Titeket nem idegesít, hogy egyre több mindent külön írnak?

Általában az igekötőket szokták elcseszni. Pl. "elcseszni" helyett "el cseszni". Igekötőkön kívül ilyesmit nem tapasztaltam még, de az igekötőket kb. mindenki külön akarja már manapság írni.

Plusz a különírás egy szó, neked pedig sikerült különírni a kérdés címében. Szóval erről ennyit.

Egyébként a "nem-e" legalább annyira csúnya nyelvhelyességi hiba, mint az elrontott igekötők. Nincs olyan, hogy "nem-e lehetne", az magyarul "nem lehetne-e".

Ezt én is észrevettem magamon. Szerintem azért van, mert

1) A helyesírás ellenőrzők gyakran nem ismernek bonyolultabb egybeírt szavakat, de ismerik azokat a szavakat, amikből összeraktad. Így a helyes verziót húzzák alá.

2) Ha aláhúz egy szót az ellenőrző, akkor könnyebben megtalálod a hibát a rövid szavakban

3) Ha automatikus kitöltést használsz, akkor sok okostelefon (okostelefon pirossal alá van húzva, lást 1) pont...) billentyűzet rögtön berak egy space-t az automatikusan kitöltött vagy automatikusan javított szó után. Ha nincs kedved azt mindig kitörölgetni, akkor csak folytatod az írást, és külön írod a szavakat.

@2: Hopp, oké, akkor ez nem esett le, sorry. :)

Amúgy tetszetős az elméleted (és a nem-e is lehet hasonló), ugyanakkor a hármasnak is biztosan igaza van. Vannak ismerőseim, akik gyakran külön szokták írni az egybeirandó szavakat, és akiknél rákérdeztem, mind a telefon automatikus kitöltés (vagy mi a fene a neve) funkciójára hivatkoztak.

Ebben a "helyesírás ellenőrző" szoftverek* is ludasak.

Egyébként nagyot tud változtatni a "jelentéstartományon" A külön/egybeírás. Bárki bármit is mondjon ez ellen. (Lehet, hogy csak szerintem? :D) Nem, példát nem hozok. Próbáljatok ti találni rá. (Van!)

dellfil

"nagyot tud változtatni a "jelentéstartományon" A külön/egybeírás"

Azon változtathat, hogy ha önmagában leírva látjuk a szót/szókapcsolatot, akkor mire gondolunk.

(Bár az esetek nagy részében még akkor sem kérdés, pl. ha azt látod önmagában, hogy "Egyet értek!", akkor arra fogsz tippelni, hogy valaki valamivel egyetért, csak nem jól írta. :-)

Ha egy szöveg részeként van egy szó helytelenül írva (vagyis ha _szövegkörnyezetben_ látod), akkor már nehéz félreérteni... Ha valami különírva elvileg mást jelent, attól még egy adott mondatban nem fog mást jelenteni. Egyrészt azt jelenti, amit a közlő mondani akart, másrészt azt is jelenti, ahogy a befogadó érti, és ez a kettő szerencsés esetben nagyjából találkozik... (nyilván egy csomó körülmény segíthet – esetleg gátolhat – ebben, pl. szövegkörnyezet, metakommunikáció stb.).

Márpedig az igen ritka, hogy csupasz szavakat látunk, minimum valami szitu van körülötte, ami eligazít, de általában valami szövegkörnyezet is, pl. egy mondatnak a része, és/vagy egy párbeszéd része, egy írásmű része, egy történet része stb.

A szótár más, ott megpróbálják leírni a csupasz szavakról, hogy általában kb. mit jelentenek. Ettől még egy ironikus mondatban a "szuper" jelentheti azt, hogy 'borzalmas', a "mókus" jelenheti, hogy 'férfi' stb.

Az "Egyet értek!" egyszerűen rosszul van írva, és kész. Attól még azt jelenti, hogy 'egyetértek'. Ha úgy írná valaki, hogy "Egyet-értek!", akkor is ugyanolyan rosszul lenne írva – és akkor is azt jelentené, hogy 'egyetértek'. Ezek helyesírási problémák, és borzasztóan semmi közük ahhoz, hogy érthető-e vagy nem, van-e más jelentése stb.

Na jó, vannak olyan esetek (viszonylag ritkán!), amikor tényleg zavaró lehet a téves írás, esetleg egy pillanatra megakaszt az olvasásban, és csak fél másodperc múlva esik le, hogy mit is akart írni a közlő. De ez korántsem olyan gyakori, mint ahányszor arra hivatkoznak az okoskodók, hogy "nem azt jelenti" a szó így, mint úgy...

"#6: Azzal egyetértek, hogy a szövegkörnyezetből következik a jelentés, de attól még az igaz, hogy az "egyet értek" mást jelent"

Akkor mégsem értesz egyet azzal, hoyg a szövegkörnyezetből következik a jelentés.

"Szerintem azért fontos, hogy az ilyen esetekben is szabályosan használjuk a nyelvet,"

Ez nem "a nyelv", ez csak a helyesírás. A nyelv az más. A nyelvet az is használja, aki például nem is trud írni. Az is anyanyelvi szinten bezsél magyarul, aki aki nagyon nem tud helyesen írni.

"mert egy rendszer, egy ilyen különírással pedig szófajok, mondatbeli szerepek változnak."

Hát épp ez az, hogy nem változnak. Ha nyelvtanórán elemzed "a kutya a fa mellet van" mondatot, vagy ha egyszerűen olvasod, és értelmezed gondolatban, akkor nem fogod tárgyként értelmezni a mellet-et, hanem pontosan érted, hogy mit jelent, "mire gondolt a költő", és konstatálod, hogy nem jól van írva, na bumm.

"Kiindulhatunk abból, hogy nem gép, hanem ember fogja értelmezni,"

Muszáj ebből kiindulnunk, ugyanis az egész nyelv ennek alapján alakult ki, ennek alapján működik, máshogy nem működik... (küzdenek a gépekkel, próbálják legalább megközelíteni az embert ilyen téren, de hát nagyon messze vannak még szegények...)

Erről az "emberi tényezőről" szól az is, hogy a kontextus, a metakommunikáció, a "világról való tudásunk", a szereplők ismerete, meg mittudomén még micsoda "segít" a megértésben. (A "segít" csak idézőjelben, mert tkp. alapvetően fontos összetevők ezek, nem valamiféle "plusz" "segítségek"...)

"de emiatt időnként tényleg adódhatnak félreértések"

Igen, időnként adódhatnak. De ehhez még helytelen írás sem kell, a nyelv már csak ilyen, pl. "Jaj, Kovács úr, itt az ember csak magára számíthat!" mondat jelentheti ezt is, azt is, teljesen jól félre lehet érteni – és lehetne napestig sorolni az ilyen mókákat.

Ráadásul a félreértésekre utalni külön vicces: hiszen ami hibásan van írva, az kiejtve általában ugyanúgy hangzik, mint helyesen írva (épp emiatt téveszti el a helytelenül író emberke). Ezek szerint amit írásban néha rosszul írunk, és ezzel "időnként" félreértést okozunk, az szóban _mindig_ félreérthető?...

Na jó, persze hogy nem, "csaltam", hiszen szóban van hangsúlyozás, stb., amik megtámogatják a megértést... :-)

De ez is mutatja, hogy a beszélt nyelv, és az írás rettentően ég-és-föld...

Írtad, hogy a nyelv egy rendszer: igen, és a helyesírás meg egy egészen másik rendszer. Van egymáshoz halovány közük, de két külön dolog. A nyelv rendszere olyan, ami "magától" alakult ki, évszázadok/évezredek/évtízezredek alatt, és alakul most is, és folyamatosan változik. Az írás más dolog: csupán megpróbálja ezt kódolni, "lekottázni", rögzíteni, amennyire tudja – persze roppant szegényesek az általánosan erre használt eszközök, de mostanáig addig jutottunk, ami most van, így alakult, ez vált be (betűk, számok, írásjelek, szmájlik...). Az íráson belül kitaláltak az emberek helyesírási szabályokat, valamilyen okból, most ezt ne feszegessük. Ez egy emberalkotta szabályrendszer (szemben a nyelv rendszerével), nem változik folyamatosan, csak időnként. A magyar nyelvhez speciel egy ilyen fő szabálykönyv van, de van nyelv, ahol többféle helyesírás is van. Semmilyen nincs.

És amikor még nem voltak helyesírási szabályok, akkor is írtak az emberek, és működött az is úgy-ahogy. (Hozzáteszem, a mostani, szabályokkal támogatott világ is csak "úgy-ahogy" működik. Ez alatt nem azt értem, hogy nem mindenki tartja be, mert nem is kell mindenkinek betartania. Inkább csak arra gondoltam, hogy természetesen még így is csak kis részét tudjuk írásban visszaadni a kommunikációnknak, gondolatainknak – ráadásul "időnként még így is adódhatnak félreértések". :-)

"illetve annyira szabaddá válhat a nyelvhasználat, hogy már érteni sem lehet, Facebookos adok-veszek csoportokban pl. találni ilyet."

na, ott vannak tényleg érdekes esetek... :-) – de én általában ezeket is érteni szoktam, és ezek a példák nekem inkább azt mutatják, hogy mennyire fantasztikusan jól működik a nyelv, hogy még így is érthető, illetve mennyire ügyesen (ösztönösen) megtalálják a nyelvhasználók azt a szintet az ilyen "olvashatatlan" írások esetében is, amit még meg tud érteni az olvasó. :-)

de nemcsak a neten, hanem a kézzel írt világban is van sok ilyen, csak azzal ritkábban találkozik a magunkfajta nethuszár :-), csak amikor elénk tolják az ilyen a fotókat:

[link]

[link]

[link]

[link]

:-)