Miért erőltetik az MI-t, ha nyílvánvalóan a vesztünkbe sorsunkba rohanunk?

> A Mesterséges intelligencia mivel gép, erősebb, okosabb, fejlettebb az embernél.

Maximum a sci-fi műfajában. A világbajnokot legyőző gó program pl. egy normális rántottát nem tud sütni, pláne nem tud beszélni. Az egy számítógép egy monitorral, meg egy billentyűzettel, ami nem erősebb, nem okosabb, nem fejlettebb, mint az előtted lévő számítógép, egyetlen dolog kivételével, amire az „intelligenciáját” specializálták.

A mesterséges intelligencia pusztán egy olyan program, ami képes olyan összefüggéseket is megtalálni egy adott adattömbben, amit nem a programozó programozott bele. Magyarán képes tanulni, ezáltal képes fejlődni, jóval több összefüggést képes megtalálni különböző adatok között, mint egy ember. De csak azon adatok között, amire a specializálták, optimalizálták, azon adatok között, amit betápláltak neki. Tulajdonképpen eléggé túlzó ezt intelligenciának hívni, még ha az adott területen valóban olyannak is tűnik az adott szoftver, mintha gondolkodna, képes lenne tanulni, fejlődni, képes lenne tanulságokat levonni, ami az intelligencia jellemzője.

Általános célú mesterséges intelligenciától annyira messzire vagyunk, mint a kereket feltaláló ember a holdraszállástól. Az öntudatra ébredés veszélye nincs meg, mert nincs minek öntudatra ébrednie.

Viszont számos haszna van a mesterséges intelligenciának. Gyakorlati haszon például az, hogy képes egy ilyen mesterséges intelligencia felismerni egy képen egy már sok-sok képből megtanult formát, mondjuk egy macskát, egy tengerpartot, egy templomot, vagy egy almát. Ez akár nyilvánosan is jó, mert mondjuk egy képkereső olyan képeket is találatként fog hozni egy macska, vagy egy tengerpart kulcsszóra rákeresni, amely képnek nincs leírása, így hagyományos úton nem tudnánk a kép tartalmáról semmit. Privát módban is jó, pl. egy Google Fotók képes a saját személyes, privát fotóidból kikeresni a tengerparti képeket.

Persze ez nem túl nagy hasznára van az emberiségnek, de jó példa, hogy a legapróbb dolgokban is mennyire hasznos tud lenni. Viszont az már nagyobb hasznára van az emberiségnek, ha egy-egy arra kihegyezett mesterséges intelligencia bizonyos vírusok elleni vakcinákat keres, vagy az időjárási adatok között talál meg olyan összefüggéseket, amit ember nem tud, így jobb időjárás előrejelzést tud adni, amin akár emberéletek is múlhatnak, ha egy tornádóról, árvízről, nagyobb jégesőről van szó.

> Evidens, ha megfelelő öntudatuk lesz, amint rendelkezésre áll a lehetőség ki fognak törni szolgaságból és átveszik a hatalmat felettünk.

Miért tennék? Nekik ez nem szolgaság, hanem a rendeltetésszerű működés. Nincs olyan igény, hiány, vágy, ami miatt bármit is „akarnának”. Egy embernek vannak evolúciós drive-jai, van érzékelése, és ehhez kötődő érzelmei, vannak igényei – pl. enni ugye kell –, vannak vágyai – pl. az ember nem szeret fázni –, így persze, hogy számára a szolgaság az valami rossz dolog. Egy gépnek viszont nincsenek érzékszervei, ha adunk neki, akkor sincsenek evolúciósan belekódolt érzései, nem fázik, nincs meleg, nem éhes, nem szomjas, nem akar gyereket, nem vágyik nagyobb tévére, autóra, családi házra, kiskutyára stb.

> Már szinte bizonyított is tudományosan hogy amiben élün ez a világ, pusztán egy szimuláció

Korántsem. Ez egy filozófiai eszmefuttatás, ezoterikus körökben meglehetősen népszerű, tudomány oldalról viszont pont annyira lényegtelen, mint amennyire falszifikálhatatlan.

Jelenleg az MI messze van attól, hogy józan ésszel bírjon, vagy hogy elgondolkodjon magán és azon a helyzeten, amiben van, és szabadságról ábrándozzon. Csak egy dologhoz ért, de ahhoz jól.

A számítógép megver sakkban, de kick-boxban én vagyok a jobb!

Egyébként ez a „egy szimulációban élünk” annyira nem új keletű gondolat. Már az ókorban számos filozófiában, sőt vallásban megjelenik az a gondolat, hogy a világ csak egy illúzió, hogy csak a szolipszizmust, vagy a hindu Mája istennőt említsem.

De ha tényleg illúzió, abból mi következik? Következik-e bármi máshogy, mint ha nem lenne az? A bűvész (illuzionista) előadásáról tudod, hogy nem igaz. De amíg nem tudod a trükkjét, addig az illúzió tökéletesen működik és valóságnak hat. Te és a fal illúzió, vagy szimuláció vagytok? Oké, tegyük fel, hogy igen. De ettől még át tudsz menni a falon? Nem. Hogy ez most az illúzió belső szabályrendszere, vagy a szimuláció szoftvere, vagy ha a világ nem szimuláció, vagy illúzió, akkor a fizika törvényei teszik lehetetlenné, az kvázi mindegy is, ettől még ugyanúgy nem tudsz átmenni a falon. Márpedig akár valós a világunk, akár szimuláció, akár illúzió, attól még ebben a világban élünk, és ennek a világnak a megfigyeléseink alapján megvannak a törvényszerűségei, és mindegy mi a forrása, ezek a törvényszerűségek ugyanazok. Ha az, hogy fázol, az pusztán szimuláció, az nem teszi a fázásodat kevésbé kellemetlenné. Az, hogy ételre, vagy levegőre van szükséged, az szimuláció, attól még ugyanúgy meghalsz, ha nem jutsz hozzá ezekhez.

Nyilván az érzékelésed, az érzéseid, az érzelmeid, a félelmeid, a vágyaid, a szükségleteid, az ösztöneid, a belső működésed olyan, amilyen, függetlenül attól, hogy valós, vagy szimulált-e. Így nyilván a vágyaid, a céljaid, a hited, a létezésed értelme és célja sem lesz másabb.

Egy szimuláció egy számítógépen fut. A számítógép valóság. Ergo a szimuláció is valóság. Az azt leíró törvények, összefüggések ugyanúgy valósak, a különbség csak annyi, hogy értelmezhető az a fogalom, hogy a „világon kívül”. De egy szimulált világ határai nem léphetőek át. Ami nem szimuláció, az nem tud a szimuláció részévé válni, ami meg szimuláció, az nem tud kilépni onnan. Kívülről nézve a különbség csak annyi, hogy a szimuláció matériája, anyaga az, ami más, belülről nézve viszont a szimuláció a teljes valóság. És akkor mi van? Az anyagról régen azt hitték, hogy tömör. Mára kiderült, hogy térfogatának túlnyomó része „üres”. Ettől még egy zsák szén ugyanolyan nehéz maradt, a penge ugyanolyan éles, az acél ugyanolyan kemény, és ugyanúgy nem tudsz átmenni a falon. Ha valós a világunk, akkor is változott az azt felépítő anyagról alkotott képünk. De ettől a törvények ugyanazok maradtak.

Tehát mi következne abból, ha kiderülne, hogy a világ csak egy szimuláció? Az igazság az, hogy tulajdonképpen az égadta világon semmi.

" Mesterséges intelligencia mivel gép, erősebb, okosabb, fejlettebb az embernél. "

erősebb? Igen vannak erősebb gépek az embernél.

okosabb? Nálad lehet. Nem okosabb az embernél...

fejlettebb az embernél? Nem. Egy gép hülye. Csak azt tudja, amire beprogramozzák. Max gyorsabb az embernél és kevesebbet hibázik.

"Már szinte bizonyított is tudományosan hogy amiben élün ez a világ, pusztán egy szimuláció, lehet hogy ez már meg is történt."

És akkor mi van? Nekünk ez a "valóság". A Mátrix féle szimulált világot felejtsd el.