Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Hogyan végezhet szabadesést...

Hogyan végezhet szabadesést egy űrjármű? (Pl Nemzetközi Űrállomás).

Figyelt kérdés

Azt vágom, hogy szabadesés közben egy test azért súlytalan, mert nem nyom semmilyen alátámasztást és nem húz semmilyen felfüggesztést.

Tehát, ha valami szabadesést végez, akkor súlytalan.

Ezek szerint a Nemzetközi Űrállomás folyamatosan szabadesést végez, különben nem lenne súlytalansági állapotban. (Ezt nem is muszáj kilogikázni, a wikipédia világosan leírja, hogy egy űrjármű folyamatosan szabadesést végez).

De azt nem értem, hogy ha szabadesést végez egy űrjármű (pl.: Nemzetközi Űrállomás) akkor hogy hogy nem zuhan le a felszínre? Ha pl én kimegyek az űrbe, akkor visszazuhanok a Földre, nem elkezdek körülötte keringeni. Ha felerősítenék egy nagy rakétát a hátamra (elméletileg) akkor adhat akkora lökést, hogy ne essek vissza, hanem elkezdjek körözni az adott égitest (pl Föld) körül. De akkor nem szabadesést végzek, hanem keringek. De még is súlytalan vagyok, akkor ezek szerint keringve zuhanok, vagy mi? A másik.

Ha én egy űrjárművön (pl Nemzetközi űrállomás) tartozkodom ami kering egy égitest körül (pl Föld) akkor a keringésből nem kellene származnia annyi centrifugális erőnek, ami az űrjármű falának nyomna?

Tegyük fel, hogy a Nemzetközi Űrállomás "keringve zuhan". Ha a keringési sebességet lassítanánk, akkor lezuhanna a felszínre. De, ha mondjuk begyújtanánk egy csomó alsó rakétát, akkor pályán lehetne tartani. Ekkor lényegében nem zuhan, ekkor is súlytalan állapotban lenne?



2019. febr. 8. 00:34
1 2
 1/12 anonim válasza:
20%
Nagyon egyszerű a válasz: [link]
2019. febr. 8. 00:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 A kérdező kommentje:
Nem nagyon tudok angolul és nincsen rajta magyar felirat. :/
2019. febr. 8. 01:05
 3/12 anonim ***** válasza:

Nem csak a függőleges esés a szabadesés, hanem minden olyan mozgás is, amikor nem hat rád más, csak a gravitáció. Ilyenek pl. a ferde hajítások is, amik kis magasságok esetén parabolák. A ferdén elhajított, és parabolapályán haladó test is súlytalan a pálya minden pontjában. Hiszen az sem nyomja a vele együtt elhajított mérleget.


Ugyanígy a Föld körül keringő test sem nyomná az alá tett mérleget, hiszen az is vele együtt "repülne". Tehát súlytalan.


Súly pont attól keletkezik, ha valami más erő is hat rád, nem csak a gravitáció.

2019. febr. 8. 01:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 Alex Fly ***** válasza:
68%

Röviden és kissé pontatlanul: az ISS a szabadesés mellett oldalirányban is mozog.

Mivel a Föld jó közelítéssel gömb, így annak görbülete miatt a felszíntől ugyanolyan távolságban marad. Még pontatlanabbul ahogy esik, úgy hajlik le alatta a földfelszín...

2019. febr. 8. 02:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:

"Ha a keringési sebességet lassítanánk, akkor lezuhanna a felszínre."

Pongyola megfogalmazás, mit jelent a keringési sebesség? A pálya menti sebességet, vagy a szögsebességet akarod érteni alatta? Az ISS például kb 400 km magasan kering és egy fordulatot kb 90 perc alatt tesz meg kb 28800 km/óra pályamenti sebességgel. Míg egy geostacionárius pályán (mindig a Föld adott pontja fölött "lebegő") keringő távközlési hold 35786 km magasan kering, egy Föld körüli fordulatot 23 óra, 56 perc, 4,1 másodperc alatt tesz meg és a pálya menti sebessége 11070 km/óra.

2019. febr. 8. 07:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 A kérdező kommentje:
Ilyen megközelítéssel a légi járműveknek (repülő, helikopter stb) is súlytalannak kellene lennie, hiszen nem nyom egyik semmilyen alátámasztást és nem húz semmilyen felfüggesztést. (Szigorú értelemben talán a levegőt használják alátámasztásnak, talán ezért nem súlytalan.)
2019. febr. 8. 07:25
 7/12 anonim ***** válasza:
88%

"nem nyom egyik semmilyen alátámasztást és nem húz semmilyen felfüggesztést"

A szárnyak nem véletlenül vannak a repülőkön...

2019. febr. 8. 07:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim ***** válasza:
Szabadesésben van, de olyan gyors hogy körbeesi a Földet akárcsak a Hold, vagy bármelyik másik földkörüli pályán keringő test.
2019. febr. 8. 08:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:

Képzeld úgy, hogy az űrben vagy, és van egy gonosz virágcserép, ami rád akar esni. Te észreveszed ezt, és arrébbmész. Mivel túl gyorsan halad a virágcserép, nem tudja az elmozdulásodat követni, ezért elhalad melletted, de annyi esze van, hogy lelassítson, és miután megállt, újra neked tudjon esni, amire te újra arrébbállsz. És ez megy a végtelenségig.

Az analógia teljesen megegyezik annyi különbséggel, hogy sem a Föld, sem az űrjármű nem tudatos lények, így nem kergetik egymást tudatosan, csak a fizikai törvényeknek engedelmeskednek, illetve az űrjármű pályába sem olyan, mint a virágcserépé, hanem annál jóval egyenletesebb.


Egyébként a Föld is ugyanezt csinálja a Nappal (tehát rá akar esni, csak mindig melléesik), meg úgy általában az összes égitest az összes égitesttel. Ezt nevezzük keringésnek.

2019. febr. 8. 08:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim ***** válasza:

A légi járműveket a levegő támasztja alá.

Ha mérleget használnál, meg tudnád mérni a súlyukat.

2019. febr. 8. 08:52
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!