Lehetséges olyan, hogy más-más galaxisokban máshogyan telik az idő?

Ebben a formában szerintem nem, viszont lehet, sőt, biztosan van valamennyi, talán mérhetetlen mértékű idődilatáció egy galaxison belül a középponttól való távolság függvényében.

Befelé haladva egyre mélyebb gravitációs kútban keringenek a naprendszerek, plusz a szűkebb pályán gyorsabban is, mint a "peremvidék" rendszerei. Ez alapján a belsőbb rendszerek ideje némiképp lassabban kell, hogy teljen. Persze attól függően, mekkora rádiuszon, milyen tömegű galaxismagok körül.

@8: egyrészt elméletileg is nehéz lenne megmagyarázni a dolgot, tekintve, hogy ugyanabból az anyagból felépülő, ugyanabból keletkező valami miért viselkedik máshol máshogy. Hasonló a kérdés, mintha svájcban az órásmester megcsinálna két órát, eladja az USA-ba az egyiket, Magyarországra a másikat és megkérdeznék tőle, hogy nem lehetséges-e hogy New-Yorkban az egyik tökmáshogy fog működni, mint a másik Budapesten. Szerintem eléggé furcsán nézne a kérdezőre.

Ez persze csak az egyik dolog, attól, hogy elméletileg is igen erősen azt várjuk, hogy a fizika törvényei mindenhol ugyanazok legyenek, még érhetnének meglepetések. De ugyanúgy viselkedik minden galaxis. Megnézzük a színképüket: úgy viselkedik, ahogy várnánk. Megnézzük a mozgásukat: úgy viselkedik, ahogy várnánk. Szóval nagyon úgy tűnik, hogy minden pontosan úgy működik a távoli galaxisokban is, ahogy azt az itt, a Tejútrendszer szélefelé megalkotott fizika alapján várjuk.

A másik kérdésre pedig: ha csak a távolság miatt nem látnánk a többi világegyetemet, akkor azok miért lennének "más" világegyetemek? Van egy kis burok a kettő között, amin azért át tud haladni a fény? Vagy el vannak egymástól választva a nagy "semmi" (tehát még tér sem) által, de ezen is át tud haladni a fény? Vagy hogy kell elképzelni?

Természetesen amúgy létezhetnek a miénken kívül is más világegyetemek.

Ja, apropó: a mi világegyetemünk ismeretlen nagyságú részét egész biztosan nem látjuk. És jelenleg, innen nem is láthatjuk, még elvileg sem. Az ősrobbanás ugye 13,7 milliárd évvel ezelőtt történt, tehát egy 13,7 milliárd fényév sugaró gömbben tudunk szemlélődni. Ez valós kb 46 milliárd fényév sugarat, tehát egy 92 milliárd fényév átmérőt jelent. A világegyetem azonban nagyjából bizonyosan nagyobb ennél. Hogy mennyivel, nem tudjuk. Tehát bőven van még a láthatáron túl más. De az a mi világegyetemünkhöz tartozik.

"nem az egyetlen világegyetem?"

Lehetséges, de ezekről igazából nem tudhatunk semmit.

"Csak nem látjuk a többit, olyan messze vannak?"

Nem, ez biztos nem igaz. HA létezik egyáltalán egy másik világegyetem - az NEM LÁTHATÓ a miénkből. Semelyik pontjáról. Úgy képzeld el ezeket, mint pl. egy könyv lapjait: az egyik lap nem festi be a másikat, hiába van mellette. Függetlenek.

ESETLEG a gravitációjuk hat egymásra, de ezt igen nehéz kimérni.