Akik használják a matlabot vagy az octávot napi szinten, leírnák hogy milyen számolásokra szokták használni?

Képfeldolgozásra (hatalmas 3D mátrixok) és adatvizualizálásra szoktuk használni.

Előbbire egyre inkább Python lesz az ideális, ha már kész kódjai vannak az embernek.

Képfeldolgozás alatt... röviden, génmódosító vírust inkektálunk egerek agyába, amitől az idegsejtjeik fluoreszcensen villognak és egy lézermikroszkóppal egy koponyaablakon keresztül több száz sejt aktivitását lehet szkennelni, miközben az állat tevékenykedik.

Ebből többszáz GB nyers adat keletkezik. Ezeken a 3D mátrixokon futtatunk zajszűrést, mozgáskorrekciót, hasznos jelkinyerést és egy rakás egyéb funkciót, majd a idősorokat csoportosítjuk, különféle matematikai analíziseket végzünk.

A Matlab erre nem rossz, de ha megvan a prototype, akkor érdemes Pythonban fejleszteni OpenCV mellett.

Na meg pl mesterséges neurális hálókkal (CNN, deep net stb) fogjuk majd kinyerni az infót... de ez Pythonban egyértelműen sokkal jobb már.

Ahogy vezérlőszoftvereket sem írnék Matlabban már.

Lehet rendelni a Penn-től különféle konstrukciókat, amúgy a víruslaborban csinálják, rekombináns technikákkal.

Most van már olyan is ami optogenetikai csatornát is bejuttat így egy másik hullámhosszú lézerrel bevihető stimuláció is. Akár a látás is a jövőben. Vagy szenzoros ingerek. Illetve stimulálható a motoros kéreg is, akkor arra megy az egér amerre távirányítod.

Egyik sem... a biológusok és az orvosok ma már nem igazán alkalmasak önmagában neurobiológusnak.

Az egész eltolódik az informatika és a matematika irányába.

Viszont a programozók meg félnek lemenni terepre... kicsit le is nézik a kísérletes munkát :D és pl félnek a vírusoktól. Illetve gyakran agyatlanul fejlesztenek... Legtöbb esetben egyáltalán nem azt fejlesztik amire a kutató usernek szüksége van.

Így a leghasznosabbak ilyen téren azok a PhD-sek vagy posztdokok akik több végzettséggel rendelkeznek. Vagy határterületről érkeztek, biomérnök, fizikus, biofizukus, matematikus-biológus... bionika vagy info-bionika aminek tényleg fontos szerepe van. Itt dolgozik sok ilyen.

Általában amúgy PhD-n és utána már mindenhez kell érteni, legalább olyan szinten, hogy meg tudj oldani egy alap matematikai adatproblémát.