Így megdönthető az apaság vélelme?

A teszt nem lett pontatlanabb attol, 5000-szer végezték el a vizsgàlatot. A teszt modszertanàbol adodoan az a 0,1% fals pozitiv ikrek esetében jelenthet ilyet. Azaz egypetéjü ikertestvérek között elöfordulhat, hogy a teszt azt is apaként jelöli meg aki nem az. De ez sem minden esetben igaz, 1000 esetböl egyszer fordulhat elö. Bàr van tipus ami ezt is tudja szürni. Ha kérdéses lenne akkor egy màs tipusu teszt korrigàlnà azt.

Az, hogy 5000szer elvégzik ugyanarra az illetöre a tesztet nem fogja a pontatlansàgot befolyàsolni. Egyébként meg az ilyen konfidencia szint utàn szoktak egy hatàrértéket tenni +- jellel amit te nem ismersz pontosan emiatt értelmetlen 5000-dik hatvànyra emelni mert lehet, hogy a kérdéses tizedesjegy csak 99,99+- 0.002-t jelent és ebben azt fogja jelenti, hogy 99,988 és 99,992 között van a tényleges valoszinüség. Ez kerekitve 99,99 jelent tovàbbra is. Azaz a teszt 10000 esetböl csak kétszer téved(het). De akkor is hacsak nincs az apànak ikerstestvére nem valoszinü. Azaz nem lehet hivatkozni rà, legfeljebb elrendelnek egy màs tipusu vizsgàlatot. De mint mondtam ez szinte kizàrolag ikreknél fordul elö. De kàr ezzel törödni el kell fogadnod, hogy van egy gyereked. Elég durva, hogy ilyen matematikai jàtékkal akarsz pibujni alola.

"A matematika szerint 0,999^5000=~0,007, tehát 0,7%-os valószínűsége van annak, hogy mindegyik tesztnek igaza van, tehát 99,3% annak a valószínűsége, hogy legalább az egyik teszt hibás eredményt adott ki, tehát szinte biztos. Ekkor lehet arra hivatkozni, hogy szinte biztos, hogy nincs szülő-gyermek viszony?"

Nem, ez teljesen hibás érvelés.

Ha elvégzed 5000-szer a tesztet, akkor két lehetőség van:

1. Mindegyik eredmény ugyan azt adta. Ha egy tesztnél 10^-3 (0,1%) az esélye a tévedésnek, annak az esélye, hogy az összes teszt téved (10^-3)^5000 = 10^-15000. Az elég kicsi.

2. Nem minden teszt ugyanazt adja. Ebben az esetben 100%, hogy nem minden tesztnek van igaza, tehát nem igazán értem az érvelésed.

Továbbá ha az 5000 tesztből mondjuk 10 adott negatív eredményt, az azt jelenti, hogy 99,8%-al te vagy az apa, tehát ez nem nagyon segít az érvelésben.

Persze ha 5000-ből mondjuk 2000 ad negatív eredményt, akkor rögtön más a helyzet, de ez aligha hiszem, hogy előfordulhatna (ha csak nem hibás a teszt), illetve ekkor kár 5000 tesztet elvégezni, valószínűleg hamarabb is látszik.

És nyilván ha az első pozitív teszt után szinte az összes többi negatív eredményt ad, akkor elég valószínű, hogy az első teszt volt hibás.

Megsúgom, tök mindegy, milyen eredményt ad a teszt, a gyereknek apja kell, hogy legyen, ha az anyja téged nevez meg, akkor vajmi kevés az esélyed, főleg mivel többnyire a bírók nők.

Az egész eljárás csak egy ürügy, hogy rád varhassák a gyerektartást, valójában szinte semmi esélyed, az senkit nem érdekel, te mit akarsz bizonyítani.

Az nem, de az kimutatható, hogy rosszul tudod a valószínűségszámítást.

A tesztek egymástól függetlenek. A 99.9% azt jelenti, hogy a módszer ekkora hibát enged meg. A következő mérésnél is. Az 5000-diknél is. És a milliomodiknál is.

A probléma itt egy komoly félreértésből fakad. Amire te gondolsz, hogy 99,9%-os esélyű dolgokat ismételgetünk, az a független valószínűségkre igaz. Az apasági teszt nem azért 99,9%-osan biztos, mert egy nagy 1000-oldalú dobókockán 999 darab "pozitív oldal" van, és egy "negatív". Hiába ismételgeted a tesztet, nem lesz köztük negatív, hanem mindig ugyanez az eredmény fog kijönni.

Ennek pedig az az oka, hogy az apasági teszt úgynevezett DNS markerekre épül: megnézik az ismert anya és a leheteséges apa és a gyerek DNS-ét, a gyerekből kivonják azt ami az anyából (is) jöhetett, és a maradéknak az apából kellett jönnie. Ha például az egyik markerpont lehetséges állapotai "A", "B" és "C", és a gyerekben "A" és "B" van, az anyában pedig "A + A", akkor a B csakis az apából jöhet. Az apasági teszt tehát valójában kizárásos teszt, kizár mindenkit, aki nem lehet az apa (azaz például aki "C + C" vagy "A + C", hiszen az nem adhatatott "B"-t. Vagyis a teszt elsődleges kimenetele valójában az, hogy a vizsgált személy lehetséges hogy az apa, mert rendlkezik ezen a pozíción a "B" markerrel, másik pozíción a "Q" markerrel, harmadikon az "F" markerrel és a többi.

A DNS markerek száma viszont limitált, ezért a viszgált személye n kívül valójában nagyon sok olyan személy lehet még a világban, akik rendelkezenek pont ezzel a "B", "Q", "F" markerekkel. Nyilván hogyha minden második férfi rendelkezik ezekkel, akkor csak a férfiak felét lehetne kizárni, ez nem lenne valami túl erős teszt. A markerek ritkasága, földrajzi eloszlása és egyéb adatok alapján a törvényszéki genetikusok valójában meg tudják mondani, hogy mennyire ritka az a kombináció, amit a gyerekben és a vélelmezett apában találtak. Mint mondtam, a merkerek száma véges, de azért van belőlük elég ahhoz, hogy egy-egy személyt meglehetős bizonyossággal megjelöljön. Annak ez esélye ugyanis, hogy pont egy másik ugyanolyan marker-eloszlású férfi legyen az apa, nos, elenyésző. Elenyésző, de technikailag nem lehetetlen - ezt fejezi ki a 99,9%.