Az ősmagyar nyelv melyik nyelvből fejlődött ki és pontosan mikor?

I. e. 1000 körül vált ki az uráli alapnyelv finnugor ágának ugor ágából.

[link]

1/3 anonim ***** válasza:

96%

I. e. 1000 körül vált ki az uráli alapnyelv finnugor ágának ugor ágából.

[link]

--------------------

Beszélsz te magyarul, germagyarul? Úgy látom, hogy nem mert nincs köze a finnugorjoz, a magyar egy indogermán nyelv, és egy germán nyelv, kentum és faszanyelv, a germánból fejlődött ki, vagyis fajlut, a germánból fajult germagyarrá.

2/4 anonim ***** válasza:

#1 Igaz, csak ne keverjük azzal, hogy "abból fejlődött ki". Mialatt a mai magyar kialakult, rengeteg egyéb nyelvi hatásnak volt kitéve.

---------------------

Ez egy bullshit, mivel épp a magyar, germagyar nyelv az, ami ellenáll a hatásoknak, indogermán és germán nyelvként.

A magyar nyelv a rend alapján fajult, és a germagyar szellem által, ami Kirgen, a germagyar nyelv szelleme Kirgen mivel egy entitás, ez a szellem nem szereti a hatást.

A magyar nyelven meg is látszik, a szókincse 70 százlékban germán, és a képzések is azok, nagy árja szókinccsel, és protogermán szókinccsel.

Elég ha felhívom a figyelmet az akar szóra, ami a protogermánban is megvolt, csak avoluntas kiszorította, vagy arra, hogy az árja szül szó a germagyarban még mindig megvan.

Egy általam elemzett mondat:

honnantól látja-ha rajtam, hogy ódzkodok, utálkodok, engem őrjít

egy teljesen germán mondat, kisebb indodermán hatással, mint az ód, ami az at, ut párja az utálnak, vagy hogy a ge erősítő pertikel egyben a he kérdő partikel, ami itt árja

árja.he

germán ki

indogermán:ge

De valszeg germán lehet, vagy protogermán.

A rajtam szó egy fajulás:

rá gyök: indogermán ar, ra, ami fügen, illeszt, ebből a germagyar szavak, mint rend, rak, rege, rátevés, a ratio is, vagy az arány, megegyezik az ír roim-val , ami a rám

ja: birtokos képzés, germagyarban gót-germán, az újkurd csinál ja-t

t: tárgyeset, germán t és lokatívus, mint az ennent vagyis onnant germán szóban, ír dé, latin dé

m: indogermán m, ami a germánban is megvolt, ennek maradéka a bim és habem, és úgy zárja mint az ír, de a germánból van.

Ez egy fajulás, germagyar fajulás.

Szabályos hangmegfeletetések alapján a magyar nyelv egy germán nyelv, és leginkább az van meg a germagyarban ami a germánban kifejlődött, egy példa:

sker, ker: húr, hurkl, mint hurkol, vagy hurok, hurh, ami a horog

geue: kony, kunyhó, kúp, kenygel, koron germán szavak

keue: hany, hiba, nyak, homorú germán szavak

gheu: gúva, gubbaszt, guba, göb germán szavak, és ebből a gomolyag

vagy:

ker: germán hrigo, hörög, hrenga, haang, horkan szavak

ger: károg, krahen, krak germán szvak

A magyar nyelv szókincse 70 százalékban germán és a képzések is a germánból vannak ebben a nyelvben.