Mi az igazság az egyiptomi piramisok építőit illetően?

Nem tudom, melyik iskolában tanították, hogy rabszolgák építették, évtizedek óta tudni, hogy nem így volt. Az Óbirodalom idején szó szoros értelmében vett rabszolgaság még nem is létezett (ez később jelent meg, amikor Egyiptom háborúzni kezdett más népekkel, az első rabszolgák hadifoglyok voltak). Tekintve, hogy istenkirályság volt, technikailag mindenki az uralkodó tulajdona volt, a földműves meg a városlakó is, de nem lenne értelme csak ezért az egész népet rabszolgának nevezni.

A "fizetett munkások" megint nem nagyon értelmezhető egy olyan korban, amikor nem volt pénz; ellátmányt és orvosi ellátást is kaptak a dolgozók.

A lényege az volt, hogy amikor a földeket elárasztotta a víz, akkor úgysem tudtak ott dolgozni, ezért ebben az időben az építkezésen dolgoztak. Az "így rótták le az adójukat" tulajdonképpen helyes meglátás.

Aki bármit állít, az ott volt?

Nem volt ott.

A Discovery-n vagy valamelyik hasonló fejtágító csatornán volt egy műsor, ott meg kémiai alapon vizsgálták a követ.

Kiderült, hogy nem egyetlen kőtömbből faragták ki, hanem egy korabeli cement felhasználásával öntötték , mint mi a betont.

Arra viszont nem emlékszem, hogy a piramisokról volt e szó, vagy valami egyéb bazi nagy kőépítményekről.

A "rabszolgák" egy nagyon népszerű feltételezés volt, nagyon nehezen vész ki a köztudatból, de nem igaz.

Biztos, hogy volt az építkezésen kiszolgáló személyzet is, és közülük lehet, hogy sokan nem önszántukból - de akik a konkrét építési munkát végezték, azok ott az egész birodalomban a legjobban megbecsült és ellátott emberek voltak. A munka pedig a legértékesebb munka, ami akkoriban létezett. Valami olyasmi, mintha ma egy kiemelt EU-s projekten dolgoznál, bőkezű fizetésért és luxus ellátásért.

Pl. külön orvos is volt ott.

Persze a munka maga nem volt valami felemelő, de akkoriban ez volt az általános.

Azt hogy a múltra hogyan gondolunk, hogyan értékeljük a egyes társadalmi csoportok helyzetét az sokkal jobban függ a történelem írástól és annak a korától. Csak megítélés kérdése, hogy rabszolga volt-e vagy szabad, ha az adó lerovása miatt ingyen dolgozott a munkás...

Beszéltem egy emberrel és hogy higgyem el hogy ez az egész történelem írás átverés valójában az UFÓ-k építtek leszállóhelyként a piramisokat.

"ha az adó lerovása miatt ingyen dolgozott"

Attól még nem lett rabszolga.

Rabszolga az, akinek nincs fizetése, mert annyit dolgozik, amennyit az ura mond.

Adója sincs, mert annyi érték van csak nála, amennyit az ura enged.

És nem mehet sehova az ura engedélye nélkül.

A két kulcsszó: vízerőmű és Tesla-tekercs. Érdemes volna utánanézni, mit is jelent pontosan ez a két fogalom. De hogyan kapcsolódik ilyesmi a piramisokhoz?

Az alábbiakban tudományosan és régészetileg is bizonyított tények szerepelnek.

A piramisokat úgy építették, hogy képesek legyenek elektromos áram előállítására. (Igen, ismerték az ókoriak az elektromosságot - aki nem hiszi, járjon utána. Van elég bizonyíték.)

A Nagy-Piramis belső részét és a "szarkofágot" gránitból építették. Azt tudni kell, hogy a gránit elektromos tulajdonságait dominánsan befolyásolja a szabad víz mennyisége és a hőmérséklet. Az elektromos tulajdonságok kisebb mértékű hozzájárulását a hidrosztatikus és litosztatikus nyomás, a szerkezetileg kötött víz, az oxigén fugacitás és más paraméterek biztosítják. A piramisokat pontosan egy hatalmas földalatti vízgyűjtő medence fölé építették és hasonló módon üzemeltek, mint a mostani vízerőművek - kihasználva a gránit elektrosztatikus tulajdonságait.

A piramisok külső burkolata magas magnézium tartalmú travertínó (azaz mésztufa). A köveket kötőanyag nélkül, rendkívüli pontossággal illesztették egymáshoz. A piramisok külső burkolata rendkívül magas szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Úgy gondolják, hogy ez a kifinomult szigetelő tulajdonság lehetővé tette az ősi egyiptomiak számára, hogy teljes mértékben szabályozzák az energia felszabadulását a piramison belül.

A Nagy-Piramis belsejében épített tengelyek gránitból készültek, és kissé radioaktív anyagokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a levegő ionizációját a piramis légcsatornáiban; hasonló tulajdonságok találhatók egy vezetőképes szigetelő kábelben.

A Nagy-Piramis belsejében található "szarkofágban" volt az a tárgy, ami a piramisok működéséért volt felelős (sokan a Frigyládával azonosítják).

A piramisok pedig hasonlóan működtek, mint a Tesla-tekercs - azaz a piramisok által termelt elektromos áramot képesek voltak felfogni és hasznosítani vezetékek nélkül. Éppen ezért a piramisok tetejére egy olyan zárókövet helyeztek, amely tökéletesen vezeti és továbbítja az áramot. Mivel a piramisok tetején lévő záróelem ki volt téve a természeti elemeknek is, ezért nyilvánvaló, hogy olyan anyagot kellet találni, ami tartós, strapabíró, nem korrodálódik, ellenáll mindennek - és emellett jó elektromos vezető tulajdonságokkal is rendelkezik. Mivel az ezüstnek rendkívül jó a vezetőképessége, ugyanúgy az arany is jó vezető - emellett nem korrodálódik - ezért valószínű, hogy a piramisok zárókövei arany-ezüst ötvözetből készültek, aminek a neve Elektrum. Ez az anyag azon túl hogy nem korrodálódik, rendkívül jól vezeti az áramot. Az ősidőkben az Elektrumot gyakran "fehér aranynak" nevezték, mivel általában halványsárga vagy sárgásfehér színű. A "fehér arany" kifejezés modern használata általában aranyozott ötvözetet, vagy nikkel, ezüst, platina és palládium kombinációját jelenti. Elképzelhető, hogy a záróelemek is nikkel, ezüst, platina és palládium, esetleg réz ötvözetből készültek. (Hasonló ötvözetből készült tárgyakat a régészek már több alkalommal is találtak - sőt, az egyiptomi múmiák testén is fedeztek fel ilyen anyagból készült bevonatokat.)

Egyébként azt is érdemes hozzátenni, hogy a Nagy-Piramis szerkezetileg 3 rétegből áll. Egy belső gránitmagból, az ezt körülvevő, rendkívül magas minőségű, BETONBÓL készült (ezt is bizonyították) építőkövekből vm. a külső, mésztufából faragott, magas magnézium tartalmú, rendkívül pontos illesztésű, tükörsima burkolatból (aminek a nagy része mára eltűnt).

Az egyéb "elképesztő" és "hihetetlen" anomáliákról nem is szólva. Ha valaki pl. közelebbről is megvizsgálja a Nagy-Piramist, rá fog jönni hogy az építők mesterei voltak matematikának, a geometriának, a geodéziának és csillagászatnak.

(Elég csak annak utánanézni, hogyan kerül összefüggésbe a Nagy-Piramis földrajzi helyzete és a vákuumbeli fénysebesség pontos értéke.)

A fentiek tudományosan bizonyított, száraz tények és nem "konteós" fantazmagóriák. A tényekre alapozva (figyelmen kívül hagyva minden mást) az összefüggések alapján pedig le lehet vonni a logikus következtetéseket. Aki nem hiszi el mindezt, járjon utána és művelődjön egy kicsit.

(A buta, birka prolikra - magyarul szkeptikus, begyepesedett, tanulatlan és tudatlan tudálékos f@*zokra - ez természetesen nem vonatkozik.)

Megj: Ha a piramisokat valóban az általam írott válaszban közölt paraméterekkel és használtra építették, akkor felmerül a logikus kérdés: Vajon hogyan voltak képesek az ókori egyiptomiak ilyen létesítményt felépíteni és működtetni egy olyan "primitív" korban, amelyet a "tudomány mai állása" "rézkor" néven tart számon?

Hogyan volt képes egy ókori, "primitív" nép egy olyan magas fejlettségi szintű technológiai vívmány megalkotására, amelyre mind a mai napig nem akadt példa és az emberiség mai civilizációs fejlettségi szintje mellett egyenlőre képtelen rekonstruálni?

A FŐ LÉNYEG: Honnan szerezték az egyiptomiak azt a tudást, amivel ezeket az építményeket létrehozták és üzemeltették? (Nyilván nem a kisujjukból szopták.)

Költői kérdés: Nem kéne kicsit jobban elgondolkodni azon, hogy talán mégsem vagyunk egyedül a Világmindenségben?

A fentiekhez még hozzátéve: Mielőtt még bárki elkezdene azon agyalni hogy "miért kellett annyi, megszámlálhatatlanul sok ember" a piramisok felépítéséhez ilyen fejlettségi szint mellett, azoknak javaslom hogy olvassanak alaposan utána Edward Leedskalnin munkásságának (aki Miamiban a Korall-kastélyt építette, mindössze egy háromlábú faállvány és egy "titokzatos doboz alakú eszköz" segítségével, amivel képes volt többezer tonnás, hatalmas monolitokat könnyedén mozgatni). Ezután pedig gondolkodjon el azon: Ha az egyiptomi népek képesek voltak az fentiekben említett, fejlett technológia létrehozására, akkor vajon tényleg a "tudomány mai állása szerint" közölt fagörgőkkel, végtelen hosszú rámpákkal és megszámlálhatatlan emberi munkaerővel vm. primitív rézszerszámokkal építették a piramisokat?

Egyáltalán hogyan voltak képesek mérnöki és milliméteres pontossággal megtervezni és felépíteni ilyen épületeket, vagy tökéletes, precíz pontossággal összeilleszteni a köveket - amire manapság csak a fejlett számítógépek és a modern technológia képes? Ez a hihetetlen építészeti és mérnöki precizitás amúgy többek között Dél-Amerikában is fellelhető, pl. Puma Punku esetében. Puma Punku rendkívül különös objektum; itt is, mint Korichanca, Ollantaytambo, Yuroc Rumi és az ókori Egyiptomi településekhez hasonlóan, fém kapcsokat használtak a nagyobb elemek összekapcsolására. Az ehhez kialakított vájatok és lyukak helye még mindig nyilvánvalóan fellelhetőek. Az archeológusok kezdetben úgy hitték, hogy a vas kapcsokat belehelyezték ezekbe a mélyedésekbe, de a további vizsgálatok alapján rájöttek, hogy igazából beleöntötték a fémet a vájolatokba, ami azt jelenti, hogy az építőknek volt hordozható fémkohójuk. Úgy tartják, hogy az ott használt fémeket csak nagyon magas hőfokon lehet megolvasztani, amire az ókoriak (szerintünk) nem lehettek képesek. Vajon mi lehet az oka, hogy ez a magas szintű technológia és a gigantikus épületek kivitelezéséhez szükséges hihetetlen módszerek így elvesztek a múltban? Azt már meg sem említem, hogy az Puma Punkunál és egyéb, hasonló ókori építményeknél fellelhető építőkövek olyan tökéletes precizitással vannak megmunkálva, mintha nem is emberi kéz, hanem valamilyen számítógép és precíziós gyémántvágó eszköz készítette volna azokat.

Puma Punku mellesleg kb. 12.000 évvel ezelőtt épült, az utolsó jégkorszak idején - amúgy utóbb kiderült - a Nagy Piramis is ezidőtájt épülhetett (bármilyen hihetetlen, de bizonyítékok vannak erre is) - amikor "köztudottan nem volt se számítógép, se gyémántvágó" az emberek pedig még "gyűjtögető-vadászó-halászó-barlanglakó" életmódot folytattak - a tudomány hivatalosan legalábbis ezt állítja.

Ezek után ki meri azt a hihetetlenül nevetséges és ostoba állítást kijelenteni, hogy „egyedül vagyunk a Világmindenségben”? Aki ezt megteszi, az valószínűleg elfelejtett agyat növeszteni az evolúció folyamán.

Ami meg a fentieket alátámasztó forrásokat illeti (biztos van olyan okostojás, aki egyből ezzel hozakodik elő), én nem vagyok hajlandó időt és energiát pazarolni arra, hogy mások műveletlenségén és tájékozatlanságán kívánjak segíteni. Akiben meg van a hajlandóság és az akaraterő, az képes önállóan is cselekedni (magyarul fellapozni egy-egy könyvet, esetleg használni az internetet – ugyanis az információ mindenkinek a rendelkezésére áll). Aki viszont erre képtelen, akkor annak a Jóisten sem tud segíteni, nemhogy én magam. Remélem érthetően és tárgyilagosan fogalmaztam.