Ismeritek olyan Tudományi akadémiákat USA-ban (vagy Europaban), mint a New Yorki Termeszettudomanyi Akademia, ahol junior tagokat keresnek?

É.S. cikk:

Egyre több kalandozó magyar keres állást itt, Kaliforniában, és gyakran kérnek fel, hogy véleményezzem a szakmai önéletrajzukat. Így találkoztam először a New York Academy of Sciences (New York-i Tudományos Akadémia) nevű szervezettel, amely elég népszerű lehet, mert mint a Magyar Tudományos Akadémia honlapjáról megtudtam, Haszpra Ottó, Dénes Géza és Lénárd László akadémikus is tagja. Frank Tibor történész is tag, Rapcsák Tamás professzor is, Ferencz Csaba, a Szent István Lovagrend Nagymestere szintén az.

A New York-i Tudományos Akadémiát, amely egy nonprofit üzleti vállalkozás, 1817-ben alapították a helybeliek tudományos előadások és konferenciák szervezésére. Bárki, külföldről is, beléphet, ha kifizeti a 125 dolláros (kb. húszezer forintos) éves tagdíjat. Az interneten lehet jelentkezni, hitelkártyát is elfogadnak, és a tagdíj befizetése után egy bekeretezhető, hivatalosnak tűnő, angol nyelvű "diplomát" küldenek, amit ki lehet akasztani a falra.

A tagfelvételt intéző adminisztrátor készségesen elmagyarázza, hogy a külföldi tagok száma állandóan változik, többségük ugyanis nem újítja meg a tagságát, miután megkapta a kiakasztható diplomát. Miért is tennék, neveti el magát. Az aktív magyar tagok száma 2007 nyarán 99 volt, de úgy becsülik, hogy az utolsó 15 évben ezernél is több akadémiai diplomát postáztak New Yorkból Magyarországra. Ha kíváncsi a pontos számra, kigyűjthetjük - ajánlják kedvesen.

Csapó Benő a szegedi egyetemről 1993 és 1995 között volt tag, talán elfelejtette befizetni a tagdíját. Bitó János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora választott tag, Heszky László akadémikus 1994-ben felkérést kapott a tagságra. A reklámszórólapokra gondolhat itt az akadémikus, amelyeket rendszeresen postáznak. Andor József a pécsi egyetemről megválasztott rendes tag, de Mészáros Milán fizikus és filozófus okozza a legnagyobb meglepetést, mert ő 1994-ben doktorátust szerzett az akadémián.

Amerikában, New Yorkon kívül, több államban vannak hasonló akadémiák, az is meglehet, hogy ezrével lógnak az ilyesfajta diplomák a magyar irodák falain. Olyasmi ez, mintha valaki tudományos elismerésként reklámozná, hogy tagja a helyi könyvtárnak, vagy hogy villamosbérlete van. (Egyébként a belga illetőségű European Academy of Sciences is hasonló üzleti formulával dolgozik, csak ott euróban kérik a tagsági díjat.)

A New York-i Akadémia nevét ráadásul könnyen össze is lehet téveszteni az amerikai National Academy of Sciences (NAS) nevű patinás intézménnyel, ahová csak meghívással és bizonyított tudományos eredménnyel lehet bekerülni. Ott a 350 felkért külföldi tudós között egyetlen magyar sincs, pedig vannak meghívott akadémikusok még Grúziából és Ecuadorból is.

Míg a New York-i vállalkozás pénzért árulja az akadémiai tagságot, az államilag támogatott Magyar Tudományos Akadémia "kultúrnemzeti megfontolás alapján, a magukat magyarnak tartó" külföldi tudósoknak adományoz "külső köztestületi" tagságot. Mindehhez egy jelentkezési lapot kell beküldeni, az elbírálás nem nyilvános, és eddig ezren kaptak ilyen tagságot, valószínűleg falra akasztható diplomával együtt. Nagy Károly amerikai professzor önéletrajzán azt jelenti, hogy ő az MTA tagja, nekem az a gyanúm, hogy "külső köztestületi" tag, persze nem könnyű eligazodni a megtévesztő titulusokon. Egyébként ő magyar nyelvet és kultúrát tanít "egyetemi szinten" heti ötszáz dollárért Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel egy Pennsylvania állambeli nyári táborban.

Aztán itt van a "vendégprofesszor" megjelölés. Magyarországon már egy egyhetes tanulmányút is vendégprofesszorságnak számit. Rudas Imre, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora egy-egy hetes "vendégprofesszor" volt Törökország, Portugália, Malajzia és Finnország egyetemein. Még Békesi László volt pénzügyminiszter önéletrajzában is az áll, hogy több éven át vendégtanár volt "többek között" a kaliforniai Stanford Egyetemen.

Az ilyesmivel vigyázni kell, mert a jobb egyetemeken szigorú szabályai vannak annak, hogy ki használhatja az egyetemi tanári címet. Nemrég Hillary Clinton azért támadta meg Barack Obamát, mert az szerinte jogosulatlanul hivatkozott önéletrajzában arra, hogy "professzor", amikor csak "óraadó" volt. A Chicagói Egyetem tisztázta a helyzetet. Igaz, hogy Obama 1992 és 1996 között óraadóként tanított jogot, ami nem jogosítaná fel a tanári címre, de 1996 és 2004 között "senior" oktató volt, és mivel évente három kurzust tanított, ezért az egyetem szabályai szerint jogosul a professzori cím használatára.

Vannak aztán olyanok, akik angol nyelvű folyóirat-előfizetéseiket sorolják fel önéletrajzaikban. Galbács Gábor a szegedi, Raisz Iván a miskolci egyetemről a National Geographic Society-tagságukról tudósít, a képes újságra 6995 forintért bárki előfizethet. Nováky Erzsébet, a Corvinus Egyetem Akadémiai-díjas jövőkutató professzora tagja a World Future Societynak, ahol, ha a megrendelt újság nem tetszik, még a tagsági díjat is visszatérítik!

Sok a félrevezető, túlzó és talán hamisított hivatkozás, tudományos titulus a magyar önéletrajzokban. Megfigyeltem, hogy rövid amerikai tartózkodás után az öt-hat oldalas litániák kétoldalasra "olvadnak" el. Nem ártana, ha egy független külföldi diplomahonosító szervezet "átvilágítaná" a magyar akadémikusok, professzorok kvalifikációit, és tisztáznák, hogy mi van a hangzatos címek mögött. Az Egyesült Államokban a diplomaértékelő szolgálatok (Credential Evaluation Services) hitelesített leckekönyv alapján, tárgyról tárgyra, érdemjegyről érdemjegyre, publikációról publikációra vizsgálják azt, hogy pontosan milyen végzettségnek felelnek meg a harminc-negyven évvel ezelőtti (gyorstalpalós?) diplomák vagy doktorátusok. A szakterületeket sem ártana tisztázni, hiszen Haszpra Ottó akadémikus, aki a Hidraulika és Vízépítési Szakosztály tagja, 2005-ös akadémiai székfoglalóját az eszperantó nyelvből adta.

Az internetre "kiakasztott" önéletrajzokat egyébként ma már adatbázisok gyűjtik és indexelik, ún. "resume parsing" szoftverek katalogizálják, és akik gyakran változtatgatják, azok jó, ha tudják, hogy a régebbi verziók is elérhetőek, és a gyakori változtatásokkal még hiteltelenebbé tehetik szakmai múltjukat. A jelenleg béta üzemű Google Scholar hamarosan lehetőséget nyújt a publikációs hivatkozások és évszámok automatikus keresztellenőrzésére is.

Érthetetlen az is, hogy miért tűrte el a magyar tudóstársadalom vezetése évtizedekig, hogy fizetős akadémiák meg újság-előfizetések szerepeljenek az Akadémia weboldalain publikált életrajzokon. Ilyesmiért a rendesebb egyetemeken vagy nívósabb munkahelyeken udvarias eltanácsolás járna. Persze a magyar akadémikusoknak ilyesmi miatt nem kell aggódniuk. Nemrég adófizetői pénzt nem kímélve szponzoráltak egy Medián-felmérést, amely azt a nem meglepő eredményt produkálta, hogy Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémiában bíznak leginkább az állampolgárok. Becsszóra!

(A cikkben szereplő minden hivatkozás publikus és elérhető internetes keresőprogramokkal az MTA vagy magyar egyetemek weblapjairól. A New York Academy of Sciences weboldala: www.nyas.org; a Pennsylvania állambeli magyar kollégium weblapja: www.amhuncol.com)