Az iskolázatlanság vagy a primitívség molinója az írástudatlansággal egyenértékű helyesírási hibák szándékos alkalmazása? Nem a "normális" hibák "j" "ly" keverése, vagy helytelen ragozás, pláne nem az elütések! MIÉRT ÍRTOK MONDAT KÖZBEN NAGYBETŰVEL?

A névmások nagybetűvel írása nem helytelen, ha ezzel egyfajta tisztelet kifejezhető. Persze a "Mi" vagy "Nekünk" kicsit tényleg nevetségesen néz ki nagybetűvel. Gyakran esnek át egyesek a ló túloldalára.

[link]

[link]

„147. […] Azokat a közneveket, névmásokat és névmási szerepű határozószókat, amelyek a megszólított személyére vonatkoznak, szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük […] Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagy kezdőbetű is alkalmazható, például: Szeretném, Apám, ha nem értene félre. A legfőbb érdem az Önöké. Szeretnék mindig Veled lenni.”

Tehát a „Vendégeink” és az „Ők” még a helyesírás szabályai alapján is rendben vannak.

A „Nálunk” és a „Nekünk” esetében viszont aligha lehet a tisztelet kifejezéséről beszélni. Ez inkább anglicizmus, mostanság eléggé elterjedt, hogy részben angol mintára minden személyes névmást nagybetűvel kezdenek.

Ez inkább csak modorosság, azért az iskolázatlanság vagy a primitívség molinójáról túlzás lenne beszélni. Engem jobban zavar pl. az Oscar díj (helyesen Oscar-díj), illetve a Hollywood-i (helyesen hollywoodi). De sem az iskolázatlanság jele. Nyilván senki nem tud 100%-ig helyesen írni, de attól még nem nevezhető iskolázatlannak. Az egybeírás és különírás gyakran okoz nehézséget, ahogy az idegen szavak -i képzős alakja is. Ittend azé nem aról van szó hoggy gyakkori, és hét köznapi szókat, nyelv tani szerkezetteketet irrtak rosszúl. Primitívségről is túlzás beszélni, a szöveg érthető, kifejező, nem tőmondatokból áll.

A mai világban összemosódott a hivatalos (tehát képzett újságírók) és a szociális média, ezzel kezd totálisan elveszni a helyesírás sztenderd elvárás, nincs korrektúra, nincs lektorálás, semmi.

Igen, a köznyelv egyre jobban terjedő "egyszerűsítései", hibái olyan mennyiséget értek el, hogy már lassan ez a nyelvi sztenderd, a magyar nyelv tömeges változása, átalakulása és legalitásba kerül sok dolog, ami mondjuk ötven éve még a helyesírás botrányos hibájának minősült.

És ez természetesen a szociális médiából felszivárog a "szakmédiába" is, lévén azt is egyre kevésbé valódi, szakképzett újságírók stb,. produkálják.

Ez egy olyan tendencia, amit senki nem kontrollál, senki sem foglalkozik vele igazán és bizonyára két generáció múlva kutyának sem fog feltűnni.

Csak vagyunk páran még ilyen őskövületek, akiknek nagyon bántja a szemét, mert mi még úgy tanultuk a helyesírást, a nyelvtant, hogy az szent és sérthetetlen.