Kezdőoldal » Tudományok » Helyesírás » Van annak értelme, hogy...

Van annak értelme, hogy "ízelhet" ilyen értelemben?

Figyelt kérdés

Pl:


-Nem ízlik az étel!


-Nem ízelhet minden!


Szerintem nem jól hangzik, de akkor mi a megfelelő alak?:D



2017. aug. 22. 18:15
 1/2 anonim válasza:
100%

[link]


Ige az ízlik, az infinitívusza ízleni. Azokkal az alakjaival vagyunk bajban, amelyeknél a toldalék mássalhangzóval kezdődik. Más igéknél ilyenkor a tő két mássalhangzója között megjelenik egy magánhangzó, pl. ugrik -- ugorhat. (És van olyan toldalék is, amelyik így is, úgy is jó: ugrani -- ugorni, ugrasz -- ugorsz.) (Vannak továbbá olyan mássalhangzó-kapcsolatok, amelyek közt nem kell magánhangzó akkor se, ha mássalhangzóval kezdődik a toldalék, vagy nincs toldalék: pl. mond -- mondhat -- mondjon. Az ilyen mássalhangzó-kapcsolatok jók szó végén: ld. mond; az előbbi típusúak meg általában nem: nem végződnek szavak pl. zl-re, vagy gr-re.) Az ízlik és jó néhány társának a nyomora, hogy sok beszélőnél (pl. nálad és a kollégádnál) a két tővégi mássalhangzó között nem jelenhet meg magánhangzó. Ezért az olyan alakjaik, amelyekben a toldaléknak csak mássalhangzóval kezdődő formája van, nem léteznek (pl. nincs ízelhet, csukolhat, sikolhat stb.). Szokás ezeket az igéket defektíveknek nevezni, mert alaksoraik hiányosak. Más beszélőknél (pl. azoknál, akikre egyesekként utalsz) megjelenhet a magánhangzó, nekik jók a fentebbi alakok.


A hat/het-en kívül a felszólító mód is lehetetlen a defektív tövek esetében: pl. nincs ízeljen. A defektív tövek szinte mindig ikesek, mert különben az ige szótári alakja sem létezhetne, az egyes szám 3. személynek ugyanis nincs ragja (csak az ikeseknél). Érdekes még a sínyli, akinél defektív, épp azok az alakjai hiányzanak (hiányoznak :) ), amelyek mássalhangzóval kezdődő toldalékkal képződnének: sínylek, sínylesz, sínyl; sínylünk, sínyletek, sínylenek és sínylem, sínyled, sínyli; sínyljük, sínylitek, sínylik. (A vastagon szedettek nincsenek, meg persze nincs sínylhet, sínyljen.)


Sokszor megfigyelhető az ilyen igéknél, hogy a beszélő megakad, majd átfogalmazza a mondandóját.


Ld. pl. Rebrus Péter, Morfofonológiai jelenségek (850. skk. old.), in: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. (Morfológia). Budapest: Akadémiai Kiadó.


(Nem az én írásom, pusztán kimásoltam a segítség érdekében!)

2017. aug. 22. 20:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 A kérdező kommentje:
Köszi:)
2017. aug. 22. 21:24

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!