Miért február 24-én van Szökőnap. Úgy lenne természetes, ha 29-én lenne. Nem?

Szia! Egyszerűen beírtam a keresőbe: "szökőnap". Töb ezer találat közül csemegézhetsz.

Néhány cikkből kiollóztam, hogy megoszthassam veled (veletek)

SZÖKŐNAP:

Emlékeznek még a klasszikus matematikai fejtörőre: negyven éve született, de csak tízszer volt születésnapja. Mikor született az illető? Február 29-én, szökőnapon – válaszolta sok kisdiák lelkesen, a matematikatanárok többsége pedig bólogatott hozzá.

A megoldás viszont helytelen. A szökőnap ugyanis négy évente február 24-e, ilyenkor ezen a napon nem ünneplünk semmilyen névnapot, az eredetileg február 24-28-a közé eső névnapok pedig egy nappal tolódnak.

Akit tehát Elemérnek hívnak, négyévente február 29-én ünnepli névnapját, egyébként pedig február 28-án.

Aki szökőévben született Elemér napján, február 29-én, nyugodtan ünnepelheti születésnapját a többi évben február 28-án. Kellemetlenebb a helyzete annak, aki szökőévben született február 24-én, szökőnapon, neki valóban csak négyévente van születésnapja. Az eltolás mindenkit érint, aki február 24-28 között született, nekik elméletileg négy évente illene egy nappal elcsusztatni születésnapjuk ünneplését.

A caesari reform

A ma használatos naptár történetében most nem mennénk vissza az ókori keleti népekig, a rómaiaknál vágnánk bele a kalendárium rejtelmeibe.

A rómaiak kezdetben 10 hónapból álló, 29-30 napos éveket használtak, később 12 hónapra bővítették a naptárt. A 365 és 1/4 napos luniszolár évet Julius Ceasar vezeti be. Caesar ie. 46-ban elrendelte, hogy az év 365 napból álljon a hónapoknak ma is szokásos hosszával, de az 1/4 nap miatt minden negyedik évben a február 23-ika után egy napot iktassanak közbe.

A szökőévet bisextilisnek nevezték, mert febr. 23-ika a 6-ik nap volt márciustól számítva, és a reform keretében tulajdonképpen ezt a napot kettőzték meg. A juliáni naptárt a keresztények is átvették.

A Gergely-naptár

A Föld nap körüli pályája azonban nem 365 ¼ nap, hanem 365 nap 5 óra 48 perc, 46,17 másodperc, ezért a naptár és a valós idő között napi 11 perc eltérés alakult ki. Ez 129 év alatt egy teljes napot jelentett, a XVI. századra pedig már 13 napot.

Ezért XIII. Gergely pápa 1582-ben elrendelte, hogy október 4-e után 15-ét írjanak. Továbbá úgy döntöttek, hogy minden negyedik év, azaz azok az évek, amelyek évszáma néggyel osztható, 366 napos szökőév legyen, de a százados évek, 1600, 1700 stb. közül csak azok, melyek 400-zal oszthatók. Tehát 1600 szökőév, de aztán 1700, 1800 és 1900 közönséges évek maradnak.

A világ legtöbb országában a Gergely-naptárt használják, mely 1582-ből XIII. Gergely pápától származik. Az I. niceai zsinat (325) óta, amikor is a tavasz kezdőnapját március 21-ben állapították meg, az eltérés már 10 napra nőtt a Julián naptár és a csillagászati naptár közt. Ezért 1582-ben Gergely elrendelte, hogy október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzék, hogy ezáltal az eltérést kiküszöböljék. Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt: 1587. október 21. szerda után, november 1.csütörtök következett, és ezzel szinkronba került a legtöbb európai országgal. Ez a naptár meghatározott években a 28 napos február hónaphoz egy plusz napot ad, így az a szökőévben 29 napos lesz.

Mely évek a szökőévek?

Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a százasra végződő évek közül csak azok szökőévek, amelyek 400-al is oszthatók.

Ez alapján tehát szökőév volt 1988, 1992, 1996. Nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, és 2200. Viszont szökőévek az alábbi esztendők: 1600, 2000 és 2400.

A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut.

A Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap. A csillagászati év hossza kb. 365,2424 nap. A kettő különbségéből fakadó eltérés alig több mint 0,0001 nap. Ez azt jelenti, hogy a Gergely-naptár kb. 8000 évente marad el 1 nappal a csillagászati naptár mögött. Johannes Herschel (1792–1871) javasolta – másokkal egyetemben – hogy a pontosság kedvéért minden 4000. év legyen kivételesen nem szökőév, azonban ez a javaslat nem élvez támogatást, főként annak ritka alkalmazása miatt.

Melyik nap a szökőnap?

A szökőnap eredetileg február 24. volt. Ennek oka a római naptárban keresendő, amelyben Julius Caesar kihirdette, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”, mely a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, melyet a szökőnap követ.

Néhány ország fokozatosan átáll a február 29-ei szökőnapra (például Svédország és Ausztria), ami a névnapok szempontjából jelent változást, illetve eltérést.

az elötte mszóló igen részletes okfelytéséhez még csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy az egész hejcihő eredetileg a húsvét miatt van. Pontosabban amiatt, hogy a tavaszi napéjegyenlőség lehetőség szerint mindig ugyanarra a dátumra essen.

Hogy ez mégis mit jelent, arról itt részletesen olvashatsz:

[link]