Miért erőltetik az MI-t, ha nyílvánvalóan a vesztünkbe sorsunkba rohanunk?

[link]

Stephen Hawking elméleti fizikus volt, mesterséges intelligenciával tudtommal nem foglalkozott, a mesterséges intelligenciáról tudós minőségében egyetlen publikációja sincs, amit mondott, az laikusként mondta, és nem tudósként. Az sem kizárható, hogy többet tudok programozóként a mesterséges intelligenciáról, mint Stephen Hawking. (Félre ne érts, nem akarom lebecsülni a tudását, munkásságát, de attól, hogy valaki a szakmájában a világ egyik legjobban elismert személye, és joggal az, az nem jelenti azt, hogy minden máshoz is jobban ért kvázi bárkinél.)

Elon Musk nem tudós. Viszont méltán híres feltaláló, sőt ugye programozó is, és tényleg nagyon kreatív ötletei voltak, amit jól is tudott menedzselni. Viszont az MI jövője nem csak feltétlenül programozási kérdés, hogy jól lássuk a képet nyilván kell, hogy ismerjük, hogy mi az az MI, de kell egy átfogóbb kép is. Elon Musk meg mostanság fut bele pofonokba, mert valahogy a jó ötleteknek, jó kezdéseknek a folytatása pont az összkép rossz felmérése miatt akadozik.

De összességében van kismillió tudós, szakértő, aki szerint az MI az emberiség vesztét fogja okozni, meg mellette van kismillió tudós, aki szerint az MI fogja megváltani az emberiséget. Nyilván senkinek nincs kristálygömbje, sem időgépe, itt nincsenek egzakt válaszok, csak személyes világnézetekkel erősen átitatott alacsonyabb vagy magasabb szintű ismeretek.

> És ti amúgy kik vagytok akik kételkednek ebben?

Emberek, akiknek – hasonlóan Stephen Hawkinghez (aki egyébként Pista, ha a nevét magyarra fordítjuk és becézzük) és Elon Muskhoz – van véleményük.

~ ~ ~

Nyilván neked is van véleményed. Fejtsd ki nyugodtan. Olvashatod az eddigi véleményeket. Kifejtheted, hogy mit látsz máshogy, miért nem látom én, vagy bármelyik másik válaszoló jól a helyzetet, esetleg melyik válaszban vannak konkrét tárgyi tévedések, illetve miért látja bármelyik válaszoló helyesen a kérdést. Persze leírhatod így a véleményedet is, mindenféle tényleges érv nélkül, csak az nem vitaképes, ilyen módon nem nyom sokat a latban.

^Túlmagyarázod:D A kérdés az: Jó, a tudósnak hioszel, de MELYIK tudósnak? Mer' ugye ok, van egy-két fantaszta, aki lefekszik az újságíróknak és mond valami szenzációhajhász dolgot, de más tudósok sora állítja,hogy az ilyen sci-fi paranoia marhaság.

Ha az a kirétériumod, hogy melyiküknek hiszel, hogy valamelyik (témához nem értő, de hangzatos szalagcímre vágyő) magazin vagy GYIKes kérdező melyik riogatást csipkedte ki, akkor te okosan választottál?

Egyébként kérdezőnek ajánlanám Asimov robot-regényeit. Asimov gépei jótékonyak, az embernél még sokkal altruisábbakés önzetlenebbek, és örömmel szolgálják az embert - programozásuk nem is engendé,hogy ez bárhogy máshogy legyen. (A Robotika Törvényei - a robot nem árthat az embernek vagy hagyhatja, hogy az embert baj érje - egy mesésített válasz a kérd.félelmeire.) Ennek ellenére Asimov univerzumában jelenség a pszichológusok által "Frankenstein komplexus"nak nevezett jelenség, ami arra indítja az embereket, hogy megrongálják vagy elpusztítsák az - értetlen ésjólelkű -robotokat, pont az attól való félelmükben, hogy a robotok a helyükre lépnek vagy leigázzák őket, annak ellenére, hogy ez Asimov univerzumában kábé lehetetlen.

Amúgy nekem nincs ellenére, hogy nálam okosabb, szebb, fejletlebb, erősebb gyermekem (tekinthetjük a gyermekünknek, akár biológiai kreálmány,akár gép) a helyemre lépjen. Nem pont ez az emberi élet célja? Aki a saját gyermekeire féltékeny, letért a józanság ösvényéről.

De amúgy elmondták mér,hogy

" Evidens, ha megfelelő öntudatuk lesz, amint rendelkezésre áll a lehetőség ki fognak törni szolgaságból és átveszik a hatalmat felettünk. Ez előrelátható és törvényszerű"

bődületes marhaság. xD A kérdező, ezt úgy mpndják, antropomorfizál. Saját tulajdonságait vetíti ki más dolgokra. Mivel ő nem szeret másoknak dolgozni, feltételezi, hogy minden intelligencia sem. Pedig semmi oka, hogy egy tervezett agyban is benne legyen az emberi agyból evolúciósan visszamaradt minden ösztön, hajlam, stb.mint a lustaság és így tovább. Ennyi erővel a laptopodtól is várhatnád,hogy "megunja" majd a "munkát".

De amúgy felesleges volt a 8 oldal,mert a

"már bizonyított is tudományosan hogy a világ egy szimuláció"-ból kiderül, hogy a kérd. egy ezoterista fantaszta, nem ebben a világban él, műveletlen, egy sci-fi mozit képzel el.

> Egyébként kérdezőnek ajánlanám Asimov robot-regényeit.

Asimovban az a jó, hogy megmutatja az árnyoldalait is a robotoknak, meg az előnyeit is. Hogy az Asimov jövőkép víziója jó vagy rossz? Vegytisztán egyik sem. Más. A robotok megoldanak számos problémát, miközben számos más probléma forrásai is.

> De amúgy felesleges volt a 8 oldal,mert a

>

> "már bizonyított is tudományosan hogy a világ egy szimuláció"-ból kiderül, hogy a kérd. egy ezoterista

> fantaszta, nem ebben a világban él, műveletlen, egy sci-fi mozit képzel el.

Nem baj, a válaszok nem csak a kérdezőnek, hanem a többi válaszolónak, idetévedőnek is szóltak. Vagy ha más haszna nem is volt, arra jó volt, hogy mondatokba rendezve az ember a gondolatait, jobban mérlegelje azok helyességét.

"Az sem kizárható, hogy többet tudok programozóként a mesterséges intelligenciáról, mint Stephen Hawking. (Félre ne érts, nem akarom lebecsülni a tudását, munkásságát, de attól, hogy valaki a szakmájában a világ egyik legjobban elismert személye, és joggal az, az nem jelenti azt, hogy minden máshoz is jobban ért kvázi bárkinél.)"

Azt ugye tudod, hogy már meghalt...? Csak mert jelenidőben beszélsz. Vagy azt hiszed hogy angyalszárnyakat növesztett? :)

> Azt ugye tudod, hogy már meghalt...? Csak mert jelenidőben beszélsz.

Látom sikerült a lényeget megragadnod… Nyelvtani konvenció (illetve konvenció volt, illetve konvenció lesz még egy ideig), hogy jelen idejű és egyértelműen múlt idejű dolgok összehasonlításánál természetesen a múlt idejű állapot az összehasonlítás tárgya (illetve volt a tárgya, illetve lesz a tárgya). Ha azt mondom (illetve mondtam, illetve fogom mondani), hogy Németország népessége ma – jelen időben – nagyobb, mint a Római Birodalom népessége, azon természetesen nem a ma már nem létező Római Birodalom népességét kell érteni (illetve kellett érteni, illetve kell majd érteni), hanem azt, hogy „mint a Római Birodalom népessége (volt valaha is / volt abban az időben, amikor a legnépesebb volt)”.

De jó, mondjuk azt, hogy pongyolán fogalmaztam. Persze ettől mindenki érti (illetve értette, illetve érteni fogja), hogy mit akartam mondani, csak az érti félre (illetve értette félre, illetve fogja félreérteni), aki félre akarja érteni (illetve félre akarta érteni, illetve félre fogja akarni érteni). (Remélem nem hagytam ki egy igeidőt sem. Még szerencse hogy a magyar nyelvben nincs (illetve nem volt mostanság, illetve nem lesz a közeljövőben) 25 igeidő.)

Ezt tisztázva szívesen látok a kérdés szempontjából releváns érveket, kritikákat, gondolatokat.

Öö köszi a felpotokat, azért nem írtam olyan jót s nem helyes ennek afféle circlejerkké fejlődnie, szóval kicsit magam ellen fogok érvelni.

Tehát megértem, ha valaki lát egy szalagcímet, ami azt mondja: "Elon Musk szerint már biztos, hogy az AI elpusztít minket" és azt mondja: nem vagyok tudós. Nem vagyok újságíró. Nem tudom, hogy egyik vagy másik igazat állít-e. De ez az egyetlen információ, amivel rendelkezem, következésképpen ezt fogom elhinni." Ahol viszont én arra figyelmeztetnék, hogy:

1. semmilyen kommersz magazinnak NEM szabad hinni, ezeket ugyanis nem a tények és információk tartják el, hanem a szenzációk és hangzatos féligazságok (és azok a tömegek, akik inkább a színes képekre vevő,mint az információkra) és a reklámból befolyt összegek. Igazságokat inkább szakfolyóiratokból lehetne szerezni.

2. mindig ellenőrizd az ősforrást.A Google a barátod akkor is, ha a cikk az eredetet nem tünteti fel (amit elvileg kéne). Hányszor volt, hogy egy cikk forrását visszakövetve teljesen más értelmű nyilatkozatra leltem, sokszor még magyar félrefordításokra is...

Ne higgy valaki hozzáértésében, csak mert egy online felületre ír. EGyébként jó öltet cikkíró nevét is nézni, nem elsősorban a magazin nevét, néha azért működik a "személyes garancia", vannak okos hozzáértő cikkírók is olykor...

3. ha lehet, mindig olvass több eltérő vleényt, így teszel szert objektivitásra. Sok ember, hiába zseniális tudós, bizony nincs felette a "sztárság" utáni vágynak, boldigan nyilatkozik mindenféle témában, hiszen neki csak jót tesz, ha ezekben is szaktekintélynek tűnik. Persze véleménye bárkinek bármiben lehet, egy szakterület nem zárja ki, hogy más területen is legyenek valakinek ismeretei, gondolatai - de fontos ellenőrizni, hogy mire alapozza valaki végő soron az érveit? Egy atomtudós lehet szakértő a robotikában is, de azt, hogy ő ATOMtudós, nem használhatja fel jogosítványként, hogy egy másik területen is komolyan vegyük a véleményét. Nincs semmi rossz abban a jogosítványban, hogy "atomtudós ÉS fél év robotika munkatapasztalat"-az utóbbi ilyenkor a releváns.

Én magam alapbólignorálom a netes híradások 9O%át, de ha nem, akkor magam megyek utána, hogy utánaolvassak,ki mit mondott, és egyáltalán hogyan is néznek ki a tények azon a területen. Az információ annyi csatornán megy átés tozul, mire eljut hozzád, hogy nem engedheted meg, hogy ne próbáld megérteni a témát személyesen, és csak "Y-azt-mondta-hogy-Y-tekintély-azt-mondta" alapon higgy el dolgokat. Tudom, hogy nehéz,nincs elég szabadidő, információforrás, satöbbi. De legalább az alapvetőszepticizmus legyen meg, hogy tudd, egy ilyen infó mennyire megbízható (vagy -bízhatatlan).