Mit jelent az emberiségre nézve, ha rajtunk kívül sehol a világegyetemben máshol nincs, sosem volt, sosem lesz értelmes civilizáció?

Akkor még inkább vigyáznunk kell magunkra és a bolygóra.

Sőt amíg nem tudjuk biztosan hogy van máshol is élet akár intelligens akár egyszerű addig is így kell vennünk a dolgot.

Viszont ha ha már biztosan tudnánk hogy így lenne örülhetünk hogy "miénk" az egész univerzum.

Azt jelentené, hogy az általunk értelmes civilizációnak definiált jelenség az univerzumban nagyon speciális körülmények között alakulhat csak ki.

Szükséges hozzá, egy szinte tökéletesen megegyező bolygó mint a miénk. Szinte tökéletesen ilyen Naprendszerben, ugyan ilyen holdal, stb, stb... Minden, vagy szinte minden, ami a mi Földünk és a rajta létrejött élet tulajdonságait jellemzi.

Esetleg azt is jelenthetné, hogy az életnek és az értelmes civilizációnak a kialakulása valamilyen titokzatos jelentőséggel bír az univerzumunk látszólagos káoszában. Talán van valami "küldetésünk" és nem csak véletlen folyamatok okozták a kialakulásunkat. Mint ahogy az reálisnak is tűnik tekintve, hogy az életnek semmi jelentősége nincs (látszólag) az univerzum roppant méreteihez viszonyítva.

Ha csak 1 van belőlünk, akkor talán mégsem véletlenül alakultunk ki...

Semmit!

Ugyanúgy semmit, mintha 100, vagy 1000 fényévenként lenne 1-1.

Még csak tudomást sem szerezhetümk róluk, ha mégis, kommunikációra semmi esély.

Az több szempontból is szomorú lenne.

Egyrészt a saját bolygónk élet és értelmes élet keletkezéséről is sokat tudhatnánk meg egy másik élet alapján.

Másrészt meg nem jó egyedül lenni. Más civilizációktól sokat tanulhatnánk, még akkor is, ha fejletlenebbek nálunk.

A pozitívum: volna egy büntetlenül, akadálytalanul belakható univerzumunk, ami csak a miénk.

Már maga a kérdés is felvet pár újabbat.

Egyrészt mit nevezünk értelmes civilizációnak, vagy csak civilizációnak. A saját fejlődési irányunkból tudunk csak kiindulni, szóval lehet, hogy egy amúgy értelmes életformát észre sem vennénk, akkor sem, ha ott sétálnánk a bolygójukon. Egyáltalán nem biztos, hogy technikai jellegű, talán a környezetüket sem alakítják át olyan módon vagy mértékben, de még azt sem tudhatjuk, hogy egyedekből állna-e, vagy valami teljesen ismeretlen életközösség lenne. Valójában az életnek is csak egy típusát ismerjük, és azon keresztül definiáljuk az élet fogalmát, pedig ki tudja, hányféle módon valósult meg máshol.

Az értelmes szó is egy elég szűken vett fogalmat takar. Az embernél ez sok dolog együttesét jelenti, de ha mondjuk ezekből csak párat veszünk, és hozzá tennénk olyan összetevőket, amiket nem is ismerünk, akkor az értelmes életforma lenne? Az állatvilágot többé-kevésbé el lehet helyezni egy skálán a legkevésbé értelmestől a legértelmesebbig. Lehet, hogy a "skála" két- vagy többdimenziós, olyan összetevőkkel, amiket el sem tudunk képzelni.

De az is lehet, hogy egy másik életformának mi csak egy evolúciós vakvágány vagyunk, egy túlszaporodott mutáns faj, amit majd a természet "korrigál". Akkor melyikünk az értelmes? Csak szubjektív válasz van rá.

Amúgy ha valóban egyedül lennénk, annak nem lenne nagy hatása ránk. Már csak azért is, mert ezt senki nem fogja tudni bebizonyítani.

Azt jelenti, hogy az idők végezetéig egymással fogunk háborúzni a pufók helyett.

Én a világegyetemet értelmes elmének képzelem, és ha bármikor esetleg megbolondul, nos akkor fognak idegen csészealjak repkedni, és zöld pufókák mesélni milyen fejlett...kár időt fecsérelni erre.