Mekkora vasgömb kéne ahhoz, mikor a Földbe csapódik, a Föld szétmenjen?




válasza:



válasza:



válasza:Csapódott már a Földbe Mars méretű bolygó is, a bolygó mint "anyagmassza", köszöni szépen, továbbra is megvan ugyanazon néven, csak totálisan átrendeződött az egész. Ha ideig-óráig szét is nyúlik, torzul, fröccsen, akármi, az iszonyatos gravitáció újból hamar gömbszerűvé formáz bármilyen néhány száz km-nél nagyobb objektumot. Ami "kiloccsant", az is nagyrészt visszahullik, ha úgy van szerencséje, formázódhat belőle egy tartósabban fennmaradó gyűrű vagy hold is. Szóval a kérdésre a nem túl egzakt válasz, hogy a Föld bolygó totális eltüntetéséhez rohadt nagy valami kell, ami közelít hozzá nagyságrendben. Viszont ahhoz, hogy kapjál egy elfeketült, szétégett, elillant vizű és légkörű, élettől megfosztott, négymilliárd évvel ezelőttre hajazó lávagombócot, sajnos a Föld méretéhez képest meglepően parányi kövecske is elegendő. Csak egy fokkal nagyobb, mint amit a dinoszauruszok kaptak, és vége van itt mindennek. Asztali földgömbhöz képest a gombostű feje.
Szóval a Földből nem lesz szétvert tojás, de hogy Orosházától Új-Zélandig eltűnnének a baktériumoknál meg a kerti sóderkupacnál bonyolultabb dolgok, az esélyes.




válasza:"Csapódott már a Földbe Mars méretű bolygó is, a bolygó mint "anyagmassza", köszöni szépen, továbbra is megvan ugyanazon néven, csak totálisan átrendeződött az egész."
Oké, ehhez tegyük hozzá, hogy az elméletek szerint itt a Föld pályájának közelében nem egy, hanem két, hasonló méretű (mostani Földnél kisebb) bolygó volt. Túl sűrűn voltak, így nagyon bezavartak egymás pályájának, amelynek végkimenetele volt az az ütközés, amelyből létrejött a mai Föld és Hold. Ez jól magyarázza pl. azt, hogy miért a Föld a legsűrűbb bolygó az egész naprendszerben:főként a két bolygó magjából keletkezett a Föld, a könnyebb szilikátréteg nagy része pedig a Föld körül törmelékgyűrűt alkotott, majd hamarosan holddá állt össze - ez pedig magyarázza, hogy miért olyan pici a fémmagja a Holdnak.
Tehát két, a Nap körül valószínűleg azonos irányban keringő, egymáshoz túl közel lévő bolygó találkozott - valószínűleg messze nem volt akkora az ütközéskor a sebességkülönbség, mint amekkora sebességgel egy átlagos meteor csapódik a Földbe. Minden valószínűség szerint jóval 1 km/s alatt lehetett a relatív sebességkülönbségük. Ha egy Hold méretű, mondjuk Naprendszeren kívülről származó, átlagos kisbolygó traffálná telibe a Földet, ott azért elég komoly kataklizma alakulna ki - még az elméletek szerinti valamikori bolygóütközéshez képest is. Van az az energia, amely hatására a Föld darabkái képesek legyőzni a teljes bolygó gravitációs kútját. pl. jóval kiljebb vagy beljebb lökődik a Naprendszerben, közben elveszíti a tömegének nagyobb hányadát. Az már azért nem a Föld lenne utána.




válasza:



válasza:



válasza:



válasza:További kérdések:
És ha piros akkor miért fekete? És miért nem abból van az egész repülő ha az annyira sérthetetlen?
Ha képesek ilyen hosszú ideig működő elektronikát megépíteni, akkor a mindennapi életben miért megy tönkre szinte minden néhány éven belül?
Nem a pár %-os gyenge érdekelne.
A társadalom vagy az élővilág evolúciója?
Minden jog fenntartva © 2026, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!




