Az egybeírás és különírás szabályainak elrontása mennyire súlyos hiba? Hogy tudnám hiba nélkül használni?

Igekötők: be-ki-le-fel-meg-el-át-rá-ide-oda-szét-össze-vissza

ha az igekötő a szó előtt áll, akkor egybe írjuk: letud, megvesz...

ha a szó után, akkor külön.

A többivel nekem szokott gondom lenni.

#1

A letud pont necces példa, mert ha abban az értelemben használod a "tud"-ot, hogy "képes" valamire, akkor az igekötő külön marad: le tud menni, le tud rókázni és miegyéb.

2, itt a "menni" szóhoz tartozik az igekötő. Lemenni. A lépcsőn vagy akárhol. Ha az igekötő és az ige között másik szó áll, akkor külön írjuk mind a hármat.

A "le tud menni" mondatrészben a "tud" barátok között sem igeként szerepel.

Ha ennyire egyszerű lenne a magyar nyelv, mint ahogy a kérdésed alapján gondolod, akkor senkinek semmi gondja nem lenne a helyesírással. A magyar nyelv nagyon bonyolult. És az alapoknál kell kezdeni megtanulni. Ha ilyen jellegű problémáid vannak, mint melyeket a kérdésedben felvetsz, akkor nem vagy tisztában a szavak jelentésével, és a szófajokkal. Mindezt itt nem lehet elmagyarázni.

Van egy könyv, amit ajánlani tudok ezzel kapcsolatban:

Rácz Endre - Takács Etel: Kis magyar nyelvtan.

Már a kérdésedben is hibáztál. "betudjam tartani?"

Ebben az esetben a "be" (igekötő) és a "tartani" (főnévi igenév, ezt a tart igéből képeztük a -ni képzővel) szót kellene egybeírni. A tudjam jelen esetben az igekötő és az igenév közé ékelődött ige, tehát mindhármat külön kell írni, így: "be tudjam tartani".

"minden esetre"

Ebben a formában azt jelenti, hogy minden egyes esetre az a szabály vonatkozik, hogy....

Azonban írhatjuk így is: mindenesetre

Ebben a példában a jelentése annyit tesz, hogy általánosságban megjegyzem, nem értek veled egyet.

"pásztor kutya"

Ez egybeírandó, hiszen nem jelzős szerkezetről van szó, hanem egy kutyafajtáról, akinek ez a "fajtaneve", tehát Bobbi egy pásztorkutya.

"haza térés"

Egybeírandó, mivel ez egy összetett főnév, amely a "haza" főnévből és a "térés" cselekvést jelentő igéből tevődött össze, tehát: hazatérés.

"le tud"

Itt az a kérdés, hogy milyen szó következik a "tud" után, ugyanis a "tud" szó eléggé megtréfáló TUD LENNI.

Ha abban az értelemben használjuk, hogy kifizettük az adósságunkat, tehát "letudtuk", akkor egybeírjuk. Azonban ha azt akarjuk kifejezni vele, hogy valaki valamit meg tud csinálni, akkor az igekötőtől különírjuk.

A könyvet, amit ajánlottam, próbáld meg beszerezni valahonnan és elejétől a végéig tanulmányozni. Hasznodra lesz. (Gondolat Kiadó adta ki.)

#3

"A "le tud menni" mondatrészben a "tud" barátok között sem igeként szerepel."

Ez rendben is van, de azért nézz körül csak a gyakorin, milyen sokszor írják, hogy letud menni, megtudom csinálni és társai.

Én egyszerűen csak zért írtam, hogy a "letud" problémás (meg általában a "tud").

Ha az igekötő és az ige között más szó van, akkor külön írjuk. A fenti példában:

le = igekötő

tud = más szó

menni = ige

A jelzőt a jelzett szóval nem írjuk egybe:tanították, de ez ma már kezd eltűnni a gyakorlatban. A pásztorkutya, vagy piros alma, igen változó.

6, a pásztor kutya itt nem jó példa. A pásztorkutya egy munkajellegű fajta neve, ezért írjuk egybe. Ha külön írod, akkor valóban jelző - egy kutya, aki éppen pásztorkodási munkát végez.

Tehát a berni pásztorkutya egy kutyafajta, míg a berni pásztor kutya egy akármilyen fajtájú kutya, aki bernben tereli a birkákat.

Az igekötőkről:

>"Ha az igekötő és az ige között más szó van, akkor külön írjuk."

Igen, a lényeg, hogy az igekötő melyik szóhoz tartozik.

- lemenni, lemegy,

- le tud menni, le kell menni, le szabad menni,

Mindkét esetben a le- igekötő a menni igéhez tartozik, egyedül azzal írható egybe. Ha a 'tud' (vagy valami más) beékelődik közéjük, akkor az igekötő külön írandó. Persze ha fordul a sorrend, akkor is külön írandó:

- nem megyek le, ne menj le (ige-igekötő sorrendnél külön)

Tehát a variációk a lemenni szóra:

- LEMENNI (igekötő-ige)

- LE tud MENNI (igekötő - valami - ige)

- nem MEGY LE (ige - igekötő)

Azt kell figyelni, az igekötő melyik szóhoz tartozik.

- letudok egy tartozást,

Itt a le- a tudok szóval áll párban, azzal írandó egybe.

Sok esetben a szabályok alapján nem egyértelmű az egybe írás-külön írás, kötőjeles írásmód. (én már nem foglalkozom ezzel írom, ahogy eszembe jut, tudom nem szép de ez van). Pár éve kollégám néhány konkrét kifejezést, mondatba foglalva elküldött az MTA helyesírási tanácsadó szolgálathoz (most nem tudom létezik-e még ilyen, de akkor volt egy ingyenes tanácsadó szolgálatuk amikor változott a helyesírás pár éve), és volt ahol leírták, hogy ezeknél valóban nem egyértelmű és "talán" a kötőjeles alak a leghelyesebb...

Szintén sokat ártott, hogy néhány éve, pont ezt a részt telejsen átvariálták. Nagyon sok szabály megváltozott, volt is ilyen kampány. De abból se lettünk sokkal okosabbak.