Igaz, hogy a pszichológusok és a pszichiáterek egy idő után "meghülyülnek"?

Nem lehet általánosítani. Pont a saját szakmájuk segíti őket. Ők is kérhetnek diagnózist másoktól.

Amúgy igaz, hogy a többiek is egy idő után meghülyülnek?

Régóta ismerem az ország egyik legjobbnak mondott pszichiáterét. Nem tudom, hogy ő eleve ilyen volt-e, vagy idővel vált ilyenné, de a kollégáival, ismerőseivel minősíthetetlenül viselkedik. A családját elnyomja, a felesége belebetegedett a kapcsolatukba. Erőszakos, nagyhangú megmondóember, csak az a jó, amit ő talál ki. Meglepő, hogy pont egy pszichiáter viselkedik így.

Távol álljon tőlem az általánosítás, nem hiszem hogy azért lett ő ilyen zizi, mert pszichiáter. Inkább az a furcsa, hogy a személyisége ellenére az lett belőle, nem is rossz.

Általánosságban elmondható, hogy ezt a szakmát olyanok választják, akik a saját pszichés problémájára akarja a megoldást megtalálni, amely probléma többnyire a gyerekkorban leledzik. Később vagy segít önmagán vagy súlyosabbá válik a probléma, hiszen az ember sajátossága, hogy a szálkát nem képes önmagában észrevenni, de másban a dorongot annál inkább. A jelen pszichológiai oktatás téves elméletek alapján folyik, ami nem vezethet a megoldáshoz és csak felületi kezelést ad. Én még nem találkoztam eggyel sem, aki ne szorulna kezelésre, pedig ismerek egy párat.

A legnehezebb az emberi elme megismerése, márpedig amíg csupán tapogatózunk az ismert max. 20%-os agytérképen, addig hathatós megoldás nem lesz. Az igazság odaát van, de az bizonyos, hogy az öregektől kapott tanácsnak sokkal nagyobb a foganatja, ha oda is figyelmeznek rájuk.