Mit jelent az elmélet szó? Főleg a tudományos-elmélet érdekelne.

Elmélet: kigondolod, hogy ha elég nagy a kerék a kúton, akkor fel tudsz húzni 20 liter vizet. Minden számítás alátámasztja az elgondolást.

A gyakorlat az, ha megépíted a kereket a kútra.

A tudományos elmélet egy olyan összefüggő gondolati rendszer (érvek és feltételezések halmaza), ami leírja egy bizonyos jelenség vagy a világ egy részletének magyarázatát. Az elmélet mellett az elmélet kiötlői mindig felsorakoztatnak érveket, bizonyítékokat, de ugyanakkor az elmélet azért elmélet és nem tény, mert bizonyos számú kísérlet alapján próbál általánosítani.

Vannak olyan dolgok, amiknek a magyarázatára egyidejűleg több elmélet is létezik, mert a bizonyítékok nem egyértelműek. Természetesen minden elméletnek magyaráznia kell az összes ismert jelenséget, amire vonatkozik az adott elmélet. Sokszor az elmélet szó rokonértelmű azzal, hogy modell.

De nézzünk pár példát.

Az 1900-as években, amikor felfedezték az atomok szerkezetét, elég kevés dolgot tudtak, az egyik első felfedezés az volt, hogy vékony fémlemezen át leht lőni elektronokat, és az átlőtt elektronok rács alakban fognak kirajzolódni, mintha valami kiárnyékolná egy részét, de nem az egészet. Ebből arra következtettek (ELMÉLET!!!), hogy az anyag szerkezete atomi szinten nem folyamatos, hanem vannak gócpontok (ezek az atommagok) és körülöttük a nagy semmi.

Aztán rájöttek, hogy a nagy semmiben elektronok keringenek, és az akkori modell szerint az elektronok úgy keringenek mint a bolygók a csillagok körül. Ezt ma is sok hétköznapi ember képzeli így. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, mert szülüetett egy halom megfigyelés, ami ennek ellentmond. A mai elmélet az, hogy az elektronok egyfajta szétkent massza állapotban léteznek az atommag körül.

Akkor például az élőlények mai alakjait magyarázó elmélet, az evolúciós elmélet. Ez egy keletkezési elmélet, ami azért speciális ága a tudománynak, mert ugye nem lehet megismételni. (Ilyen elmélet még a világ keletkezésére vonatkozó elméle is.) Az evolúciós elméleten belül az eltelt időkben nagyon sok al-elmélet született, például azon vitatkoznak a tudósok, hogy a csoportokra hat-e inkább szelekció vagy az egyedekre.

A lényeg az, hogy a tudomány nem mond olyat, hogy valami tény, kivéve ha az konkrétan meg lett mérve. AZ összes egyéb dolog, ami a méréskből logikusan következik, az elmélet

Az elozo valasz szuper. Annyival egeszitenem ki, hogy nagyon fontos kulonbseg van a hetkoznapi es tudomanyos "elmelet" jelentese kozott: a koznyelvban az elmelet azt jelenti, hogy vagy igen-vagy nem:

"-Szeva Jozsi. Hogy ment a matek vizsga?

-Haaat. Elmeletileg meglesz a kettes, azt majd meglatjuk."

Azaz gyakran nagyon kis valoszinuseggel igaz, ki nem zarhato dolog bekovetkezesere utalunk. A tudomanyban viszont a kiserletekkel precizen alatamsztott modellek. Ami a koznyelvben az elmelet, az a tudomanyban a hipotezis: a kutato kigondol valamit, otletel, azt majd meglatjuk, hogy a kiserlet alatamasztja-e. Ha igen, lehet, hogy uj elmelt szuletik egy termeszetben megfigyelheto jelenseg magyarazatara.