Támogatható az atomenergia akkor amikor ilyen veszélyben vagyunk miatta?

Kutyafütyiblogok szenzációhajhász baromságait megnyitni se érdemes. Utána kell járni a dolgoknak a kutyafütyiblogoknál hitelesebb helyeken, ez esetben például akár itt:

[link]

"Az üzemzavar következményei

A 2003. április 10-én a paksi 2. blokkon bekövetkezett súlyos üzemzavar nem járt sem személyi sérüléssel, sem a környezet elszennyezésével. A kijutott kis mennyiségű radioaktív anyagtól származó többletdózis elhanyagolható. Egybehangzóan erre a következtetésre jutottak a magyar hivatalos szervek, a magyar és külföldi környezetvédők. Az üzemzavar legsúlyosabb közvetlen következménye hatalmas pénzügyi veszteség. Ez magában foglalja a megsérült üzemanyag árát, az elhárításra fordított összegeket, továbbá a kiesett villamosenergia-termelésre jutó bevételt. Az utóbbi megítéléséhez tudnunk kell, hogy minden kiesett nap 50 millió forint veszteséget jelent. Ha a 2. blokk egy évig nem termel, akkor a veszteség 15-20 milliárd forintra becsülhető.

Mivel a sérült tartály nagy mennyiségű hasadóanyagot tartalmaz, mindaddig magában hordozza a kritikussági baleset veszélyét, amíg az üzemzavarkor elfoglalt helyén van és nem távolítják el belőle a szétroncsolódott hasadóanyagot. A fentiekből következik, hogy a biztonság fontos tényezője a bórsav magas koncentrációja, tehát a legnagyobb veszély a bórsav hígulása. Emiatt minden műveletet a legnagyobb körültekintéssel kell megtervezni, nehogy bekövetkezzék a sérült tartály megszaladása.

E veszélyre való tekintettel beszélnek egyesek kis Csernobilról. Ez a hasonlat azonban mindenképpen téves. Az 1960-as években hasonló szerkezetű (persze ép) reaktorok megszaladását szándékosan előidézték az Egyesült Államokban.3 A folyamat menetét filmre vették és műszerekkel részleteiben nyomon követték. Kísérletileg bebizonyosodott, hogy a megszaladás önszabályozó módon zajlik le. Közben a fűtőelemek egy része megsérül, a moderátor egy része kidobódik a tartályból. A sérült tisztítótartályban sem lenne ez másként: a fűtőelemek tovább sérülnének, a felette levő 10 m magas vízoszlop megemelkedne, de robbanás semmiképpen sem történne. Az a személy azonban, aki a megszaladást előidézné, jelentős sugárdózist kapna, mivel a közelben tartózkodna. Ez önmagában persze nagy baj, de ezen túlmenően a megszaladás még csak nem is emlékeztet a csernobili robbanásra."

"Mikor egy katasztrófa ennyire a szerencsén múlik az annyit jelent, hogy a jövőben is bármikor bekövetkezhet, történik valami amire senki nem számított és 50-50, hogy szerencsénk lesz-e vagy pont nem."

50-50? Csak egy picit próbálj meg logikusan gondolkodni, és rájössz, hogy bazira nem 50-50%. Hány működő atomerőmű is volt vagy van eddig a bolygón összesen? 150? 200? És mennyinek a balesetéről is tudunk? 5-ről? 6-ról? (Ami ténylegesen baleset is volt/lett, nem csak üzemzavar.) Ha igaz lenne az 50-50, akkor kábé vagy 80-100 atomerőmű-balesetnek kellett volna már történnie, mióta atomerőműveket üzemeltetünk. Vagyis évente legalább 1-2 darabnak, szerte a bolygón. Vagy szerinted a 200-nak nem 100 körül van az 50%-a?

Sokszor ennyire egyszerűen le lehet leplezni ezeket a szenzációhajhász álhíreket, csak egy kicsi kritikával kell hozzállni. Ne kajálj be mindenféle szanzációhajhász baromságot, amit csak találsz a neten, inkább autentikusabb oldalakról tájékozódj, mint ilyen nevesincs klikkvadász blogokról.

A hozzáállásra a legjellemzőbb, hogy #2 kiollózta azt, ami az ő érdekeit szolgálta, pedig a cikk folytatódik:

"Amikor azt mondjuk, hogy a paksi üzemzavar még csak nem is emlékeztet Csernobilra, csak fizikai és műszaki szempontokat veszünk figyelembe. Az üzemzavarhoz vezető okok között azonban szembetűnő párhuzamok ismerhetők fel. Áttekintésük rámutat arra, hogy baljós körülmények között az akkori hibák 17 évvel később újra megtörténhetnek."

"Ha igaz lenne az 50-50, akkor kábé vagy 80-100 atomerőmű-balesetnek kellett volna már történnie, mióta atomerőműveket üzemeltetünk. Vagyis évente legalább 1-2 darabnak, szerte a bolygón. Vagy szerinted a 200-nak nem 100 körül van az 50%-a?"

Szerte a bolygón volt már néhány igen súlyos baleset! Csak atomerőművekben több mint 100 komoly atombaleset volt aminek több mint a fele Csernobil óta esett meg. Az összes atomenergiával kapcsolatos baleset több mint 60%-a pedig az USA-ban történt. Komoly nukleáris balesetek közé tartozik a 2011-es fukusimai baleset, a 1986-os csernobili katasztrófa, az 1979-es Three Mile-szigeti atomkatasztrófa és az 1961-es SL–1 baleset. Ezek után is azt lehet mondani, hogy TELJESEN biztonságos? A fenét az! Voltak valós balesetek, pedig mindegyik létesítményt úgy tervezték, hogy ne legyen baj. Aztán mindig kimaradt a számításból néhány apróság... Hogyan lehet kijelenteni, hogy egy ennyire bonyolult rendszerben soha nem fog olyasmi bekövetkezni, ami a környezetet radioaktív részecskékkel szennyezné? Aki ilyet állít, az még az atomcsapda szintű bulvár lapnál is ostobább, mert a fejét a homokba dugja.