Mik azok az eposzi kellékek?

1. Az eposz kezdősora, melyben az elbeszélő a múzsát szólítja meg (a görögöknél ő Kalliopé), hogy elnyerje vállalkozásához támogatását. A görögök hite szerint a költő, énekmondó tevékenysége adomány, az alkotás sikeressége a múzsa jóindulatától függ.

2. A segélykéréshez kapcsolódó, kettős szerepű eposzi kellék. A mű témájának előrevetítésével (tájékoztatás a tartalomról) az elbeszélő megjelöli, hogy minek az elbeszéléséhez kéri a múzsa támogatását.

3. A hősi eposzokat soha nem egészében adták elő, az énekmondó mindig a hallgatóság által kért részletét, epizódját adta elő. A hallgatóság közös mitológiai ismerete így is lehetővé tette a megértést. Ez a kellék az eposzmű előadásának hagyományát őrzi.

4. A küzdő felek felsorolása meghatározott szempontok alapján. (hajókatalógus, görög hősök előszámlálása, istenek leírása). A háború résztvevőinek előszámlálását a hadsereg lenyűgöző nagyságának, félelmetes erejének érzékeltetésén túl a történelmi rögzítés igénye is indokolta.

5. Olyan szószerkezetek, amelyekben a jelző és a jelzett szó kapcsolata állandósul. A szájhagyományozó költészetben megkönnyítették a megjegyzést és az előadást.

6. Az eposzokban az emberi világ történéseivel párhuzamosan az isteni világ történései is jelen vannak. Az emberi világ eseményeit isteni döntések irányítják (segítik, vagy akadályozzák). Az Iliászban az istenek maguk is részt vesznek a harcban, akár meg is sebesülhetnek.

a) propozíció- témamegjelölés

b) deus ex machina- Isteni gépezet:-

c) enumeráció: seregszemle

d) epitheton ornans - állandó eposzi jelzők

e) in medias res: a dolgok közepébe vágó kezdés

f) invokáció –segélykérés