Mi is pontosan a kvantumugrás?
Hallottam hogy a gerjesztett részecskék (e) {elektronok}
energiahasználat nélkül "átugrani" az egyik elektronhélyról a másikra úgy hogy nem teszik meg a távolságot! (Mintha teleportálnának)
Szó szerint, makro értelemben veszed a modellt, ezért lehet furcsa. Az elektront ne golyóként nézd.
Mondjuk van egy gitáron egy húr, amit megpendít valaki, utána lefogja a húrt egy magasabb bundnál (hangnál). Nem fog egyenletesen emelkedni a hangmagasság, hanem az egyik hang után rögtön halljuk a másikat, átmenet nélkül. Ilyenkor nem mondjuk, hogy a hangmagasság teleportált egyik értékről a másikra.
"...energiahasználat nélkül "átugrani" az egyik elektronhéjról a másikra úgy, hogy nem teszik meg a távolságot!"
Nos nem teljesen így van. :) Az elektron akkor "ugrik át", ha energiát kap. Viszont azt csak "diszkrét" mennyiségekben kaphatja.
"A fényelektromos jelenségből és a Compton-effektusból egyaránt az következik, hogy a fény az anyagnak csomagokban adja át az energiát és az impulzust. Olyan, mintha az energia és az impulzus lennének a fizikai kölcsönhatások alapvető „fizetőeszközei”, s ezek a valuták csak olyan névértéken léteznének, amely a Planck-állandó többszöröse. Ezeket a mennyiségeket „kvantált” mennyiségeknek mondjuk, az energia- és impulzuscsomagokat pedig kvantumoknak nevezzük."
"(Mintha teleportálnának)"
"A fényelektromos jelenség és a Compton-effektus sikeres értelmezése azonban azt demonstrálta, hogy bizonyos helyzetekben a fény úgy hat kölcsön az anyaggal, mintha részecskeáram lenne. Niels Bohr komlementaritási elvnek nevezte el azt az elvet, amely szerint a fény természetének magyarázatához két modellre van szükség. Az elvet Louis de Broglie francia arisztokrata tovább általánosította, aki 1923-ban azt mondta, hogy bizonyos körülmények között az anyagi részecskék is viselkedhetnek hullámként."
No ez a lényeg.
Ugyanis "az egyes elektronok viselkedése véletlenszerűnek és megjósolhatatlannak tűnt, de nagy számú elektront bocsátva a kristályra, jellegzetes diffrakciós mintázatok mutatkoztak. Ez azt bizonyította, hogy az elektron, amelyet addig egyszerűen anyagi részecskének gondoltak, megfelelő körülmények között hullámszerű tulajdonságokat mutat. A klasszikus mechanika és elektromosságtan kétféle entitást ismert: az anyagot és a teret, más nevén mezőt. A klasszikus fizikában az anyag részecskékből áll, a hullámok pedig a tér rezgései. A kvantummechanika elkeni az anyag és a mező különbségét. A modern fizikus kénytelen elismerni, hogy az univerzumot olyan entitások alkotják, amelyek részecske–hullám kettősséget mutatnak."
Ebből emeltem ki:
dellfil
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!