Mennyire megbízható és hihető a Mensa IQ-tesztje?

Persze hogy túllépi az IQ határt, mert akkor van motivációd elmenni egy fizetős IQ tesztre.

Tudod, az IQ nem az észt méri, de ezt ki lehet következtetni...

A teszt megbízható, sok energiát fektettek bele a sztenderdizálásába. A 125 feletti eredmény a 15 szórású tesztnél azt jelenti, hogy jobb eredményt értél el, mint az emberiség 95%-a. Tehát elvileg húsz emberből egy ember ér el ilyen eredményt. Ez sok vagy kevés? Talán a magassággal lehet összevetni, a felnőtt férfiak átlagos magassága 176 cm, a férfiak kb. 5% az, aki magasabb 186 cm-nél. Az azért egy magas férfit jelent, de azért még nem egy óriást.

Ennek ellenére az is majdnem igaz, amit #1 ír, hogy ha 10 emberből nem is 9, de valószínű, hogy 7-8 hasonló eredményt fog elérni, ha kitölti a tesztet. Ugyanis van itt egy jó szűrő, az ember önismerete. Nyilván aki vasággyal együtt 60 kg, az nem fogja megmérettetni magát súlyemelésben. Ugyanígy az lesz kíváncsi arra, hogy mekkora is lehet az IQ-ja, aki valahol tudja, hogy egyáltalán van mit mérnie. Nyilván a legtöbbször a kiskocsmában megtalálható Józsi bácsi nem fog IQ tesztet kitölteni, sem az, aki betanított segédmunkásként is nehezen végzi a rá bízott feladatot, pláne nem fogják értelmi fogyatékosok nagy arányban kitölteni a tesztet.

> Ha még sincs igazam, akkor okos vagyok?

Nem okos, csak intelligens. Az intelligencia általános problémamegoldó képességet jelent. Az okossághoz viszont kell tapasztalat, lexikális tudás és műveltség is. Hiába magas az IQ-ja valakinek, ha közben egy műveletlen, kiállhatatlan ember. Az IQ csak az intelligenciát méri, ami egy a sok-sok meghatározó tulajdonság közül, és még abban sem vagyok biztos, hogy feltétlenül a legfontosabb. Ennek ellenére mivel jól mérhető, jó játék kitölteni egy IQ tesztet.

> Persze hogy túllépi az IQ határt, mert akkor van motivációd elmenni egy fizetős IQ tesztre.

Ez azt akarja sugallni, hogy a Mensa HungarIQa célja a tesztekből befolyó bevétel növelése. Elárulok egy titkot, a tesztírásból nem sok bevétele van a Mensának. Ha belegondolsz, mennyibe kerül kibérelni egy termet 3 órára, az Budapesten szép summa, vidéken ugyan olcsóbb, de oda meg el is kell utazni valakinek, ott a benzinár dobja meg a költségeket. A tesztírás kellékeit is biztosítani kell, utána ki kell javítani a tesztet, értesíteni a tesztírókat, nyilván ehhez fenn kell tartani egy infrastruktúrát, stb… A legnagyobb költsége a tesztnek viszont nem ez, hanem maguk a tesztfüzetek, amiket nem a Mensa készített, mert az még költségesebb lenne, hanem a használati jogát Mensa is úgy veszi meg. Mondjuk egy vidéki tesztírásra jelentkeznek 25-en, amiből mondjuk ténylegesen megjelenik 18 ember, az összesen 18*3000 = 54 000 Ft tesztdíj, ebből kell fedezni a terembérletet, az utazást, a folyamatosan amortizálódó eszközöket stb… Nota bene a tesztet lebonyolító személyek – a benzinköltségen túl – semmiféle extra juttatást nem kapnak érte – önkéntes alapon végzik a munkát –, de ha bármiféle profitot juttatásként szét is osztanának, akkor sem lenne egy jó órabér.

Az kétségtelen, hogy a Mensa igyekszik növelni a tagságának a létszámát. A tesztírás nem kötelez a tagságra, de nyilván ha valaki tag, akkor tagdíjat fizet, ebből származik a bevétel túlnyomó része. De ezt tulajdonképpen vissza is kapják a tagok, a tagok által ingyenesen látogatható rendezvények, programok formájában. Nota bene a Mensában nincs olyan tag, aki bármiféle jövedelmet kapna. (Az más kérdés, hogy ha pl. valaki elvégzi a könyvelést, akkor nyilván annak a díját kifizeti neki a Mensa, de ezt a könyvelésért, és nem a tagságért kapja. De ezek meg általában baráti árak, a piaci árak alatt.)

A Mensa óriási tőkéje az, hogy egy bizonyos szempontból válogatott társaság. Tagként olyan más tagokkal találkozol, akiknek szintén magas az IQ-juk, és ez az igazi ereje a tagságnak. Magas IQ-val rendelkezve sokkal hamarabb találsz hasonszőrű barátokra, ismerősökre, mint úgy egy átlagos közösségben. Márpedig ha a teszteredmények nem a valóságot tükröznék, akkor lehet, hogy némileg nagyobb bevételt realizálna az egyesület, de pont a legfőbb ereje csorbulásával, ami hosszútávon nem jó, mert egy felhígult tagság kevésbé vonzó, több ember lépne ki az egyesületből, ami hosszútávon nem hogy bevételnövelést, hanem bevételcsökkenést eredményezne.

Szóval igen, a próba teszt kimondottan azért van, hogy akik valóban magas IQ-val rendelkeznek, azok elmenjenek egy tesztírásra. A tesztírás megint nem titkolt célja, hogy gyarapodjon az egyesület létszáma. De fontos, hogy azokkal a tagokkal bővüljön az egyesület, akiknek tényleg magasabb az IQ-ja, mint az emberiség 98%-a.

Nota bene a tesztírók száma eléggé hullámzó. Viszont a próbateszt megjelenése után a fizetős teszten azon tesztírók aránya, akik magasabb eredményt értek el, mint az emberek 98%-a látványosan megemelkedett. Miért? Mert valaki régebben úgy gondolta, érdemes megmérettetni magát. De így, hogy van egy próbateszt, és abból kiderül, hogy nem éri el az IQ-ja a próbateszt alapján a 125-öt, az nem is nevezett be egy hivatalos tesztre. Ez rámutatott arra, hogy bár a tesztírók számának hektikussága miatt ez nem annyira szembeötlő, de a sikerességi rátából logikusan következik, hogy a próbateszt nem növelte, hanem csökkentette a hivatalos tesztre jelentkezők számát.

Süsü jókat írt a témában (mint mindig :-), csak apró kiegészítések:

"nincs olyan tag, aki bármiféle jövedelmet kapna"

illetve 1-2 tag kap pénzt azért, ami munkát végez – de az is csak a "piaci bér" töredéke...

(ahogy egyébként írtad is a következő mondatban)

"ha a teszteredmények nem a valóságot tükröznék, akkor lehet, hogy némileg nagyobb bevételt realizálna az egyesület, de ... hosszútávon nem jó, mert egy felhígult tagság kevésbé vonzó"

Itt egy kicsit félrecsúsztál, az eredeti feltételezés az volt, hogy az _online_ teszt nem tükrözi a valóságot, hogy sokan elmenjenek tesztet írni (ahol viszont már bizonyára rendes teszt van, így a tagság nem hígulna, csak dőlne a pénz).

De persze nem így van, hanem úgy, ahogy írtad: az online tesztjeink is úgy készültek, hogy – a körülményekhez képest – a lehető leghitelesebbek legyenek.

"Ez rámutatott arra, hogy bár a tesztírók számának hektikussága miatt ez nem annyira szembeötlő, de a sikerességi rátából logikusan következik, hogy a próbateszt nem növelte, hanem csökkentette a hivatalos tesztre jelentkezők számát."

Nem ismerem a számokat (és lusta vagyok utánanézni :-), és azt sem tudom, hogy mit szűrtek le belőlük az illetékesek, de abból, amit írtál, nekem még nem következik, hogy csökken a tesztírók száma. Az is simán lehet, hogy a tesztírók száma növekedett, mert mondjuk az online tesztek híre jobban terjed (jobban "osztható"), az online tesztek pedig "küldik" a személyes tesztírásra az embereket, de ezt már jobban "megszűrve" teszik –> tehát észszerű, hogy többen mennek el, és azon belül is magasabb az eredmények átlaga.

> illetve 1-2 tag kap pénzt azért, ami munkát végez – de az is csak a "piaci bér" töredéke...

Igen, akkor ezt fejtsük ki kicsit bővebben. A Mensa egy egyesület. Nyilván valakinek el kell végeznie a könyvelést. Ha van egy tag, aki azt mondja, hogy ezt szívesen megcsinálja ingyen és bérmentve, akkor örülünk. Ha nem, akkor keresünk egy könyvelőt, mint bármelyik másik egyesület, cég stb… De lehet, hogy valaki azt mondja, hogy ő könyvelő, úgy általában egy ekkora egyesület könyvét – hasra ütök – 10 000 Ft/hó díjért szokta elvállalni, de Mensa tagként a Mensa könyvelését ha nem is ingyen, de 5 000 Ft/hó díj ellenében elvállalja.

Tehát nyilván ha valamilyen tevékenységre nincs önkéntes jelentkező, akkor piaci alapon kell csinálni, de ha valaki ha nem ingyen, de baráti árért bevállalja a feladatot, az is jó. Viszont ezt díjat a könyvelésért, és nem a tagságáért kapja. Ha egy év alatt – megint hasra ütök – 20%-al nő az egyesület bevétele, ő nem fogja megkapni a tagdíjból származó több százezer forintos plusz bevételt, ő továbbra is 5 000 Ft/hó díjért fog dolgozni. Illetve ha a tagság növekedésével a könyvelési munka is több lesz, akkor lehet, hogy azt mondja, hogy ezt már csak 6 000 Ft/hó díj ellenében végzi el. Nyilván megint nem azért, mert a tagdíjból befolyó összeg nőtt, hanem azért, mert az elvégzett munka mennyisége nőtt.

De az ilyen tagoknak ilyen-olyan munkáért kifizetett díjak elenyészőek a tagdíjból, meg egyebekből származó bevételhez képest. A bevételt jórészt programszervezésre költi az egyesület, amire a tagok sokszor ingyen léphetnek be, nem kell valamiféle belépőjegy árával fedezni a terembérleti költséget, a meghívott vendég tiszteletdíját, stb…

> Itt egy kicsit félrecsúsztál, az eredeti feltételezés az volt, hogy az _online_ teszt nem tükrözi a valóságot, hogy sokan elmenjenek tesztet írni (ahol viszont már bizonyára rendes teszt van, így a tagság nem hígulna, csak dőlne a pénz).

No igen. De ha így lenne, akkor azért az kezdene nagyobb tömegeknek is feltűnni, hogy hogy van az, hogy az online teszten 125+ eredményt ért el, a fizetős teszten meg csak 115-öt. Ez hosszútávon csak rombolná a Mensa presztízsét, imázsát, több kára lenne ebből a Mensának, mint haszna. Nyilván több tesztíró több tesztírási alkalmat is jelentene, így a költségek is növekednének. Azért könnyen belátható, amit az előző válaszban írtam, hogy maga a tesztírás szervezése azért nem egy nagy biznisz. Meg a hivatalos teszten elért eredmények arányai sem ezt tükrözik. És ezt annyira kifelé nem szoktuk reklámozni, de talán nem árultam el nagy titkot, hogy erről is beszélek. Ilyenekről inkább a Mensa berkein belül lehet tudni, ott meg nincs ok, hogy ezeket a statisztikákat bárki is manipulálja. Illetve kívülről ha valaki nagyon akarja, akkor ki lehet következtetni ezeket a számokat.

> Nem ismerem a számokat (és lusta vagyok utánanézni :-), és azt sem tudom, hogy mit szűrtek le belőlük az illetékesek, de abból, amit írtál, nekem még nem következik, hogy csökken a tesztírók száma.

Volt tavaly egy előadás az intelligenciáról, ott láttam erről statisztikát, és látom benne a logikát.

> Az is simán lehet, hogy a tesztírók száma növekedett, mert mondjuk az online tesztek híre jobban terjed (jobban "osztható")

Nyilván ez egy hosszútávú hatás, és nyilván ezért is létezik az online próbateszt. Ez is benne van a pakliban. Nehéz ezt felmérni, mert a tesztírók száma valóban hektikusan változik, nehéz felmérni, hogy az tesztírások offline vagy online reklámozása, vagy a próbateszt ért el egy-egy tesztírót. Azaz azért jött el tesztet írni, mert a próbateszttel találkozott, vagy azért, mert lehet, hogy nem is tud a próbatesztről, de egy Facebook megosztásból, vagy egy plakátról értesült arról, hogy lesz tesztírás.

De a szűrőhatás is ugyanúgy benne van a pakliban. Mondjuk állsz egy híd végén. Azt látod, hogy fiúk és lányok érkeznek. Változó, hogy hányan, de viszonylag hasonló arányban. Az egyik órában jön 5 fiú és 6 lány, a másik órában 37 lány és 39 fiú, a harmadik órában meg 18 lány és 16 fiú, akkor bár a létszám hektikus, de az nemek aránya hasonló. Ha viszont hirtelen azt kezded el látni, hogy 10 fiú jön és 3 lány, majd 31 fiú és 12 lány, majd 22 fiú és 8 lány, akkor kezd gyanússá válni a dolog. Most valaki elkezdett fiúkat irányítani a híd felé, ami a valószínűtlenebb eset, ha a tesztírásra vonatkoztatjuk, mert ez azt jelentené, hogy úgy jött több Mensa szintet megütő IQ-val rendelkező ember, hogy az alacsonyabb IQ-jú emberek száma nem nőtt. Vagy valaki a híd másik felén eltereli a lányokat, így azok nem jönnek át a hídon, azaz a teszírásra lefordítva inkább az történt, hogy bár ugyanannyian gondolkodnak a tesztíráson, azokat, akiknek az IQ-ja nem közelíti meg a Mensa szintet, azok valahogy meggondolták magukat, és mégsem jöttek tesztet írni.

És mivel a próbateszt bevezetése után kezdett szignifikánsak megváltozni a Mensa szintet elérő tesztírók aránya, majd rövid idő alatt beállt egy új egyensúlyra, ami már nem annyira változik, ebből a leglogikusabb azt feltételezni, hogy az online teszten rosszabb eredményt kapók azok, akik régebben lehet, hogy eljöttek volna tesztet írni, de így az online teszt eredményének tudatában inkább mégsem jönnek el.

Ergo ha nem a próbatesztet megszüntetnénk, és helyette más hasonló hatékonyságú reklámot csinálnánk, az valószínű több tesztírót eredményezne. Ilyen módon lehet, hogy az online teszt adott hatásmechanizmuson keresztül több tesztírót generál, de más hatásmechanizmuson keresztül meg csökkent is a tesztírók számát. Olyan ez, mint az autó. Minél inkább nyomod a gázpedált annál gyorsabban mész, viszont annál nagyobb a közegellenállás is, így egyszerre igaz az, hogy a gázpedál nyomása egyszerre gyorsítja is és lassítja is az autót. Nyilván a kettő eredője sebességnövekedést fog jelenteni, de attól még a lassítás is benne van ebben.