Szerintetek lehetek tudós? Mi az útja ennek?

19 éves fiú vagyok, tavaly érettségiztem. A sulit kezdetek óta nem szerettem, mert egy szűk látókörű, a kísérletezés, és tudásra éhezés helyett, egy ilyen pragmatikus rendszer volt, ami igazából a jó memóriát, a belerakott melót, az egységnyi idő alatt legjobban elsajátított felszínes tudást díjazta. Én ehhez képest mindig eléggé elkalandozó voltam órán is, nem tudtam úgy egy az egyben beülni minden órában és szívni magamba azt az információhalmazt amit rám zúdítottak, majd visszamondani. Az átlaghoz képest jó tanuló voltam, egy erős általánosba jártam, okos osztálytársak közé, akiknek a fele az ország legerősebb gimnáziumaiba ment tovább, itt elég nagy volt ennek megfelelően a hajtás és elvárás, itt nagyon sokszor lemaradtam, más érdekelt. Volt, h bizonyos tantárgyakból, ahol a tanár se volt épp jó, és otthon át kellett volna venni jobban (kémia, matek, erre főleg az utóbbi igaz), nagyon lemaradtam és nyeltem az 1eseket. Viszont többször volt, h ebbe az osztályba, úgy, h nem is készültem a dogára, mondjuk 5.be két fiúval együtt, mi írtunk csak ötöst matekból, pedig sok fazekasba érettségiző, most corvinusra járó osztálytársam nem. Nyelvtanból 6.ba, vmi 96%os dogát írtam, asszem ilyen két részre osztott nagy tz volt, és talán csak nekem lett 5ös pedig nem is tanultam, mindenki nézett. Kombinatorikát mindig is szerettem és érzékem is volt hozzá, ott is meg se írtam a házikat, egy másik szintén értelmes oszt társamról másoltam, aztán ő 3ast írt én meg 5öst. Kb. minden évbe volt pár ilyen eset, h ilyen nagyon erős dolgozatokat írtam, és máig nem tudom, h ha azt megértettem úgy, ugyanúgy tanulás nélkül, akkor a másik nyelvtan, matek tételt miért nem annyira, volt többször h egyeseket kaptam, tanulni ritkán tanultam, főleg ebből a két tantárgyból, az mondjuk igaz. Lehet valamihez van kiváltképp kompetenciám máshoz meg kevésbé, de ezt igazából nem tudom, mert nem adott senki utmutatást ezen a téren, azt tudom, h szakadéknyi különbségek voltak, és többször vertem meg az egész osztályt, vagy voltam nagyon a krémjében, úgy, h ők mondjuk mindig tanultak, megírták a leckét szorgalmasan, én meg soha, és egyszer-egyszer kijött ez a teljesítmény, máskor meg abszolút az aljába voltam. Amit tudok viszont, h kiskorom óta nagyon érdekelnek a tudományok, meg úgy egyáltalán az értelmes szó, a gondolkodás, sőt az ismeretek is, csak valahogy nem úgy, az a zárt keretek közt, az információk visszamondására irányulóan, határidők közé szabva, ahogy a suliban. Már 5-6 évesen szavaltam a szorzótáblát, 6-8 évesen az világ országai, zászlók, arról különböző adatok ,listák érdekeltek. Pld. Gdp, terület, népesség stb. Ma is bármibe mozgok, mindig keresem az értelmes szakírókat, ez akár legyen sportok, mondjuk fociba a taktika, vagy művészetek, tudomány. Tipikus olyan otthonülő típus vagyok én is, aki bújja ezeket a témákat, rengeteget szoktam a neten mindenről olvasni, vagy hallgatni, mondjuk érdekeltek mostanában a vallások, az iszlám stb., akkor meghallgattam erről egyetemi professzorok neten elérhető 3 órás előadásait. Múltkor olvasgattam az államformákról (ezt vhogy töriből épp kimaradt nekem, h ugye monarchia, köztársaság...), most a választások kapcsán is arról mi a jogállamiság, ez miért van sokszor sárba tiporva a jelenlegi kormányunk által. Vagy az, h a politizálásnak milyen színterei vannak, szociálpolitika, gazdaságpolitika stb., itt milyen szempontokat kéne nézni, ami alapján megítélhető a jelenlegi kormányzás. Művészetbe is mindig keresem a jót, az értékest, olyan zenéket szoktam hallgatni, mint a Peter Gabrieles Genesis, a Yes, Pink Floyd, vagy filmeknél Leone vagy Ridley Scott jó filmjei. Szóval nem vagyok egy átlagos 19 éves, és azt gondolom még elég fiatal vagyok talán ahhoz, h most eldöntsem mit szeretnék. Szoktam tudományos témákról is, csillagászat, fizika olvasni, de az a "baj", h rengeteg minden érdekel, tényleg a társadalomtudományok, természettudományok, sportok, művészet, mindenbe beleolvasok, érdeklődök felőle. Nagyapámmal nem olyan szoros a kapcsolatom, de ő tudós, matematikus. A matek nekem is mindig jól ment olyan szempontból, hogy azt mondták lenne hozzá érzékem, és ezt én is éreztem. Szóval elvileg járható lenne ez az út, csak nem tudom mi érdekel leginkább, mit tudnék csinálni. Szeretek valahogy viszonyulni, valamit gondolni a világról, az aktuális dolgairól, és annak mentén szeretek utánaolvasni dolgoknak is. Érdekel a kutatás, az elemzés, az, h az ember feltaláljon dolgokat. Szóval nem úgy szeretnék értelmiségi lenni, h orvos, vagy jogász, hanem h bizonyos területeken kutathassak, akár kitalálhassak új dolgokat, megközelítéseket, ötletelhessek. Most nézem a Rick és Mortyt és onnan is ihletett meg, ott is nagyon sokat van kritizálva az iskola, és szembeállítva ezzel az, ahogyan Rick ezt a kreatív, ötletelős, alkotós munkát csinálja, ami már-már művészet. Nekem is világ életembe az jelentett örömöt, ha letudok rakni valamit az asztalra, ha vannak megfigyeléseim, és ezt egy írásba tudom foglalni, vagy egy gondolkodásmódot, látásmódot formálok belőle. Így szeretem képezni magam és alkotni. Az érettségim nem sikerült rosszul, tudnék menni egyetemre, de nyilván nem a legerősebbekre, alapból csak sima érettségit tettem. Csak azt látom, ha most elkezdek egyetemre járni, megint csak az lesz, h feladnak hosszú oldalnyi leckéket és mondjam vissza határidőre. Meg nem hiszem, h épp azon az úton indítana el, egyáltalán van olyan szak ami azon az úton indít el? Hogy lesz valaki tudós, feltaláló? Tényleg a jólét meg semmi nem érdekel, csak az, h alkothassak, egyedüli problémámnak azt látom, h talán túl sok minden érdekel, nem tudok igazán specializálódni, és mondjuk első helyen általában nem a fizika, csillagászat, kémia és más természettudományok szerepelnek, pedig mint írtam, még lehet ahhoz lenne leginkább kapcsolatom, meg abban lehetne legjobban kiteljesedni. Hanem a sport, társadalomtudoányok, művészetek. De ott tényleg, attól kezdve, h mi miért van, mondjuk a fociban is, miért történik a pályán, egy adott adatnak, jelenségnek, képnek, mi áll a hátterében. Bármi dolog ott is érdekel, amiről kutatok. Az utóbbi éveim úgy teltek, hogy mondjuk azt már írtam, h a földrajz, körülöttem lévő világ érdekelt még kisiskolásként, ovi végén, majd jöttek a művészetek, filmek, zenék, aztán ez a fociőrület 15 évesen ütött be, de a sportokat mindig is szerettem, egy időben azon kísérleteztem, h magamat edzettem (futás), pulzusmérővel, és néztem a számokat, h hogy tudnám maximalizálni a teljesítményemet. És azóta is bármi közéleti, társadalmi, morális kérdés van, az engem érdekel, politikának, a természettudományoknak, gazdaságnak akár utánaolvasok. Szóval talán csak a specializálódást tekintve nem tudom, h mihez lenne érzékem, mi érdekelne engem is nagyon. Mondjuk mateknak a statisztikai, kombinatorikai része foglalkoztat leginkább, az egyetemre is olyan szakra szerettem volna menni, ami eléggé ezt is érinti (a fociba is ez fog meg, meg talán már régen is az országokról készült listákban stb.) Elvileg meg lennének hozzá a képességeim, ugye beszéltem a nagyapámról, mindig azt mondták én örököltem tőle ezt leginkább, és majd én tudós leszek. A tanárok is általában mindig arra jutottak, h ha még nem is teljesítek jól, de milyen jók a képességeim, meg hogy teljesíthetnék stb. Csak ugye a másik dolog, h a piacgazdaságban kérdés, h tudok-e annyira érvényesülni ezzel a pályával, mert egyedülálló zseni nem vagyok, ugye itt is megszületnek az óriási különbségek, ha épp feltalálok valami olyat az informatikába mondjuk ami kell az embereknek, akkor milliárdos leszek, ha nem, akkor lehet munkám sincs, meg nem kellek. Orvos ezért megy jól ,mert az mindig kell. De engem inkább az alkotás vonz, ahogy már mondtam.

Kösz a válaszokat, bocs, h hosszú lett.