus öldöklést, gyakorta azzal sem törődve, hogy az ellenség is keresztény esetleg.

A kereszténység két évezreden keresztül térdig gázolt a vérben, egész kontinens őslakosságát is kis híján teljesen kiirtva, amiben főként a jezsuiták vették ki alaposan a részüket és a megritkult őslakosok helyébe hozzájárult az afrikai négerek behozatalához és rabszolgaként való agyondolgoztatásához, elnyomatásban állatként való tartásához.

Az természetesen igaz, hogy azért találták ki a vallást, hogy az embereket az uralmuk alá hajtsák, de a cél az elnyomás, az öldöklés, a másság elpusztítása volt, amit borzalmas kegyetlenséggel végre is hajtottak a kereszténység egész történelmében mindig és teljes erővel.

Kezdjük talán azzal, hogy a természettudományok a vallásokból születtek. A papok egyben csillagászok, orvosok, fizikusok, térképeszek és hasonlók voltak. Idővel kiváltak olyan ágak, amit az egyház nem ismert el. De Galilei például tanár volt, amellett, hogy csillagászkodott. Eistein és Darwin keresztények voltak.

A vallás és a tudomány közt az a különbség, hogy a vallás ismeri a végeredményt és nem kutatja a miértet. Elvileg. A tudomány pedig éppen a világ megismeréséről szól. De a kettő éppen kiegészíti egymást.

A Szentírásban nyilvánvaló hibák vannak. De azt tudni kell, hogy a kereszténységet a rómaiak hozták létre. Szerintem a zsidókat akarták lejáratni, de ezt még mindenki tagadta, akinek említettem, pedig nekem egyértelműnek tűnik. Hogy meddig mentek el, mennyi hazugságot tettek bele, ezt utólag már nehéz megmondani. Okos emberek írták, akik tudták, hogy kell a népet manipulálni. Vagyis nem ők írták szó szerint, de ők szerkesztették össze.