Lássam vagy látsam? Nyissam vagy nyitsam? Hogy helyes? Van valamiféle szabály ezekre?

bocsánat, nem teljes hasonulás hanem összeolvadás (a lássam)

nézz utána h mik azok ... (ha nem tudod) bár ha ilyet kérdezel nem hiszem

Összeolvadásnak nevezzük azt a mássalhangzótörvényt, amikor két különbözõ képzésû mássalhangzó áll egymás mellett, s a kiejtésben egyiket sem halljuk, mert helyettük egy harmadik mássalhangzót ejtünk (egy harmadik

hanggá olvadnak össze). E törvény is csak a kiejtésben érvényesül (pl. tud+ja -> 'tuggya', kert+je -> 'kertye' stb.).

Igék esetében a t, d, n végû idégk utolsó mássalhangzója összeolvad a tárgyas személyrag j elemével

(lát+ja -> 'láttya', un+ja -> 'unnya' stb.), a d és az n esetében a felszólító mód -j jelével, a kiejtésben.

A t végû igék esetében történeti szempontból beszélhetünk összeolvadásról. Ha a t elõtt hosszú magánhangzó van vagy mássalhangzó, akkor a felszólító mód -j jele s-sé alakul át, vagyis -s változatban jelenik meg. A tõvégi t és az

-s kapcsolata cs-nek, ill. ccs-nek hangzik (pl. tanít+jon -> tanítson -> 'taníccson'; rejt+jen -> rejtsen -> 'rejcsen').

Ha a t elõtt rövid magánhangzó van, akkor hosszú ss hangot ejtünk és írunk (pl. alkos+j -> alkoss!).

Ide tartozik még a lát és a bocsát ige - lásson, bocsásson -, ezeknek a magánhangzója aután nyúlt meg, miután a

tõvégi hangváltozások már lezajlottak.

Ezt a netről másoltam :P

"Összeolvadásnak nevezzük azt a mássalhangzótörvényt, amikor két különbözõ képzésû mássalhangzó áll egymás mellett, s a kiejtésben egyiket sem halljuk, mert helyettük egy harmadik mássalhangzót ejtünk (egy harmadik

hanggá olvadnak össze). E törvény is csak a kiejtésben érvényesül (pl. tud+ja -> 'tuggya', kert+je -> 'kertye' stb.).

Igék esetében a t, d, n végû idégk utolsó mássalhangzója összeolvad a tárgyas személyrag j elemével

(lát+ja -> 'láttya', un+ja -> 'unnya' stb.), a d és az n esetében a felszólító mód -j jelével, a kiejtésben.

A t végû igék esetében történeti szempontból beszélhetünk összeolvadásról. Ha a t elõtt hosszú magánhangzó van vagy mássalhangzó, akkor a felszólító mód -j jele s-sé alakul át, vagyis -s változatban jelenik meg. A tõvégi t és az

-s kapcsolata cs-nek, ill. ccs-nek hangzik (pl. tanít+jon -> tanítson -> 'taníccson'; rejt+jen -> rejtsen -> 'rejcsen').

Ha a t elõtt rövid magánhangzó van, akkor hosszú ss hangot ejtünk és írunk (pl. alkos+j -> alkoss!).

Ide tartozik még a lát és a bocsát ige - lásson, bocsásson -, ezeknek a magánhangzója aután nyúlt meg, miután a

tõvégi hangváltozások már lezajlottak. "

Ezt a netről másoltam :P

Méghozzá azért, mert nagyon hálás vagyok érte. Égnek áll a hajam, mikor politikusok, gazdasági szakemberek "nem mernek suk-sükölni" pl. a televízióban. Fogfalmuk sincs, milyen nevetségesek.

Hogy érted azt, hogy "nem mernek suk/sük-ölni". Még jó. Ne is merjenek..

Mivel az max nyelvjárásban fogadható el..

A suk, sük nem helyes csak felszólító módban..