Magyarországon hol van a legalkalmasabb hely egy repülőgépgyárnak?

Kedves Kérdező!

1971-ben kezdtem repülni Dunakeszin. Első, azóta is felejthetetlen felszállásom S. Tóth József oktatóval (áldassék a neve) a HA-5403 R–26S Góbéval történt. Abban az időben nagyon komoly bel- és külföldi érdeklődés mutatkozott a Góbé iránt Braziliától Ausztráliáig, Dél-Afrikától Norvégiáig. A (fél)hivatalos döntés úgy szólt, hogy nem lehet a burzsoá ellenséget akkora előnyhöz juttatni, amelyet ez a vitorlázógép jelent...

A főiskola elvégzése után a Repülőgépes Szolgálathoz kerültem, így lehetőségem nyílt megismerni az egész ország adottságait repülőterek és kiszolgáló épületek terén. Ma már a repülés egykori fellegváraira szinte kivétel nélkül illik, hogy "vár állott, s most kőhalom...".

Nagyon szép magánkezdeményezések vannak, de már soha többé nem lehet havi 10,-(TÍZ!) Ft-os tagdíjért repülni.

A kívülállók általában nem tudják, hogy a magyar repülésnek kiemelkedőbb csillagai voltak és vannak, mint a magyar focinak. Hogy néhány példát említsek oktatóim közül: Borosnyai Károly, vagy az egykori AEROTRIGA tagjai: Tóth Zoltán, Pászti Tibor, Molnár András, de még náluk ismertebbek Bessenyei Péter és Varga Zoltán.

A kérdésedre visszatérve bizony nagyon hiányzik egy tandemüléses, fémépítésű (esetleg kompozit) műrepülőgép, melynek esetleg az ára is elfogadható lenne. Egerben, Kecskeméten nagyon komoly munka folyik, de az a magyarországi kisgépes repülésen nem sokat fog lendíteni. Nagyjából annyit, mint a stadionok a focin...

Azt mondják az okosok, hogy minden ország technológai fejlettségét az mutatja, hogy mennyire bonyolult fegyvert képes előállítani. Mi sajnos Góbét sem...