Ha a légkörben 50km magasságból inditok fénysebesseggel egy tárgyat az felizzik?

Fénysebességgel csak fotont tudsz indítani, mert annak nincs nyugalmi tömege. Az meg nem izzik fel és nem porlad el, mert nem tud ilyet.

Ha olyan tárgyat indítasz, aminek van nyugalmi tömege, az a jelenlegi ismereteink alapján soha nem fog fénysebességgel haladni. Meg fogja közelíteni, de el nem érheti, mert ehhez végtelen energiára lenne szüksége.

Ám a megközelítéshez is hosszú-hosszú gyorsítás kell. Ha te "egyből" fénysebességhez közeli sebességgel indítanál egy nyugalmi tömeggel rendelkező tárgyat, akkor azt alighanem az egész Földön tudnák. Ekkora energiafelszabadítás nagyságrendekkel nagyobbat szólna, mint a híres Cár-bomba (54 Mt) vagy akár Krakatau 1883-as felrobbanása (~100 Mt). Pedig mindkettő érzékelhető volt a földfelszín jelentős részén.

Ha pedig valós gyorsulással indítod el a tárgyat úgy, hogy majd egyszer megközelítse a fénysebességet, akkor semmi látványos nem történik. Megindul 50 km-ről jelentős kezdősebességgel, és kicsi, g-vel összeférhető nagyságrendű gyorsulással, ebben semmi izgalmas nincs. Ha azt mondod, hogy gyorsuljon csak 1 g-vel állandó jelleggel a relativisztikus hatások ellenére is, akkor is majdnem 1 évig tart álló helyzetből elérni a fénysebességet. Nem lesz semmiféle egetrengető tűzijáték az indításkor, csak annyi, amennyit egy Naprendszeren kívülre küldött objektum indításakor látunk.

Ha azt mondod, hogy nincs gyorsítási szakasz, hanem egyből c-hez közeli sebességgel dönget a tárgyad, akkor az a válasz, hogy bizony felizzik, elég, sőt: plazmává válik.

Fénysebesség közelében a légellenállás még 50 km-es magasságban is jelentős. A Nemzetközi Űrállomás 403/408 km-es magasságú pályán kering és még ott is van számottevő légellenállás, ezért rendszeresen feljebb kell tornázni a Zvezda modulra dokkolt Szojuz űrhajókkal. Igaz, az ISS egy jókora, aerodinamikai szempontból egyáltalán nem optimális böhöm, de ha azt vesszük, hogy a légkör sűrűsége nagyjából exponenciálisan növekszik, könnyen kijön, hogy 50 km-en sokkal sűrűbb, mint ott fenn (bár az össztömeg 90%-a így is 16 km alatt van), szóval a sűrűbb légkörben a sokkal nagyobb sebesség hamar oda vezetne, hogy a tárgyad a felizzás és elporladás nagyon hétköznapi eseténél sokkal durvább dolgokat produkálna. Mondjuk egyből plazmává válna.

Még egy adat az összehasonlításhoz: az amerikai űrsiklók hővédő pajzsa a visszatérés fázisában 125.000 m magasságban, az általad említett fénysebességhez képest elhanyagolható, de amúgy k***a magas, 25 Mach (kb. 30.000 km/h, apróság) sebesség mellett 1.500 °C-ig hevült. Ez a hétköznapi életben azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs az a vasötvözet, ami ezen a hőmérsékleten még szilárd lenne (az extra alacsony széntartalmú acélokat nem nagyon ismeri az utca embere, de már azok is fehéren izzanak).

Ebből kiindulva ki lehet találni, mi történne egy több tízezerszer nagyobb sebességgel induló tárggyal nagyjából négyszer nagyobb sűrűségű levegőben. Hidd el, el sem tudod képzelni, mert a szokásos "megóvad, osztán elég a f***ba" szintnél nagyságrendekkel több energiáról van szó.

Ha eltekintünk tőle hogy lehetetlen hogy egy fotonon kívül bármi is fénysebességgel induljon..

Ha ez a tárgy pl egy 1 méteres meteorit lenne abban a pillanatban atomjaira esne miközben kb. 12 ezerszer több energia szabadulna fel mint a hiroshimai atombomba robbanásakor

Ettől a felszínen több 100 km sugarú körben minden hamuvá égne

Van igazság abban, hogy a nagyon rövid idő bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy a tárgy ne tudjon elpárolgásig melegedni.

A földet érő meteoritok a közhiedelemmel ellentétben nem izzó kődarabok, hanem az űr hidegét lehet rajtuk tapintani a földet érés után másodpercekkel, annak ellenére, hogy a légkörben elizzott a külső rétegük. Olyan gyorsan kapják meg a hőterhelést, hogy a belsejüknek nincs ideje felmelegedni.

Elvileg előállhatna ez egy fénysebességhez közeli objektum esetén is, ha csak ezt a szempontot nézzük.

De mégsem igaz.

Azért, mert ilyen sebességnél azt a ritka légkört is olyan szinten sűríti össze a tárgy maga előtt, hogy az megsemmisíti a tárgyat.

Mint amikor túl magasról ugrasz vízbe és akár a lábadat törheti az a "puha" közeg.

A fénysebesség közeli tárgy a maga előtt összetúrt légkörrel egy több millió fokos hőkitörésben robban szét, nagy valószínűséggel nem hogy atomjaira esik szét, de plazmává alakul.

Nem merném saccolni, mennyire ritka légkör mekkora testtel tud olyan kombó lenni, hogy a testből marad is valami, de erősen gyanítom, hogy a földi 50 km magasság légköre még éppen elég a teljes megsemmisüléshez. Ezt még a tárgy mérete és anyaga sem tudja különösebben befolyásolni, csak a robbanás méretét fogja változtatni.

Így van ez, ha hülyeségeket tételezünk fel.

Tehát maradjunk annyiban, a kérdésbeli feltételek nem a jelen valóság fizikájában lehetségesek. Mivel pedig a jelen valóságnak (többé kevésbé) ismertek a tulajdonságai, a feltételezés nem érvényes. Így nincs mit megválaszolni.