Karikó Katalin tudományos teljesítménye kevéske a magyar akadémiának? Biztos, hogy rendben van az MTA önértékelése? Kell az országnak egy ennyire kritikátlan és nagyarcú akadémia?

Az MTA lelepleződött, hibái napvilágra kerültek, süllyed a hajója. Eszeveszett védekezésbe kezdtek és hát ahol gyalulnak ott a forgács is hullik. Nem akarták ők Karikó Katalint megsérteni, hiszen kényszeredetten még tiszteleti tagnak is felvették, de nagyon rosszul esik nekik, hogy már megint nem egy magyar akadémikus kapott Nobel-díjat.

Annak idején Szent-Györgyi Albertnek is sok konfliktusa volt a már akkor is begyepesedett akadémiával, annyira, hogy még külön Természettudományi Akadémiát is létre hozott, mert az MTA-t már akkor 1945-ben is posványnak tartotta.

A cikkben szerepel egy link, ahol a sértés(?) szerepel:

[link]

---------------------------

2. oldal

Legtöbbször a legkiválóbb eredményeket elérő kutatók tudománymetriai számai is kiugróan magasak, de ez nem minden esetben van így. Érdemes ebből a szempontból például összehasonlítani két – méltán nagyra tartott – Nobel-díjasunk teljesítményét, amikor a díjat elnyerték. Krausz Ferenc publikációs teljesítménye és idézettsége kimagaslóan magas, Karikó Kataliné pedig, ha csak a számokat nézzük, nem az. Mégis, az ő tényleges eredményei is zseniálisak, amit a Nobel-bizottság ennek megfelelően értékelt.

Sajnos azzal is tisztában kell lenni, hogy a tudománymetriai mutatók tudatosan optimalizálhatók (gaming) és manipulálhatók, és a publikációs számok növelhetők pl. cikk vásárlással, plágiummal, az AI etikátlan használatával, vagy predátor folyóiratokban való publikálással is.

Karikó Katalin publikációs teljesítménye és idézettsége kiugróan magas, az MTA példaként felhozott tagjához képest, de más akadémikusokhoz képest is.

Az MTA-n közismerten kirívóan alacsony a nők száma, ami szintén nagyon gáz.

Méltatlan, hogy az akadémia főtitkára nevével jegyzett dokumentumban ilyen megjegyzést tegyenek.

Az miért is releváns a tudományok rovatban, hogy egy propagandalapban mit hordanak össze az MTA-ról? Az idézett szerzőhöz ezt ajánlom elolvasni kiegészítésül.

[link]

8 #

Ebből a linkből semmi nem derül ki.

Ráadásul az MTA körüli anomáliákról, már 30-nál is több különböző szerző írt, különböző lapokban és blogokon. Az Átlátszóban több cikksorozat szól erről és már az Élet és Irodalomban is cikkek sora, márpedig ezek mégcsak nem is kormánypártiak, nemhogy propagandakiadványok lennének, sőt.

Ez nem Lentner professzor magánháborúja, hanem az MTA hanyatlásának és közbotrányának porfelhője.

Pontosan milyen Átlátszós cikkekre gondolsz? Mert én gyors kereséssel csak ezeket találtam.

[link]

Az Élet és Irodalomban valóban találtam ilyen témájú cikket.

[link]

Most nem volt időm átolvasni, de majd mindenképp. De mintha nem ugyanarról szólna, mint amiről a Mandiner.

"Egy nagy tudóstól én nem azt várnám el, hogy sokat és precízen tudjon dolgozni a futószalag mellett (azt egy ipari robottól várom el), hanem azt, hogy szakmájának nívós művelője, iskolateremtője, nagy gondolkodója, a tudományos élet sokoldalú résztvevője, új hipotézisek, gondolatok felvetője, új módszerek kitalálója, átfogó, mély elemzések vagy tudományos szintézisek írója, sok kiváló tanítvány mestere legyen."

Ami mintha pont ugyanarról szólna lenne, mint amit Szervízmérnök úr beidézett abból a cikkből, amit a Mandineren kritizáltak.

Egyébként félreértés ne essék, azzal egyet értek, hogy egészen biztosan lehetne javítani az MTA működésén. Csak amikor a kormány páros lábbal száll bele az MTA-ba (meg úgy általában a tudományba és oktatásba), akkor talán nem ez a legégetőbb kérdés. És pláne nem egy propagandalap állításaiból indulnék ki.