Mi történik részletesen két bolygó ütközésénél?

Például ez:

[link]

"a két bolygó kőzet anyaga elpárolog majd el is éri a szökési sebességet ebben a formában mielőtt újra kikristályosodna, az az az ütközés helyén az az a tömegközéppontban nem sok dolog maradna."

Attól hogy egy anyag elpárolog még van gravitációja!

Nyilván bőven lenne törmelékkiszóródás is, de a nagyobbik része nagyjából egyben maradna. Ennek a további sorsa pedig attól függ milyen irányú volt az ütközés. Ha a megmaradó anyagcsomó elvesztette a pályasebességét (frontális ütközés esetén) akkor a Napba zuhanna, ha az ütközés még gyorsított is a maradványokon akkor új pályára áll.

Továbbá még valamit nem vettél számításba. A kinetikus energia leginkább szilárd testek ütközésénél alakul hővé! A Föld nem szilárd, a vékony kéreg sem, de alatta a köpeny aztán végképp nem az. Ez viszont rugalmas ütközést eredményezne. (Plusz az energia jelentős részét a kilökődő anyagok is magukkal vinnék.)

A két égitest gömb alakú magja pedig billiárd golyóként pattanna le egymásról. Az egyik valószínűleg kiszakadna az egész öszletből és kilökődne, tehát nem tudnának egybeolvadni!

Nyilván forróbbak lennének az egész katasztrófa maradványai az elnyelődött kinetikus energiától is, nyilván felolvadna ami szilárd volt, de azért az elpárolgás erős túlzás a fentebbiek fényében.

A Teia ütközésénél sem történt meg pedig jó nagy volt!

Ott is kilökődött inkább az anyag.

Két bolygó nem ütközik soha. Egy bolygó meg egy (bármilyen nagy) meteor igen.

Nem párolog el mind. Gondolj egy ezer km-es nagyságrendű átmérőre. Az eleje mindkettőnek azt teszi, amit leírtál. A többi elkezd belenyomódni az előtte fékező anyagba, óriási feszültség keletkezik és az égitest felrobban. Egyes részei valóban elpárolognak, a többi szétlökődik. Az arányok megadásához már sok egyéb paraméter is kell (egymáshoz viszonyított sebességvektor, anyagösszetétel, anyageloszlás, alak, stb.).