Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Tudományok » Egyéb kérdések

A kérdés

Az 1848-as szabadságharc álítólag nagy ostobaság volt. Ez igaz?

Azt hallottam, Széchenyi már sínen volt, sok dolgot elért békés úton (ha valaki tudja, hogy pontosan mit, megírhatná),

de a szabadságharc után ezeket eltörölték.

Az meg már más kérdés, hogy lehetőség lett volna Bécs megostromlására.

Amúgy elég jó vagyok töriből, de ez a korszakot kevésbé tudom.



Keress kérdéseket hasonló témákban: 1848, szabadságharc, igazság, államférfi, ünnep, monarchia

 2014. okt. 30. 12:17  Privát üzenet  

A válaszok
1 2
Békés úton az erőszakos elnyomatás ellen?! Nem Gandhik voltak a kor politikusai. Már 1686 után elnémetesítették az országot, annyi betelepített németet hoztak ide. Hiszed, nem hiszed, Pest-Buda és a teljes környezete a XVIII-XIX. században NÉMET volt! Németül beszéltek, német újságokat olvastak, német színházba jártak. A reformkorig az összes hegy és dűlő neve német volt, ennek tükörfordításait használjuk ma. IGEN, ez az igazság, II. József is a németet szánta hivatalos nyelvnek! A magyarság maradékát a környékről is kiűzték már 1686 után, mert nem voltak római katolikusok! Az ország fővárosa Pozsony volt, nem pedig Pest-Buda. És azért lett sikeres az 1848-as forradalom, mert éppen vásár volt Pesten és bejöttek a városba a magyarok! Aztán a német anyanyelvű lakosság folyamatosan elmagyarosodott. A Habsburgoknak csak GYARMAT kellett! Már a XVIII. században ki kellett volna rúgni innen Mária Teréziát, a tucatnyi kölykével együtt és szabadon királyt választani.

A válaszíró 68%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/12Időpont 2014. okt. 30. 12:36 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Ha nem avatkozik be a BOTOS Miklós cár, nem küldi ide a katonáit, akár győzhetett volna a szabadságharc. A RUSZKIK folyamatosan ellenségek voltak és maradtak is.

A válasz 0%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 68%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/12Időpont 2014. okt. 30. 12:38 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

a ruszkikkal 48-ig jobb volt a kapcsolatunk mint a polákokkal. Rengetegen tagadták meg a harcot ellenünk,

olyon is volt, aki átált.

Egyébként a ruszkik miért avatkoztak közbe?



# 3/12Időpont 2014. okt. 30. 12:57 Privát üzenet
hollófernyiges nevű felhasználó válasza:

II. József a latint akarta felváltani a német hivatalos nyelvvel (miután úgy tájékoztatták, hogy a magyar nem alkalmas erre, ez a nyelvújítás előtt volt) és a nemesség a latint akarta vissza, nem a magyart, mert féltette a kiváltságait. A németek lakta városok már a reformkorban elkezdtek elmagyarosodni (olvass Jókait) és a 20-as évektől elindult egy gazdasági fellendülés és kulturális pezsgés. Ezt kockáztatta be Kossuth és a forradalom utáni megtorlás húsz évre befagyasztotta az országot.

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 75%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/12Időpont 2014. okt. 30. 13:11 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Wadmalac nevű felhasználó válasza:

Kíváncsi lennék, történt-e a történelemben bármikor olyan forradalom ,amit színtiszta józan mérlegelés indított be. :)


Egyébként szerintem (lehet, hogy tévedek) a kiegyezés megtörtént volna a forradalom nélkül is, méghozzá jóval előbb. Csak a levert forradalom után a kiegyezés húdejó volt, míg forradalom nélkül Q-ra nem elégedett volna meg vele senki.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 87%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/12Időpont 2014. okt. 30. 13:52 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

lényegében akkor is jobban jártunk volna forradalom nélkül.

persze, ezt így nem tudhatjuk birtosra...

de mint már írtam, az oroszokkal legalábbis jóban maradtunk volna.



# 6/12Időpont 2014. okt. 30. 14:00 Privát üzenet

[link]

Emiatt avatkozott be az orosz cár, szerződés kötelezte rá.



A válaszíró 71%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/12Időpont 2014. okt. 30. 14:48 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1848-ban Európa több nagyvárosában forradalom tört ki: Párizs, német városok, Bécs, ekkor adták ki Londonban a kommunista kiáltványt is. Ezért rettent meg az osztrák vezetés és ezért tudtunk látszateredményeket elérni. Miután lecsengtek volna a forradalmak, valószínűleg minden maradt volna a régiben.

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 68%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/12Időpont 2014. okt. 30. 17:51 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Ezek az utólagos belemagyarázások sehová nem vezetnek. Az akkori történéseket, körülményeket és a belőlük kiváltott reakciókat kell nézni.

Széchenyi a reformok híve volt. Sok mindent elért, de nem eleget. Mégpedig részben a császári ház, részben a hazai arisztokrácia ellenállása miatt. Utóbbiak féltették földesúri előjogaikat, ne feledjük, Európában nálunk szűnt meg utoljára a feudalizmus, éppen a forradalom hatására.

A forradalom a forradalmi helyzet miatt tört ki. Igen nagy volt az elégedetlenség, nagy volt a politika elnyomás más országokéhoz képest is. A franciák elindították, a forradalmi láz végigsöpört Európán, a miénk éppen a bécsi miatt tört ki akkor. Az nem volt kérdés, hogy kitör-e, kérdés az lehetett, milyen lesz a folytatás. Az akkori európai politikai viszonyok mellett sajnos nem volt esély a győzelemre, így vagy úgy, mindenképpen letörték volna. A legkézenfekvőbb az orosz cár segítsége volt (ő vállalkozott, a többinek csak a szája járt).

A szabadságharc tehát szükségszerűség és nem ostobaság volt. Kisebb eltérések lehettek volna az eltérő magatartásokkal, de érdemi nem. Megvolt Kossuthnak is a maga (nem mindig dicső) szerepe, és Széchenyinek is.

Valódi eltérés akkor lehetett volna, ha az arisztokrácia java még idejében beáll Széchenyi mögé. Ekkor talán parlamentáris változás következhetett volna be (mint 1989-ben).



A válaszíró 68%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/12Időpont 2014. okt. 30. 17:56 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Az volt az alapvető probléma, hogy a magyar fél és az osztrák fél alapvetően kétféleképpen, egymással ellentétesen értelmezte Magyarország és Ausztria kapcsolatát.


Mielőtt még bármit is írnék erről, megjegyzem, hogy a magyarok nem akartak kiszakadni a Habsburg országok közül. Mégpedig azért nem, mert a Habsburgok valamennyire garantálták a magyar nemesi szabadságokat, ezen keresztül pedig a viszonylagos belső magyar önállóságot. Ezzel szemben egy önálló Magyarország a német törekvésekkel és az orosz törekvésekkel szemben kiszolgáltatott lett volna, és nem tudott volna független maradni. Egy német vagy orosz fennhatóság alatt pedig még annyi szabadságunk sem lett volna, mint a Habsburgok alatt. Nem véletlen az sem, hogy ugyanígy vélekedtek a csehek is! Az orosztól úgy féltünk, mint a tűztől, nem is értem a Kérdezőnek ezt a véleményét, hogy haverok voltak. Hát egyáltalán nem. Amit az oroszok a lengyelekkel csináltak, az elrettentő példa volt minden közép-európai nép számára.


Akkor mi volt a konfliktus oka a Habsburgok és a magyarok között? Igazából a baj gyökerei az 1723-as Pragmatica Sanctio eltérő értelmezéséből fakadt. Ez a dokumentum kimondja, hogy Magyarország a Habsburg Birodalomnak elválaszthatatlan része. De azt is kimondja, hogy Magyarországot csak a saját törvényei szerint lehet kormányozni.


Namost, a Habsburgok csak az előbbi állítást vették figyelembe, a magyarok pedig csak az utóbbit :D Tehát Bécs számára Magyarország csak egy tartomány volt, és mindig az volt a céljuk, hogy beintegrálják a birodalomba, hogy egységes, homogén irányítású birodalom legyen, és ne legyenek helyi önálló politikai tényezők, mint pl. a magyar országgyűlés, a magyar vármegyerendszer stb. Ez az oka annak, hogy II. József egységes hivatalos nyelvet vezetett be a birodalomban (és nem az, hogy el akart minket németesíteni, mert a Sátán kutyája volt :D), és még magyar királlyá sem koronáztatta meg magát, mert Magyarországot csak egy tartományként kezelte, nem önálló államként.


A magyarok ezzel szemben váltig ragaszkodtak ahhoz, hogy Magyarország nem a Birodalom része, hanem egy önálló ország, amit csak annyi kapcsolat köt a Birodalomhoz, hogy közös az uralkodó. Más semmi. Később, a szabadságharc alatt ezért nem foglaltuk el Bécset, mert mi mindig azt hangoztattuk, hogy nekünk semmi közünk hozzájuk. Ennek pedig ez a magyarázata!


A konfliktus azért robbant ki, mert a reformkorban megteremtettük a polgári átalakulás lehetőségét. Egy polgári Magyarország azonban önálló minisztériumot követelt meg, amiről a Habsburgok hallani sem akartak, a fent felsorolt dolgok miatt. Viszont a forradalom nyomására a Habsburg király aláírta az áprilisi törvényeket, ami a független magyar minisztérium felállításáról rendelkezett. Tehát amikor létrejött a magyar kormány, az teljesen legitim és törvényes volt, a Pragmatica Sanctio-nak egyáltalán nem mondott ellent.


Viszont a Habsburgok egyből elkezdtek nyomást gyakorolni ránk, hogy vonjuk ezt az egészet vissza, mi pedig mit tehettünk volna? Azt mondtuk, hogy NEM. Igazából a szabadságharcot nem mi robbantottuk ki, tehát eléggé téves elképzelés az, hogy nem fértünk a bőrünkbe, és fellázadtunk! Egyszerűen nem tehettünk mást, mert mi a törvények alapján csináltunk minket, de a bécsi udvar az erőszakhoz folyamodott, és a törvényeket félrelökve, erőszakos úton akart Magyarország törvényes, Habsburgok által aláírt dolgaiba beleavatkozni (ránk szabadította Jellasicsot).


Ilyen helyzetben tehát a kényszer szülte a magyar szabadságharc kirobbanását, és nem mi robbantottuk ki. Tehát arról vitázni, hogy ostobaság volt-e, felesleges. A dolog nem történhetett másképp.


Arról lehet vitázni, hogy Kossuth jó politikus volt-e, hiszen ő kompromisszumok nélkül függetlenné akarta tenni Magyarországot. Deák ezzel szemben a kompromisszumok embere volt. Hogy melyik volt a jó elképzelés, az nyitott kérdés, lehet érveket, ellenérveket hozni. De a szabadságharc az nem rajtunk múlt.


És egyébként a kiegyezéshez más út nem is lett volna, csak ilyen előzmények. Ugyanis békés úton soha nem tudott volna a Habsburg és a magyar fél kompromisszumost kötni, pont azért, mert a Birodalom és benne Magyarország szerepét teljesen ellentétesen fogták fel.


Az Orosz Birodalom a Szent Szövetség tagja volt, ezért segített a Habsburgoknak leverni minket (valaki megkérdezte ezt az egyik kommentben). A Szent Szövetségnek az volt a lényege, hogy az európai nagy dinasztiák összefogtak, hogy ha a területükön forradalom robban ki, segítenek egymásnak leverni. Ezt azért tették, mert féltek, hogy újra egy nagy francia forradalom-típusú királyölős történet fog lángra kapni.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/12Időpont 2014. okt. 30. 18:05 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Haynau mért volt kegyetlen?
Egy pár emelt szintű történelem érettségi felől szeretnék érdeklődni. Esetleg megvan valakinek?
Milyen fegyvereket használtak 1848-49 között?
Az 1848/49-es szabadságharcban nők is részt vettek. Egyikük Ligeti Károly álnéven, férfiruhában harcolt. Ki volt ő, mi lett a sorsa?
A hagyomány szerint kivel találkozott Gárdonyi Géza apja az 1848-49-es szabadságharc idején?
Hány cm magasnak kellett lennie egy huszárnak, az 1848-49-es szabadságharc idején?

Kérdések a Tudományok rovatbólKérdések az Egyéb kérdések rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!