Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Mi is pontosan a kvantumugrás?

Mi is pontosan a kvantumugrás?

Figyelt kérdés

Hallottam hogy a gerjesztett részecskék (e) {elektronok}

energiahasználat nélkül "átugrani" az egyik elektronhélyról a másikra úgy hogy nem teszik meg a távolságot! (Mintha teleportálnának)


2019. jún. 9. 07:39
 1/2 anonim ***** válasza:
86%

Szó szerint, makro értelemben veszed a modellt, ezért lehet furcsa. Az elektront ne golyóként nézd.

Mondjuk van egy gitáron egy húr, amit megpendít valaki, utána lefogja a húrt egy magasabb bundnál (hangnál). Nem fog egyenletesen emelkedni a hangmagasság, hanem az egyik hang után rögtön halljuk a másikat, átmenet nélkül. Ilyenkor nem mondjuk, hogy a hangmagasság teleportált egyik értékről a másikra.

2019. jún. 9. 08:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 dellfil ***** válasza:
82%

"...energiahasználat nélkül "átugrani" az egyik elektronhéjról a másikra úgy, hogy nem teszik meg a távolságot!"

Nos nem teljesen így van. :) Az elektron akkor "ugrik át", ha energiát kap. Viszont azt csak "diszkrét" mennyiségekben kaphatja.

"A fényelektromos jelenségből és a Compton-effektusból egyaránt az következik, hogy a fény az anyagnak csomagokban adja át az energiát és az impulzust. Olyan, mintha az energia és az impulzus lennének a fizikai kölcsönhatások alapvető „fizetőeszközei”, s ezek a valuták csak olyan névértéken léteznének, amely a Planck-állandó többszöröse. Ezeket a mennyiségeket „kvantált” mennyiségeknek mondjuk, az energia- és impulzuscsomagokat pedig kvantumoknak nevezzük."

"(Mintha teleportálnának)"

"A fényelektromos jelenség és a Compton-effektus sikeres értelmezése azonban azt demonstrálta, hogy bizonyos helyzetekben a fény úgy hat kölcsön az anyaggal, mintha részecskeáram lenne. Niels Bohr komlementaritási elvnek nevezte el azt az elvet, amely szerint a fény természetének magyarázatához két modellre van szükség. Az elvet Louis de Broglie francia arisztokrata tovább általánosította, aki 1923-ban azt mondta, hogy bizonyos körülmények között az anyagi részecskék is viselkedhetnek hullámként."

No ez a lényeg.

Ugyanis "az egyes elektronok viselkedése véletlenszerűnek és megjósolhatatlannak tűnt, de nagy számú elektront bocsátva a kristályra, jellegzetes diffrakciós mintázatok mutatkoztak. Ez azt bizonyította, hogy az elektron, amelyet addig egyszerűen anyagi részecskének gondoltak, megfelelő körülmények között hullámszerű tulajdonságokat mutat. A klasszikus mechanika és elektromosságtan kétféle entitást ismert: az anyagot és a teret, más nevén mezőt. A klasszikus fizikában az anyag részecskékből áll, a hullámok pedig a tér rezgései. A kvantummechanika elkeni az anyag és a mező különbségét. A modern fizikus kénytelen elismerni, hogy az univerzumot olyan entitások alkotják, amelyek részecske–hullám kettősséget mutatnak."

Ebből emeltem ki:


[link]


dellfil

2019. jún. 9. 08:25
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!