Honnan veszik a kémikusok, hogy az atomok gömb alakúak, ha azt is hangoztatják, hogy olyan kicsik, hogy nem láthatóak?

Tudsz arról, hogy léteznek atomi kötések?

Az üveg az valójában kristály. Különböző molekulák kristályrácsba szerveződése.

A te kezed pedig mindenféle molekulák mindenféle kötődése.

Látszólag nagy különbség, viszont: mint a két anyagot tekintélyes elektronfelhő vesz körbe. Atomi méretben az elektron-proton töltöttsége hatalmas. Ahhoz, hogy két protont egymásra kényszeríts, akkora energiát kell adni nekik, ami csak több millió fokon lehetséges. (ezt csak képzeld el: a csillagok magfúziója képes arra, hogy VALÓBAN egymásba passzírozzon két protont) az elektron töltöttsége ugyanekkora. Te, puszta erővel (de a Föld legerősebb gépével) sem lennél képes két atomot összenyomni.

Amikor hozzáérsz valamihez, akkor amennyire lehet, megközelíted az ujjad atomjaival az adott tárgy atomjait - egészen pontosan az elektronfelhőket, mert egyszerűen képtelen vagy legyőzni a taszítást.

Ezért nem érünk hozzá fizikailag. Ettől függetlenül az elektro-mágneses erők hatására ugyanaz a hatást keltik, mintha hozzáérnél - az ujjad atomja eltolják, míg a tükör atomjai szintén eltolják egymást.

Ameddig a kristályrácsok, kovalens kötések engedik. Az üveglap kristályrácsai jóval merevebbek, mint a bőrödé, ezért lapul ki a bőröd, és deformálódik, míg a tükör sértetlen.

Viszont, ha eléggé nagy erőt közvetítesz, akkor fel tudod szakítani a kötéseket, és megbomlik az egész kristályrács - eltörik a tükör.

Mielőtt belekötsz: csak az atomok közötti kötéseket szakítod fel, nem magfúziót csinálsz, ez két külön téma :)

Még, jó hogy átment a mondanivaló...

Az, hogy nem érsz hozzá tökéletesen lényegtelen a kérdés szempontjából.

Az, hogy eltörik-e, attól függ mekkora erőt (pontosabban nyomást) fejtesz ki rá.

Ha csak éppen nyomod az erő kicsi, ha erősebben nagy.

Ha ilyen léptékben vizsgáljuk a kezed és a tükör közötti kapcsolatot teljesen elhanyagolható az az apró "űr" közöttük, ám amikor ilyen marhaság jön elő, hogy miért nem lehet érezni az atomok göröngyösségét, ez is egy indok...

Bocs, hogy közbeszólok....

Az atomok annyira kicsik, hogy még egy jó mikroszkóp alatt sem lehet látni őket. De egy homokfúvott felület érdessége szemmel is látható. Viszont ha az ujjadat végighúzod egy finom homokfúvással kezelt előlapon, tökéletesen simának érzed. És ez az érdesség még mindig sok milliószor durvább, mint az atomi "göröngyösség".

Az atomok által alkotott egyenetlen felszín tapintással soha nem érezhető. Nincs olyan finom, tapintásunk. :-D

Viszont az atomot (kívülről tekintve) nyugodtan felfoghatók gömb alakúnak. Természetesen a magerők, és a külső elektromágneses erők egymásra hatása miatt MINDIG lesz egy minimális méretű deformitás, de ez az atom méretéhez képest elhanyagolható.

A hidrogén atommag átmérője kb 1fm (1 femtométer, azaz 10^-15 m), míg a teljes atomé kb. 100.000 fm (azaz 10.000 femtométer). Tehát az atom teljes méretéhez képest a mag PONTSZERŰ. Ettől a ponttól a magerők által meghatározott távolságban található az elektronfelhő (és ez most tökmindegy, hogy keringő elektronként, vagy valószínűségi hullámként fogjuk fel).

Az elektronfelhő a legkisebb energiaállapotú felület mentén, azaz egy gömbfelületen helyezkedik el. Tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy az atom GÖMBSZERŰ.

Pedro

Bocs, a 10.000 az 100.000 vagyis százezer akart lenni.

Pedro

Ugyan mi a fenét tudsz te arról, hogy egyáltalán mi az, hogy bizonyítás?

Az eddigi írásaid alapján kissé nevetséges volt, amit ideböffentettél...

És megmondanád, hogy szerinted ebben mi is az ami még nincs bizonyítva?

Te, "tudós"... :-D

Pedro

De például ez nincs bizonyítva:

"Ahhoz, hogy két protont egymásra kényszeríts, akkora energiát kell adni nekik, ami csak több millió fokon lehetséges."

Igen, két protont hidegen is egymásba lehet kényszeríteni, nem hőmérsékletfüggő a dolog. Csak ENERGIAFÜGGŐ.

"A potenciálgát D-T (deutérium-trícium) esetében 0,1 MeV ..... Ha átszámoljuk a 0,1 MeV-ot hőmérsékletre, akkor 10^9 kelvint kapunk,...."

Szóval ekkora ENERGIA kell hozzá. Nem csak elméletileg, hanem gyakorlatilag is, hiszen már működött kísérleti állapotban fúziós reaktor. Azért csak kísérleti állapotban, mert nehéz fenntartani a működési körülményeket. Például az iszonyú magas hőmérsékletet úgy, hogy ne olvadjon el az egész reaktor....

Pedro