A tudomány és a vallás(ok) közti ellentét szinte már törvényszerűen elkerülhetetlen és feloldhatatlan?

Nagyon off topic csak felhúzták a szemöldökömet ezen

"kereszténységet a rómaiak hozták létre. Szerintem a zsidókat akarták lejáratni, de ezt még mindenki tagadta, akinek említettem, pedig nekem egyértelműnek tűnik."

Ha ez így van, hogyan siklottak át a rómaiak azon az apróságon, hogy a keresztények vezér alakját a rómaiak feszítették keresztre? Nem kéne benne lennie a történetben.

#19,

“Az természetesen igaz, hogy azért találták ki a vallást, hogy az embereket az uralmuk alá hajtsák, de a cél az elnyomás…”

Ne keverd a vallást és az egyházat. Nem vallást, hanem az egyházi szervezeteket hozták ezért létre és szimplán hatalmi indokokból történtek meg ezek addig, amíg a szekularizáció meg nem történt.

Igen, a vallást lehet rossz célra használni és a mai napig vannak fundamentalista szervezetek, amik meg is teszik a Pünkösdi Karizmatikusoktól, akik híveit újra és lehúzzák pénzzel az Iszlám Állam terror cselekedeteikig.

De ezek mind szervezetek, egyházak és történelmileg hamis azt állítani, hogy csak erre volt/van példa.

Nem teljesen értem, miért kell ilyen vallási dolgokkal a tudomány rovatban nyomakodni, nem igazán érdekel ez itt senkit.

Az az érzésem, hogy a vallás, vagy a valláskritika rovatban relevánsabb válaszokat kapnátok.

Személyesen írtam ugyan választ, de csak bosszúságomban az elhangzottakra felelve, utólag sajnálom, mert a legjobb lett volna, ha el sem olvasom a kérdést.

Ellentét a tudomány és a vallás között

„Vajon úgy lehetne legtalálóbban jellemezni a vallást, mint ami az elmét megfertőző betegség?” (Richard Dawkins biológus).

A VALLÁST és a tudományt olykor egymás halálos ellenségének tartják. Némelyeknek úgy tűnik, mintha ez a két terület olyan harcot vívna, melyben az egyik csak úgy szerezhetné meg a másik fölötti győzelmet, hogy közben megadja neki a kegyelemdöfést.

Az egyik táborban olyan tudósok vannak, mint amilyen Peter Atkins kémikus is, aki úgy érzi, hogy „lehetetlen” összeegyeztetni a vallást a tudománnyal. Atkins szerint „a józan ész megcsúfolása” az abba vetett hit, „hogy Isten létével bármi is megmagyarázható, arról az állításról nem is szólva, hogy minden Istenre vezethető vissza”.

A másik táborban olyan vallásos emberek vannak, akik a tudományt hibáztatják a hit lerombolásáért. Ezek a személyek úgy vélik, hogy a mai tudomány csalás; a tények, melyeket feltár, talán pontosak, de félreértelmezik őket, és ezzel aláássák a vallásos emberek hitét. William Provine biológus például azt mondja, hogy a darwinizmus „nem tud biztos erkölcsi alapokat nyújtani, és nem tud rávilágítani az élet végső céljára”.

"Szegény érsek nem hallott a vallásháborúkról, vagy a keresztesháborúkról, mert az emberek pont főleg a vallásuk miatt ölik egymást."

Abbol a kulturális, történelmi kontextusbol ahhonan nézük így tünhet a felületes és/vagy elfogult szemlélönek.

Azonban az emberek minden korba felhasználták az aktuális doktrinát a hatalom vágy és kapzsiság igazolására.

Az ateista/materialista alapokon nyugvo kommunizmus 100 év alatt több embert ölt meg mint a keresztények 2000. Értelmes dolog lenne az ateizmust démonizálni ezért?

Inkább nézzük összefüggéségében a dolgot:

1 A keresztény tanítasokbol nem következik semmilyen háború. Sokkal inkabb a szolidaritás es az önvizsgalat masra mutogatás helyet.

2. Régebbi idökben barbárabbak voltak az emberek általánosságban. Vikingek, hunnok, rómaiak se bánt kesztyűs kézzel más népekkel.

Következés képpen, ha sose lett volna kereszténység, akkor se lett volna kevesebb háboru es gyilkolas. Legfeljebb az apropoja lett volna mas.

Ugyanakkor az értékrendúnk sokat kölcsönöz a keresztény értékekből mint az elesetekkel valo szolidaritas, a képzet hogy egy jobb es igazságosabb társadalmat kell létrehoznunk(istenországa).

Amikor azt mondjuk hogy valaki "normális" többnyire a Krisztusi magatartást értjük alatta, ha nem is gondolunk bele.

Egyik se volt evidens germán barbároknál.

Beszivtuk ezt már az anyatejjel.

24es, ezek a két oldal szélsőségesei. A többség a kettő között van valahol.

/Egyszer hallgattam egy ateista filozofus podcastjét. Szanaszét szedte Dawkins érveit és dilettánsnak nevezte. Dawkins véleménye a vallasrol semmivel nem relevánsabb mint bármelyik átlag emberre mert laikus hozzá./

Az a baj, hogy a dolgok úgy működnek, hogy:

1: A vallás kijelent valamit. Az vagy igaz, vagy nem - nem lehet tudni.

2: Jó esetben ehhez a tudomány hozzá tud szólni. Ilyenkor kiderül, hogy az adott dolog igaz-e.

3: A vallás ezt (ha nem igaz), elsőre nem fogadja el, kell hozzá pár 100 év.

4: Utána kénytelen elfogadni, és minden kezdődik elölről.

Igen, feloldhatatlan ellentét van a vallások szent könyveiben leírt meseszerű világkép és a tudományos világkép között. Mint ahogy a bármilyen egyéb mesekönyvben leírt világkép ellentétben áll a tudományossal.

De a szent könyvekben nagyon sok olyasmi is le van írva, amivel a tudomány nem foglalkozik.

Pl. hogy helyes-e, ha tiszteljük szüleinket? Ez tudományos szempontból nem túl érdekes kérdés, a tudomány csak abból a szempontból tud értékelni egy ilyen erkölcsi parancsot, hogy na, evolúciós szempontból adaptív-e a szülők tisztelete. Vagy az, hogy csak egyetlen istent imádj, a többinek ne hódolj! Ez se tudományos kérdés, azon viszont el lehet gondolkodni, hogy a monoteizmus az egyes népek fennmaradását segítette-e.