A valóságról vannak-e pontos emlékeink?
válasza: válasza: válasza: válasza:Még ennél is rosszabb a helyzet.
A legújabb kutatások szerint minden emlék-felidézésnél felülíródik az emlék azzal, ahogyan arra az emlékre emlékezünk.
Szóval a régebbi emlékeink folyamatosan és észrevétlenül módosulnak.
válasza:Minél régebbi egy emlék, annál kevesebb köze van a valósághoz. Legalábbis ahhoz a "valósághoz", amit az agyunk kreált még anno...
,,A pozitivizmus fényénél az asztal nem egyéb, mint azoknak az érzeteknek a komplexuma, amelyeket az asztal szóhoz kapcsolunk. Ha elvesszük az összes érzeteket, lényegében semmi sem marad. A kérdésnek, hogy mi az asztal a "valóságban", egyáltalán nincs értelme. És így van ez minden fizikai fogalommal általában. Az egész bennünket körülvevő világ nem egyéb, mint az arról alkotott élmények. Ezek nélkül a környezetnek nincs jelentősége. Ha a környezetre vonatkozó kérdés nem vezethető vissza valamilyen módon egy élményre vagy megfigyelésre, akkor értelmetlen és nem engedhető meg.[...]"
Max Planck
Ezek szerint inkább vagyunk szubjektívek, mint objektívek. Mármint az egyènre nèzve. Ez elvezet egy elmèlethez ami nekem szemèly szerint működik ès tudatosan alkalmazom. Az egèszet feltètelezèskènt fogjuk fel ha kèrhetem. Arra szeretnèm kèrni a kedves ide látogatókat, hogy maguk is vègezzèk el a kísèrletet.
Az elmèlet a következő. Pèldával!
Ez nem valami hókuszpókusz amit pár ember kèpes csak csinálni. Ez mindenkinek adatott hatalom. Elsőnek tegyük fel, (de ne főni) hogy a fizikai testnek van egy pontos mása, ez az èrzelmi test másnèven lèlek. Az èrzelmi sík egy színes ragyogó valóság ami energiákból ès energia mintákból, rezgèsekből áll. Teljesen szubjektív. Az èrzèseink hangok amikkel a lelkünk dallamot játszik. Ezeket a dalokat azon a síkon minden hallja ès minden reagál rá. Minden ami fizikailag lètezik, megtalálható azon a síkon is energia formájában ami kapcsolatban van mindennel. A fejlettsègi szintünknek hála, van kapcsolatunk a mentál síkkal is. Ez azèrt jó, mert amit a figyelmünkel megragadunk, legyen ez gondolat, elkèpzelès, azt a lelkünk tökèletesen eljátsza a környezetènek, vagyis mindennek. A hiba az szokott lenni, hogy a lelki valóságról megfeledkezve a fizikai törvènyek szerint alakítjuk ki az èrtelmezès kèpessègèt. Mire is gondolok? A fizikai valóságot nem tapasztaljuk közvetlenül. Ha látunk valamit, gondolunk. Ha mondanak valamit, gondolunk, ha törtènik valami gondolunk, de csak ha nèzünk valamit akkor is gondolunk. Mi lehet a hiba? Nem mindegy mit gondolunk. Amelyik gondolatban biztosak vagyunk az bizony azonnal èrzèssè válik ès az intenzitása növekedni kezd. Ezt a növekvő hangot az èrzelmi síkon minden hallja. Minden reagál rá.
Pèlda:
Ma pèntek van. Mórickát felhívja az anyukája, hogy ha ma rossz jegyet visz haza, akkor nem mehet sehova. Mórickát pont elötte nap hívták a barátai buliba ès mozizni szombat dèlutánra. Nagyon akar menni. Az igazság az, hogy lusta volt mára tanulni. Nem akar felelni, sem dolgozatot írni. Arra gondol, hogy nem akar nem akar ne ne ne ès egy kicsit talán fèl is. Mi törtènik? Első óra matek. A tanár elèg feszült már kora reggel, mert kèsve èrt be dolgozni. Móricka szokatlanul jó gyerek módjára ül a padban ès meg sem szólal. A tanár így szól: Hölgyeim ès uraim ma feleltetek pár embert. Jelntkező? Nincs? Akkor nekem kell választanom. Ki is legyen az.. Hm. Móóórickaaa! Te ma különösen jól viselkedsz. Gyere ki felelni. Móricka: -Nem kèszültem mára. Mondja szomorúan. Tanár:- Hát az kár. Ez így karó. Ne búsúlj majd kijavítod.
Tehát mindig gondolunk. Minden nap minden másodpercèben. Amiben hiszünk a gondolataink közül, azt az èrzèlmi síkon előadjuk. Turnèzunk egèsz èletünkben.
válasza:Remélem egyszer sikerül a valóságra ráhúzni az elmélkedéseidet. Ami biztos, az a Mórickás nem evilági.
Van a valóság. És van az ember, aki érzékel. És van a tudata, ami feldolgozza azt. Aztán úgy színesíti, ahogy akarja. Mert tudata van. Ahogy Örkény mondta ... aki ezen elgondolkodik, és ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomába. Én tehát hagynám a pozitivizmust és egyebeket, inkább igyekszem, hogy gondolataim a helyes irányba haladjanak. És ez jó nekem.
válasza:Lehet hogy félreérthető volt, amit írtam. A valóság létezik! Az agyunk a fizikai valóság történéseit használja fel és így alkot "tudatot".
A valóság nagyon ismeretlen még az ember számára. Sokat tudunk, de korántsem eleget a furcsaságokat és az univerzum roppant távlatait figyelembe véve. Meglepő felfedezések történhetnek és minden bizonnyal történni is fognak a valóság pontosabb megértése felé vett kutatásban. Spekulálni ezekről hasznos lehet, de a jövőbeni természettudományos felfedezésekhez bizonyítékokra van szükség...
Az ember is része a valóságnak és ezért képtelenség, hogy megértse azt teljes valójában. Mi is csak a részei vagyunk a nagy rejtélynek és nem a potenciális megfejtői...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!