Arany János- Szondi két apródja miről szól?

Ez egy ballada

Az apródok mesélik Drégely elestét

Meg van a török követ, akiknek az a céljuk,

h Szondy kélt dalnokát Ali táborába vigyék -

Szondi György nemzeti hűségét és hősiességét megéneklő ballada. Lényegében ékes, színes nyelvezetű históriás ének, amely jelen időben szól valódi átélésre ösztönözve az olvasót.

Drégely várának a törökök általi ostrománál járunk 1552-ben, a vékony falu várat 146 katona védte a 12 000 fős török sereggel szemben.

A balladában a két apród nem két fiatal katona vagy fegyverhordozó, hanem két lantos dalnok, akik síron túli hűséggel dicsőítik urukat és halálát siratják. Ősi szokás szerint a legyőzött fél a szeretteit a legyőzőre bízza, így Szondi az apródjait Alihoz küldi, hogy ott élhessenek tovább, de őket nem lehet a török udvarba édesgetni, hűek maradnak urukhoz.

Az apródok a hitet, a lelkiismeretet választják, míg a török követ a győztes oldalán állva a hatalomnak engedelmeskedik. A két ellentétes értékrend összefeszül, de valódii párbeszéd nincs a versben, meg sem hallják egymás szavát, ezzel is kiemeli Arany, hogy mennyire más ez a két értékrend.

A török csábítgatás és az apródok provokáló ellenállása addig fokozódik, míg végül a két apród megátkozza Alit, amiért lefejezte urukat. Viselkedésükkel minden bizonnyal a halálos ítéletüket írták alá, bár Szondi György a hősiességével és kitartásával állítólag a törökök elismerését is kivívta, ezért a két apród akár tovább is dalolhatott.

Arany célja az, hogy ráirányítsa figyelmünket arra, hogy túlélőként, költőként és leszármazottakként is erkölcsi kötelességünk a hazához való hűség.