"Nem csinált semmi nemnormálisat. " Én egybeírnám az utolsó szót, de lehet, hogy külön kell?

Nem összetett szó, tehát külön. A "nem" tagadószóval nem képezünk összetett szavakat.

(Sokan hibáznak, pl. "nemtudom", "nemis", "nemigaz" stb.)

Két kivétel jutott eszembe: "nemde" és "nemdebár", de ezek sem szóösszetételek.

Húha, hát igazán jó megfejtés még nem érkezett... :-)

(de addig is: én a különírást javaslom)

A Jó Isten álgyon má meg benneteket, óh, nyelvtan tudósaji!

Nézzétek má meg, hogy néz ki:

Nem csinált semmi nem normálisat.

Teljesen jól. :-)

(Nem úgy néz ki, ahogy hangzik,

viszont nem olyan rosszul néz ki, mint egybeírva.

Úgyhogy optimális. ;-)

BM, neked a különírás miért nem "igazán jó megfejtés"? :)

Berta: "A "nem" tagadószóval nem képezünk összetett szavakat."

Hát produktívan tényleg nem, de azért van "nem"-es összetett szó, olyan is, ami nem kötőszó vagy partikula. Például: nemelektrolit, nemmágneses, nemnegatív stb. stb. Lásd OH. 1105. o. Inkább szaknyelvi szavak.

Ez az egész "nem"-es téma nagy szívás. Nincs rá igazán szabály. Egyszer próbáltam összefüggéseket keresni, de nem sikerült. A szakirodalomban is foglalkoztak vele érintőlegesen, és szintén nagyon elmismásolták a témát, vagy próbálták valahogy megideologizálni. Nem győztek meg.

Most ezt a szabályt alkalmazom: mindig, mindig írjuk külön, kivéve akkor, ha helyesírási szótárban (OH. vagy valami szaknyelvi) egybeírva szerepel.

A "nem normális" tehát különírandó.

Éppen azért nem igazán jó, amit te is helyesbítettél benne (tehát a megoldás jó, de az indoklásra nem tudok pontot adni :-).

Most pedig olyan komment következik, amely kb. ugyanazt írja le, amit te is most, előre is elnézést kérek az ismétlésért, de már majdnem kész vagyok vele, már csak nem fogom a kukába dobni?... :-)

Na, tehát akkor folytatnám a válaszomat, íme a mai értekezés:

A témáról az "ajánlott olvasmány" az OH 126–127. oldalán található. Ezt alulra bemásolom, és ide pedig leírom, hogy mi konklúzió, illetve némi kommentárt:

Alapvetően ilyen összetett szó nem keletkezik "természetes úton", de néha mégis, akkor:

– vagy valami jelentésmódosulás miatt ragadnak össze, pl. nemegyszer ('gyakran'), nemdohányzó (szakasz/étteremrész/stb.), nemsoká ('hamarosan');

– vagy a köznyelv, ill. valamely szakterületet művelők annyiszor használnak valamit "egybemondva", hogy végül összenő szótárilag is, pl. nemkívánatos, nemlineáris (kapcsolat);

– esetleg a kettő együtt, vagyis valami szaknyelvi dolog, ami egybeírva már mást is jelent, pl. nemfémes (elemek).

Szóval a lényeg, hogy ha csak úgy hirtelen alkotunk egy ilyen szókapcsolatot, akkor természetes lehet ugyan, hogy "egybemondjuk" (a szövegkörnyezettől függően, pl. a kérdésben lévő mondatban igen), de az egybeírást ez még alapból nem indokolja. Egybeírni szerény véleményem szerint csak akkor lehet, ha

a) már szerepel egybeírva valami szótárban,

b) még nem szerepel, de annyira egyértelműen állandósult, "összenövésnek indult" (esetleg szaknyelvi) kifejezésről van szó, hogy megelőlegezzük ezt neki, és már most egybeírjuk (ezzel – bár majd csak a következő szótárgenerációban lesz benne – mi már most segítünk az adott kifejezésnek, hogy majd sikerüljön bekerülnie :-),

c) nem biztos ugyan, hogy egybeíranó (lesz valaha is), de ha olyan kötetlen, nemkomoly (;-), informális (=nemformális?... :-) szöveget írunk, amelyben nyugodtan eltérhetünk az "akadémiai helyesírástól", akkor ne hezitáljunk, hallgassunk a szívünkre/fülünkre! :-) (Szakdolgozatban viszont ne "nyelvújítsunk". ;-)

Az a)-hoz még kiegészítő lehetőségek:

Ha szótárban ugyan még nincs, de

– határozottan van benne valami jelentésmódosulás (erre most nem tudok példát, hát ti?);

– valami nyelvészeti "szakvéleményféleség" jóváhagyta (pl. MTA-tanácsadás, e-nyelv.hu),

akkor az mehet. :-)

Ha már az e-nyelv-et emlegettem, akkor még 1-2 példa:

[link]

Ez mondjuk a fenti b) kategóriába esne, és a tanácsadó rábízza a kedves kérdezőre, mint látjuk. (Már csak azért is így tesz, mert már eleve az a szerkezet ("nem()nulla egész szám") annyira természetellenes, matematikai "bikkfanyelv", hogy onnantól már akármi is lehet...)

[link]

Ez nem annyira szaknyelvi kifejezés, úgyhogy itt bátrabban megmondják, hogy egyelőre ne erőltessük azt az egybeírást.

[link]

Itt például "megengedték" az egybeírást. Érdekes módon van hozzá egy indoklás is, amivel kapcsolatban viszont az a véleményem, hogy... Na de ezt most – szerencsétekre – nem bírom leírni (idő híján), de legalább elgondolkodom rajta majd a kocsiban... :-)

(Lehet, hogy Pp-nek is vannak idevágó linkjei a saját háza tájáról... ;-)

----

És akkor az ígért idézet:

OH. 126–227.:

"A HAGYOMÁNYOSAN SZERVETLENNEK NEVEZETT ÖSSZETÉTELEK

A hagyományosan szervetlennek nevezett összetett szavaknak a mondatok nem grammatikai alapú szókapcsolataiból létrejött összetételeit nevezzük. A szervetlen szókapcsolatokat tartalmazó összetett szavakat csak formájuk alapján soroljuk a szóösszetételek közé, hiszen nyelvtani szabályokkal nem magyarázható szóalkotás révén keletkeztek. Tagjaik a nyelv működésének folyamatában fokozatosan tapadnak össze, tehát ezeknek a formáknak a keletkezése kisebb mértékben produktív.

A hagyományosan szervetlennek nevezett összetételeket kötőjel nélkül mindig egybeírjuk: kétségkívül, nemsokára, sohasem, dehogy, hogyne, csakhogy, hanem, ugyanis, nemszeretem. (dolog), hiszekegy, alászolgája stb. Az egybe- vagy különírás esetenként jelentésbeli különbséget takar:

Nemcsak virágot, hanem ajándékot is hozott. – Nem megyek, ha nem szeretnéd.

Úgy tett, mintha szeretné. – Szebb, ha nevet, mint ha sír.

Egyrészt csúnya, másrészt gonosz volt. – Egy részt kérek ebből.

Dehogyis, nem jött el Géza. – De hogy is gondolod?

Nemegyszer elkésett. – Nem egyszer, hanem többször késett el.

Nemritkán hívott telefonon. – Nem ritkán, hanem sűrűn látogatott.

Csakúgy meghívták, mint engem. – Csak úgy nem engedlek el.

A legnagyobb bizonytalanság a nemcsak – nem csak használatában tapasztalható. Amennyiben a teljes kötőszói formát használjuk, mindig egybeírandó: nemcsak Géza, hanem Gizi is. Ha azonban önmagában áll, annak ellenére, hogy kiegészíthető a teljes kötőszói formával, a különírás a szabályos: nem csak haladóknak (ti. hanem kezdőknek is).

A hagyományosan szervetlennek nevezett összetételek tagjai között többféle kapcsolat lehet. Egyrészt összeforrhatnak olyan viszonyjelölő szavak, amelyek mondatbeli funkciója egymással összefügg, egymást kiegészíti: ámbár, éspedig, merthogy, mivelhogy, úgyhogy, úgymint stb. Másrészt összetett szóvá válhatnak a tagadószót, tiltószót vagy partikulát tartalmazó szókapcsolatok is. Az alábbiakban felsoroljuk a szótár alapján a nem tagadószói, valamint a csak és is partikulás összetételeket és szókapcsolatokat.

Nem

Összetételek: nembánom ('közömbös’), nemde, nemdebár, nemdohányzó szakasz, nemegyszer (gyakran), nemelektrolit, nemfém, nemfémes, nemfizetés, nemhiába, nemhogy, nemideális (elegy), nemigen, nemkapitalista, nemkívánatos, nemkonvex, nemkötő (elektronpár), nemkülönben, nemlét, nemlineáris (kapcsolat), nemmágneses, nemmegy (oldal), nemnedvesítő, nemnegatív, nemnemesfém, nemnewtoni, nemnumerikus, nemparaméteres, nempoláris, nemritkán ('gyakran’), nemsemleges, nemsoká, nemsokára, nemterminális (szimbólum), nemtörődöm, nemvagyonikár-térítés, nemvasfém, nemvezető, nemvizes (oldószer); alighanem, benemavatkozási (politika), majdnem

Szókapcsolatok: nem ajánlatos, nem ajánlott, nem akarva, nem aktuális, nem alaptalan, nem annyira, nem baj, nem beszélve arról, nem biz én, nem csalás, nem ámítás, nem csekély, nem csupán, nem dívik, nem dolgozó, nem egészen, nem éghető anyag, nem egy esetben, nem egyhamar, nem egy ízben, nem egykönnyen, nem elegyedő folyadék, nem elfogadható, nem elhanyagolható, nem éppen szerencsés, nem fair, nem fiatal, nem folytonos függvény, nem folytonos vonal, nem hivatalos, nem hivatásos, nem igazán, nem illetékes, nem is, nem ismerés, nem is szólva, nem itt, nem jogerős, nem kevésbé, nem kevesebb, mint..., nem kis mértékben, nem kis részben, nem konvencionális, nem könnyű feladat, nem kör keresztmetszetű cső, nem létező, nem más, mint..., nem megfordítható folyamat, nem mindennapi, nem mindennapos, nem nagy mértékben, nem nagyon, nem nagy részben, nem nyomtatott dokumentum, nem oldható kötés, nem ő, hanem én, nem pedig, nem reciprok elem, nem rozsdásodó acél, nem teljes jogú, nem több, nem kevesebb, nem úgy, nem utolsósorban, nem vagy csak alig, nem vagy csak részben, nem várt válasz, nem véletlen, nem verbális kommunikáció"

[remélem, csak kevés OCR-hiba maradt benne]

Felhívom a figyelmet, hogy bár a fent idézett rész úgy fogalmaz, mintha az összes egybeírtat felsorolná ("felsoroljuk a szótár alapján a...") – és lehet, hogy tényleg ez volt a szándékuk –, ennek ellenére pl. nincs benne a nemeuklideszi, holott a szótárrészben szerepel. (Lehet, hogy csak kifelejtették, mert elég nagy az "összevisszaság" ott a 1105. oldalon, az egybe és különírt példakupacokban... Persze van benne valami rendszer, csak ők maguk sem bírták követni, így a "nemeuklideszi geometria" szerepel a különírt példák között, de a "nemeuklideszi"-t kifelejtették az egybeírtak közül, úgy látom...)

Ja és még egy példa:

[link]

Ebben egyrészt különírást javasolnak (annak ellenére, hogy ez egy gyakori szókapcsolat, és tulajdonképpen annyira szlenges, hogy elsőre talán nem is lehetne érteni, kell hozzá, hogy az ember ismerje már, vagy a szituációból, szövegkörnyezetből egyértelműen kiderüljön, hogy mit is jelent az, hogy "te nem vagy százas!" – és mégsem tekintik összeforrtnak).

Másrészt utalnak rá, hogy az ilyen kérdésekben az sem utolsó szempont, hogy milyen szerepet tölt be a mondatban az adott szerkezet. Erre én is utaltam fent a "nem()nulla egész szám" esetében, ahol viszont épp ellenkezőleg: nem állítmány, hanem jelző, és ez már eleve az egybeírás felé terelgeti a nyelvérzékünket...