Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Az iszlám eleve egy erőszakosa...

Az iszlám eleve egy erőszakosabb vallás, mint a kereszténység, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy még fiatalabb, és a kereszténységhez hasonlóan idő kell neki, hogy konszolidálódjon?

Figyelt kérdés

Sokan védelmükbe veszik az iszlámot azzal, hogy még fiatal vallás, és most tart ott, ahol a kereszténység volt a reformáció előestéjén. Hogy lám, lám, a kereszténység is milyen könyörtelen hódító háborúkat viselt, meg milyen kegyetlen volt az inkvizció, milyen bigott a középkori papság, milyen kollektivista a felvilágosodás és a reformáció előtti keresztény világ, akárcsak ma az iszlám.


Valóban ennyi lenne a különbség? Zavarban vagyok, mert úgy érzem, hogy az iszlámmal jóval alapvetőbb gondok vannak ennél, hiszen eleve egy hódító jellegű vallásnak indult, viszont nehéz megcáfolni ezeket az érveket. Tényleg csak idő kell neki, és az elkövetkező évszázadokban várható az iszlám felvilágosodása, ami során ugyanolyan békés és élhető vallás lesz, mint a kereszténység?


2020. nov. 25. 09:27
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
65%

Az úgy nevezett felvilágosodás után se lettünk valami humánus és megvilágosodot faj.

Vak hit eszmékbe, politikai terror, hoditó háboruk, ideológiai alapu népirtásba nem igazán fogtuk vissza magunk azután se.

Nem biztos hogy helyes a vallasokra projektálni azt ami univerzálisan emberi. Egyszerűen szeretjűk így látni, hogy a "maradi sötét vallások" miatt. Kicsit torz szerintem.

2020. nov. 25. 09:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
100%

teljességgel téves az az érv, hogy fiatalabb vallás. a fegyveres térítés kora egyszerűen lejárt. egy nemrégiben alapított államnak sincs elnézve, hogy rabszolgát tartson, mert hát még csak most indult.

amiket írsz, a muszlim szélsőségesekre igaz. a legtöbb muszlim különösebb probléma nélkül képes a békés együtt élésre. a szélsőséges csoportoknak (illetve az azok burjánzását lehetővé tevő politikai-társadalmi környezetnek) kell felszámolódnia.

2020. nov. 25. 09:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 A kérdező kommentje:

Első: köszi, de nem ezt kérdeztem. Amúgy meg nem igaz, amit írsz, de ebbe most nem mennék bele.


Kettő: de ez nem eleve egy nyugati narratíva? Miért járt le a fegyveres térítés kora? A mi jogi vívmányaink miatt? Mi van, ha az más vallást nem érdekel?


Muszlim szélsőségesből mintha több lenne, mint keresztény szélsőségesből. A kereszténységből pl. nem következik az öngyilkos merénylés, ilyen tudtommal nem volt. Mintha maga az iszlám alapjaiban hordozná azt, hogy alkalmasabb az emberek fanatizálására. A kereszténység történelmileg egy pici szektaként indult, amit évszázadokig üldöztek. Eleve az alapítója is egy üldözött reformer volt, akinek egy maroknyi tanítványa vitte tovább a tant. Az iszlám? Mohamedet kezdetben üldözték, majd úgy tért vissza a városába, hogy átvette az uralmat, és onnantól kezdve gyakorlatilag egy folyamatos hódítástörténet az iszlám története. A kezdetektől fogva egy hódító ideológia volt.

2020. nov. 25. 09:54
 4/14 anonim ***** válasza:
54%

"Amúgy meg nem igaz, amit írsz, de ebbe most nem mennék bele."


Hát tények makacs dolgok mindenesetre, a történelmet meg ismerjük! :-)

2020. nov. 25. 09:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim ***** válasza:
83%

Mindkét vallás erőszakos, vagy az volt.

Kereszténység alapvetően a 10 parancsolat határozza meg pl ne ölj, ne paráználkodj stb stb, de mondjuk a szerencsejátékról, az ivásról nem rendelkezik. Az iszlámban, ha jól tudom az önmagad rombolása pl alkohol és a drog is tiltott, illetve ők sokkal szigorúbban veszik a dolgokat még most is mint a kereszténység. Pl a keresztényeknél óriási válási arány van manapság, az iszlámban pedig ki is nézik aki elvált.


Alapvetően ha nem lennének szélsőséges emberek az iszlámban, egy békés de szigorúbb vallás lenne mint a kereszténység. (Pl ha jól tudom a koránban a szegény embereken történő nyerészkedés is tiltott.)


Írsz a történetéről, na arról fogalmam sincs.

2020. nov. 25. 10:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 Wadmalac ***** válasza:
100%

Nem a vallás erőszakosabb.

Azok erőszakosabbak illetve vannak többen, akik fanatikusan hívei vagy simán politikai, esetlegesen terrorcéljaikat a vallás köntösében tudják jobban eladni.

Erre a mohamedán világban nagyobb esély van, mint nálunk.

De azért a kereszténység sem nőtt e ki még ezt teljesen, gondoljunk csak a még ma sem teljesen megszűnt ír stb. protestáns-katolikus véres ellentétekre.


Természetesen ahol alapból háborús a helyzet, ott ha a vallás akár csak említés szinten bele van keverve, máris a vallás erőszakosságára eredményez következtetést.


Ismét csak oda lyukadunk ki, hogy nem maga az eszköz a veszélyes, hanem a használója.

2020. nov. 25. 10:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 anonim ***** válasza:

"Ismét csak oda lyukadunk ki, hogy nem maga az eszköz a veszélyes, hanem a használója."


Ez igaz, de azért mégsem mindegy, hogy egy hámozókésről vagy egy handzsárról van-e szó.

2020. nov. 25. 10:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 A kérdező kommentje:

Jó, de akkor annak mi az oka, hogy az azt a vallást gyakorlóbbak nagyobb számban erőszakosak, mint más vallások gyakorlói? Miért nem hallunk például buddhista terrorról meg öngyilkos merénylőkről? Tényleg nem gondoljátok, hogy magában a vallásban keresendő az ok, lévén más vallások más dolgokra hatalmaznak fel? Pl. a kereszténységben ilyenről soha szó sem volt, hogy attól kerülsz a Paradicsomba, ha megölöd a hitetleneket. Aki a kereszténységet betű szerint akarja követni, annak nagyon kemény és lemondásokkal és önvizsgálattal teli életet kell élnie. Az iszlámban megvan ez a lelkiség? Olvastam róla elég sokat, sőt, még a Koránt is elkezdtem olvasni. Nyoma sincs benne annak, ami az Újszövetséget érdekessé teszi: a tanmeséknek, elgondolkodtató, paradox történeteknek, amik a keresztény embernek lelki munkát, gondolkodnivalót adnak. Jézus beszédei kicsit olyanok, mint a zen koanok, Csattanós történetek, lehet rajtuk gondolkodni, érdekes kérdéseket vetnek fel. A Korán ezzel szemben semmi más, mint kinyilatkoztatás, olyan, mint az Ószövetségben a próféták könyvei. Ijesztgetés, ígérgetés, mindenféle átvételek a Bibliából, utalás régi csatákra, meg a korabeli Arábia törvényeire.


A másik, amit látok, hogy az iszlámban a lelkigyakorlatok helyett mintha csak ezek a mindenféle rítusok lennének. Olvastam beszámolót nyugati zarándoktól, aki kamuból felvette az iszlámot, hogy megtekinthesse a Kábát. Leírja, hogy még arra is megvan a külön ima, amikor bemennek az illemhelyre, meg amikor kijönnek. Mindenre van valami mantra meg mozdulatsor, a Kábát se lehet akárhányszor körüljárni, ha véletlenül elrontottad, kezdheted elölről az egészet - olyan, mint a prekolumbián vallások, ahol kényszeresen be kellett tartani a rítust, különben nem kel fel a Nap. Ettől lesz egy vallás szent, hogy mindig ugyanabba az irányba motyogsz ugyanazokban az időpontokban, meg ugyanazon szabályok szerint járod körül a meteort? Engem ez inkább egy katonai kiképzésre emlékeztet. Kényszerességre nevel, az erkölcsi felhatalmazást meg egy autoriter doktrína adja. Megkérdőjelezni nem szabad semmit, az egész vallás lényege a "belenyugvás". Nem csoda, hogy az az ember, akit erre nevelnek, könnyen fanatizálható, hisz senki nem tanítja meg individuumként gondolkodni, semmi nem oltja beléjük a szkepszist, a többféle nézőpontot.

2020. nov. 25. 10:54
 9/14 anonim ***** válasza:
100%

"Erre a mohamedán világban nagyobb esély van, mint nálunk."

Itt jönne a lényeg, hogy miért. Miért terjed jobban, miért létezhet tartósabban a muszlim szélsőségesség, mint mondjuk a keresztény (ld. pl. Ku-Klux-Klan vagy a csoportos öngyilkos szekták.)


"a kereszténységben ilyenről soha szó sem volt, hogy attól kerülsz a Paradicsomba, ha megölöd a hitetleneket."

Ott olyan van, hogy öld meg a feketéket, igyál mérget, stb. Csak ezek a szekták nem tartósak. Egyébként (ha jól tudom), a muszlim sem tanít semmi ilyet, csak ha kellően kiforgatjuk.


A válasz valószínűleg nem vallási jellegű, hanem társadalmi. A jóléti társadalmak általában keresztények, az életszínvonalt tekintve elmaradottabbak pedig muszlimok, pl. Közel-Kelet, Észak-Afrika. (Jó, ez így nem igaz, csak nagyon elnagyoltan.) A nyomor, elnyomás, kilátástalanság gyakran szül szélsőségeket, a muszlim közösség pedig jóval nagyobb százalékban aktívan vallásos, mint pl. Európában. Adja magát, hogy az elégedetlenség a vallásban fog gyökerezni, a szentírásban fognak felhatalmazást keresni, hogy változtassanak, vagy legalább megtorolják a (vélt/valós) sérelmeket, akár úgy is, hogy kicsit félre kell értelmezni néhány sorát.

Ráadásul a muszlim közösségekben hagyományok, szokások is táplálják ezt, pl. (javítsatok, ha rosszul tudom) keresztény felé tett ígéret nem számít, stb. Ez nem vallási tanítás, ez egy kulturális szokás. És ha van egy ilyen alap, akkor már fel tud úgy erősödni a szélsőség, hogy a jólétben élő muszlimokra is hatással legyen.

És akkor még ott vannak a vallási ellentétek (siíták, szuníták, ...), amik erősebbek, mint a keresztény felekezetek között, szóval "gyakorlottabbak" az ellenségeskedésben. Ez is inkább kultúra, mint szűk értelemben vett vallási dolog. Ez így együtt már egy jó kis kinduló koktél a szélsőségekhez.

2020. nov. 25. 11:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 anonim ***** válasza:
100%
...Még egy dolog: A politikai vezetés erősen vallási, felekezeti alapú. Ami nálunk egy párt, az pl. a Közel-Keleten gyakran kb. egy felekezet. Ez sem segít feloldani a feszültségeket.
2020. nov. 25. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!