Hogyan alakult ki a legelső ember?

A föld porából, Isten alkotta és nem voltak szülei.

Az evolúció szerint pedig ahogy az első válaszoló írta, nincs olyan, hogy különböznek egymástól.

Minden élőlénynek ugyanaz az őse, és a fosszíliák jól mutatják, hogy egy ember és egy majom között millió fajta fosszília van, ami arra utal, hogy közös őstől származnak.

Ha sorba rakod őket, és végig mész mellettük, nem fogsz észrevenni semmi változást, csak ha az elsőt, és utolsót nézed. Ugyanez érvényes az összes állatra is.

Kérdező:

Nem’tom, hogy a z europid (fehér)-, vagy a negrid (fekete) emberfélét képzeled előbb megjelenni az időben, de felteszem előbbre helyezed a fehér embert (legyen meg a te akaratod…)

Visszakérdeznék.

Hogyan alakult ki szerinted a legelső negrid forma? Mert ugye annak is voltak szülei.

Voltak sokáig az europidok, azután egyszer csak két egymástól függetlenül élő fehér párnak lett egy-egy csokigyereke (az egyik lány lett, a másik fiú), amelyikeknek széles, vastag orruk, ajkuk lett kapásból, előrébb ugró arccsontozatuk… stbstb…? A csokifiú és csokilány később véletlenül találkozott, és… egyszóval elterjedtek a feketék? Valahogy így képzeled elsőre?

Vagy volt esetleg átmenet is?

Itt van pl. az etiopid emberféle, ami egyértelműen hol europid, hol negrid jegyeket is felmutat magán:

[link]

Ez az embertípus nem keverék, vagyis nem fehér és néger nászából született utódról van szó, hanem a szülők is etiopid-ok. Baj van! Eszerint kell változtatnod az első elképzelésen, valahogy úgy, hogy most a két europid párnak egy-egy etiopid utódja lett kapásból.

Ugye ez sem az igazi! Nyilván eszerint kell lennie átmeneteknek az etiopid és europid között is. Mit gondolsz? Hány darab átmenet lehetett? Vajon mindegyik átmenet külön típusnevet kapott? Egyáltalán mindegyik átmenetnél észre lehetett venni, hogy most itt egy átmenetről van szó??? - vagy csak nagy sokára tűnt fel Valakinek, hogy egy bizonyos helyen mintha már az europidtól eltérő, kissé másféle emberek lennének jobban elterjedve? Lehet, hogy csak nagyon sokára, nagyon sok nem észrevehető átmenet kialakulása után kezdett el azon gondolkodni a Valaki, hogy adjunk az europidtól eltérő nevet ennek az új embertípusnak? Akkor lett tényleg új az az embertípus, amikor azt mondta a Valaki, hogy itt van egy új embertípus?

És mi a helyzet azzal, ha pont fordítva zajlott le a dolog?

És mi a helyzet azzal, hogy ha ezt a folyamatot még régebbi időkre vezetjük vissza, egy olyan lényközösségig, amelyek bár ugyanúgy sok típusból álltak, de egyik típus formáját se nevezted volna még emberinek, csak ahhoz nagyon hasonlónak?

"Maximum olyan lény volt, amelyik minden mai ember közös őse." (#6)

Hát, még az is valószínűtlen, már ha egy bizonyos lényre, vagy egy bizonyos párra gondolsz. Ha elolvasod az #5-ös megjegyzésemet, ott is állíthatnánk, hogy az europid rassz megjelenése egy olyan közös őshöz vezethető vissza, amelyik jellemzően a negrid rassz jegyeit viselte magán, de itt sem gondolhatunk arra, hogy egy bizonyos negrid-féle párból alakultak ki később ilyen-olyan kerülőutakkal az europidok.

A közös ős esetén sokkal inkább halmazra gondolhatunk, ahol hasonló formák keverednek, akár különböző rasszok is igen sok kereszteződésen keresztül, ill. rengeteg apró változás elterjedése után kezd egy sok egyedből álló populáció elválni lassan az alaphalmaztól. Ez később tisztulhat sokáig még sok-sok apró változás mentén, amely során akár jellegvesztések/nyerések is folyamatosan kialakulnak.

Vagyis a faj megváltozását eredményező közös ős meghatározása esetén is ugyanúgy jogos az #5-ben feltett kérdésem:

"Akkor lett tényleg új az az embertípus, amikor azt mondta a Valaki, hogy itt van egy új embertípus?" - csak a mi esetünkben most ugye régi és új fajról van szó, de a folytonosságot tekintve semmi különbség nincs a rassz és a faj megváltozását figyelve, vagyis itt sem beszélhetünk se kezdetről, se végről, mivel folytonosság van, és a rassz, ill. a faj meghatározás is csak egy mesterséges emberi címkézés, mint ahogy valójában csak elektromágneses sugárzás van, s azért mert annak egyes hullámhossz tartományait külön nevekkel illettük (pl. látható fény), attól még ezek a tartományok külön-külön nem létező dolgok.

Persze lehet olyan is, hogy tényleg csak egy darab, vagy pár lény volt valamilyen kialakult törzsfarészletnek a közös őse, de nem valószínű, hogy ez lenne a jellemző még csak csekély léptékben sem (szvsz. soha ilyen nem volt a kezdetektől fogva). Mindez nem tévesztendő össze a Mitokondriális Éva és az Y-kromoszóma Ádám esetével:

[link]

"…a mitokondriális Éva nemcsak nem az egyetlen nő volt akkortájt, de nem is az egyetlen, akinek még ma is élnek az utódai. Ő az egyetlen, akinek fennmaradt nővonali leszármazottja (azaz minden generációban volt legalább egy női nemű leszármazottja)”

@Tom Benko(#8)

"Olyan értelemben utolsó közös ős, hogy az össze ember családfáján szereplő emberek közül a legfiatalabb"

Vegyünk egy fiktív példát, ahol egy szárazföldi populációt (hosszúlábúak, vékonybőrűek) valamilyen környezeti változás kezdi lassan egy közeli vizes, mocsaras területre szorítani, és idővel több mocsári faj alakul ki (vastag- és víztaszító bőrűek, rövid- és vastaglábúak). Kezdetben az egyik szárazföldi egyednek kissé vastagabbra sikeredett a bőre, mint a többinek. A másiknak víztaszítóbb-, a harmadiknak kissé rövidebb, de erőteljesebb lába volt, a negyedik emésztőrendszere kissé jobban bírta a mocsári kaját… stbstb. A szárazföld és a mocsár átmeneti területén az ilyenek nyilván jobban összefutnak, mint az átlag, így mondjuk a víztaszítóbb - és a vastagabb bőrű násza összejött, de az utódaik még hosszúlábúak maradtak, viszont a rövidebb lábú meg véletlenségből egy mocsári diétát jobban bíróval párosodott, de az utódaiknak persze így nem volt víztaszító, vastag bőrük. A szárazföldiről lassan leváló mocsári populációban kavargó kedvező mocsári-tulajdonságok egyre inkább egy formavilágba konvergálnak, vagyis az egyedek egyre inkább kezdenek vastagabb- és víztaszítóbb bőrűek lenni, valamint rövidül a lábuk, és a mocsári kaját is egyre jobban kultiválják…stbstb.

Most hogy lehetne a korai mocsárhódító közösségből egy bizonyos egyedet vagy párat kiemelni, mint közös őst (mivel több mocsári faj alakult ki)? Ki volt itt a közös ős? A vastagabb bőrű? Vagy a rövidebb lábú? Vagy a víztaszítóbb bőrű? Vagy a mocsári kaját jobban bíró?...stbstb.

Csak annyit lehetne megállapítani utólag, hogy mely szárazföldi faj, vagy akár alfajok kereszteződése alakította ki ezt a történetet, és az átalakulás menete közben még egy konkrét pillanatot se lehetne kiválasztani, hogy na, pont mostantól létezik a mocsári lény. A tudományos megfigyelő egyszerűen szubjektíven dönt, hogy szerinte ilyen és olyan eltérő külső jegyek alapján immár nem tekinti szárazföldi lényekből állónak a megfigyelt populációt, hanem annak egyedeit elnevezi mocsári lénynek