Hogyan működnek a távcsövek?

Remélem, általános iskolába jársz...

tehát, alapvetően kétféle módszer van itt.

Nézz utána:

1: TÜKRÖK képalkotása (ebből az egyik a parabola tükör),

2: LENCSÉK képalkotása.

A fényképezőgépek gyakran használnak digitális zoom-ot, ezt viszont távcsőnél nagyon ritkán használják, mert többnyire nem ad jó eredményt.

Vannak tükrös (reflector) távcsövek, amik visszaverik a fényt, és vannak lencsés (refractor) távcsövek, amik megtörik a fényt, ha erre gondoltál. A működési elveik különbségét jól szemlélteti az alábbi ábra:

[link]

Mindkettőt használják a mai nap, különböző előnyeik és hátrányaik vannak. A nagyítás ettől független. Középiskolai fizika már rég volt nekem, de úgy rémlik, hogy a nagyítás mértéke a két fókusztávolság hányadosa. Képzelj el egy egyszerű nagyítót: minél távolabb helyezed az objektumtól a nagyítót, annál nagyobbnak látszik. Tehát mindenképpen a tükrök/lencsék mozgatásával oldják meg a nagyítást.

A légkör miatt a földi távcsövek a távoli égitestek megfigyelésére alkalmatlanok. Egyrészt ide-oda törik a fény, illetve bizonyos tartomány el se éri a felszínt, ezért a távoli égitestekből legfeljebb egy nagy paca fog látszódni. Erre találták ki az adaptív optikai javítást, ami profibb felszerelésekben található, de gondolom (?) szoftveresen meg lehet oldani a távcsövön kívül is. Ezekkel meglepően tiszta képet lehet kapni egy bizonyos pontig. Minden másra ott vannak az űrtávcsövek.

Amikor ránézünk szabad szemmel egy adott távolságra lévő tárgyra, akkor annak a képe a retinának egy meghatározott területére fog vetülni (fejjel lefelé, de ez most mellékes). Az optikai nagyítás általánosságban úgy működik, hogy a szem látómezejét beszűkíti. Tehát ha mondjuk egy tárgy 30 fok alatt látszik, és ez pl. 4 mm-es képként vetül a retinára, akkor a távcsövön keresztül a tárgynak csak egy részét, mondjuk 10 fok alatt látszó részét fogja leképezni (itt jön a lényeg) ugyanarra a 4 mm-es területre. Ezt mi úgy látjuk, mintha közelebb kerültünk volna hozzá, látszólag ugyanakkora látószögbe kisebb része fér el, de részletgazdagabban.

Például egy nagy látószögű halszem optikán keresztül minden picinek látszik, de széles a látószög. Egy teleobjektív (vagy teleszkóp) képébe már jóval kisebb része fér csak el, de az nagyban jelenik meg. Tuképpen ugyanannak a tárgynak különböző méretű (szög alatt látszó) részeit képezzük le egy ugyanolyan méretű képmezőre, filmre, CCD érzékelőre, retinára, stb.

Szia kérdező. Erre én is kíváncsi voltam , ki is próbáltam.(bár sok helyen Írták , hogy a nagy nagyítás nem lesz jó) nem hagyott nyugodni a dolog .

"távcsövem" tükrös tubusom max nagyítás 200x elméleti 400x-os . 200-at mindig teljesíti 400-at 3év alatt mióta meg van egyszer sikerült használni (légmozgás,hőmérséklet,pára, meg ilyenek miatt) de kipróbáltam a 600x és 1200x nagyítást , nevetségesen szar volt ,0 kivehetetlen képminőség .Hiába jó a tükör vagy lencse , a felbontása véges na meg a légkőt is be kavar...