Miért lett volna szükség a tecnológiai fejlődésre a szocialista országokban? Mit értenek tecnológiai fejlődés alatt?

Jaj, hát mit jelent a technológiai fejlődés?

A keleti blokkban a technológia megrekedt kb a hetvenes évek közepén, és azon a szinten maradt rendszerváltásig. Például a fegyverkezési versenyben is azért maradtak alul mert a haditechnológia nem eléggé fejlődött keleten.

Csak egy mondás!

Ősi módon élő törzsek technológiailag elmaradottak, de nem is teszi tönkre a világot. Vajon melyik jobb? Luxusban élni és ölni a természetet vagy szegénységben, de hagyni ,hogy a világ !magátol változzon?

A versenyképesség alapja a technológiai fejlődés. Az olajárrobbanás miatt volt egy világválság a világban kivéve a szoc. blokkot, mert az oroszok nem adták drágábban az olajat. Valójában nem az olajválság volt a közvetlen ok.

A szoc blokkban a közös termelés, a tervgazdálkodás és a kgst miatt egy zárt piac volt, amit nem az igények, hanem a lehetőségek iránytottak. Az árakat minden áron alacsonyan akarták tartani, ez pedig oda vezetett, hogy nem volt lehetőség a termelési kapacitás fejlesztésére. Igy történhetett meg az, hogy bizonyos helyeken több tiz évig ugyanazokat a termékeket állitották elő. A megszokott izek tényleg megszokottak voltak, mert soha semmit nem változtattak rajta. Emiatt egyre inkább lemaradtak ezek a termékek a versenyben, aminek fő következménye az volt, hogy lehetetlen volt ny-európába exportálni, igy leginkább a baráti országok lettek a piacok, akik viszont csak nagyon keveset fizettek érte.

A technológiai elmaradás egyrészt gy működött, másrészt be kell látni, hogy pl a Szovjetunió, de akár Mo. szempontjából is a szocializmus a legnagyobb technológiai váltás volt évszázadok óta. A Szu-ban azóta sem hozott semmi olyan forradalmi változást mint az 1917-es forradalom. Mo-n is teljesen átalakult az ország és a társadalom. Bizonyos értelemben rossz irányban, de alapvetően egy nagyon komoly modernizáció történt, ami mindenkit érintett. Ezzel együtt pedig volt ez a termelési lemaradás, ami előbb-utóbb aláásta a rendszert.

2-3 nagy problémával nem törödtek ebben az időben:

- a lakosság ellátása bizonyos területeken akadozott (hiánygazdaság), nem lehetett pl banánt és narancsot kapni:), ami egy vicc,

- Nem lehetett külföldre utazni vagy csak nagyon korlátozottan, ami ahhoz vezetett, hogy az emberek egy idő után frusztráltak lettek, mert úgy érezték egy börtönben élnek. Kicsiben a covid is ilyen, van is belőle elég baj,

- Nem engedték a nemzeti kérdéseket, elfojtották a nacionalizmust. Nem lehetett egyáltalán erdélyről a délvidékről vagy a felvidékről beszélni, miközben a horti rendszerben minden csatornán trianont nyomták, hasonló volt a helyzet a zsidó és a cigánykérdésekben is.

- teljesen elnyomták az 56-os forradalom emlékét, leginkább sehogy sem lehetett róla beszélni.

Ezek a kérdések egyre nagyobb feszültséget szültek, ez olyan kb mint most a választás, az oligarchák gazdagodása, az elképesztő korrupció vagy a stadionok és a minden ellepő vallási trollkodás kérdése. Most is azt mondják, hogy semmi baj, minden legális, mindenki kussoljon. Ez is problémát fog hosszabb távon okozni.

Wiki:

Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása volt, az egyik legjelentősebb az addigi szovjet tömbbe tartozó kommunista országokra gyakorolt eladósítása, mivel ezen országok korszerűtlen, nagy energiaigényű nehézipara nagy mennyiségű nyersanyagot igényelt, ami a kőolaj árának robbanásával hirtelen nagyon megdrágult, ez pedig hitelfelvételekbe és hosszútávú eladósodásba sodorta ezeket az országokat a rugalmasabb és a piacgazdaság szabályai szerint működő „tőkés”, avagy kapitalista nyugati országokkal szemben, hisz gazdasági szabályozórendszerük sajátosságai miatt képtelenek voltak a fejlődésre, míg a kapitalista gazdaságok a helyzethez való alkalmazkodással és versenyképes hátterükkel képesek voltak az olajválság hatásait átvészelni. Magyarországon, mint akkori államszocialista országban is ugyanez a folyamat játszódott le: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését.

Az olajválság, azaz az olajárak radikális emelkedése, mivel általános világpiaci áremelkedéssel is járt, alaposan meggyengítette a Szovjetuniót, és oka volt a Szovjetunió illetve a többi szocialista ország gazdasági viszonyainak feszültebbé válásához, mivel a szocialista országok erős energiafüggésben voltak a legfontosabb, legerősebb kommunista országtól. A Szovjetunió valójában csak némi átmenet után engedhette meg, hogy az olaj árát a világpiaci ár felé közelítse s olyan árrendszert alakítson ki, amely időszakos késéssel követi az olajár világpiaci ingadozását. S ezt akkor is meg kellett tennie, ha nyersanyag-kapacitásai szinte kimeríthetetlennek is látszottak. (A deklarált szovjet gazdaságpolitikai elvek között nem az utolsó helyen szerepelt az "elvtársi segítség" fogalma. Nos, itt valahogy alkalmazni kellett ezt az elvet, az "elvtársi megértéssel" kiegészítve.) Tehát a Szovjetunió export bevételeinek növelését nem nélkülözhette, annál is kevésbé, mert a Szovjetunió nagyvállalatainak jelentős része hatalmas ráfizetéssel, vagyis nem rentábilisan termelt, s ezeket a vállalatokat nem lehetett bezárni, hiszen egy bezárás a tervgazdaság legélesebb kritikáját jelentette volna, és persze munkanélküliségi hullámot is. Az olajár-robbanással egyidőben az arab világ kapcsolatai romlottak a Szovjetunióval, bizonyos valószínűséggel ennek is szerepe volt abban, hogy az afganisztáni polgárháborúba (törzsi konfliktusba) való beavatkozás révén a Szovjetunió nyomulni akart a Közel-Kelet irányában.

Az volt a baj, hogy politikai, filozófiai okok miatt is belenyúltak a tudományokba, a technológia "alakulásába". Például sokáig szándékosan gáncsolták az elektronikát, a számítógépet a Paksi Atomerőműhöz is úgy kellett becsempészni Nyugatról, de a genetikát is áltudománynak minősítették, ideológiai alapon, politikai nyomást helyezve rá. Amikor a politikai vezetés rájött az önnön ökörségére, akkor már késő volt.

A technológiai fejlődés leginkább a fegyverek és a propaganda miatt volt fontos, hogy folytatni lehessen a "proletár" világforradalmat, a harcot az "imperializmus" ellen, meg a kapitalista ördögök ellen stb.

"a számítógépet a Paksi Atomerőműhöz is úgy kellett becsempészni Nyugatról"

De nem azért, mert itt "gáncsolták", hanem a COCOM-lista miatt, azt meg Nyugaton találták ki. Magyarországon is gyártottak számítógépet, pl. a Videoton-ban, a SZTAKI, KFKI (kutatóintézetek) tele voltak jó szakemberekkel, akik a COCOM által behozatali tilalom alatt lévő informatikai rendszerek hazai változatát kifejlesztették.

Volt egy Mikroelektronikai vállalat is, ahol integrált áramköröket gyártottak, de az úgy tudom, leégett (vagy felgyújtották? :)

Minden esetre, a 80-as években, amikor elektronikai téren dolgoztam, le voltunk maradva a világhoz képest, termékeinket csak a KGST-n belül lehetett eladni, vagy 3. világbeli országokban.

"Magyarországon is gyártottak számítógépet, pl. a Videoton-ban, a SZTAKI, KFKI (kutatóintézetek) tele voltak jó szakemberekkel, akik a COCOM által behozatali tilalom alatt lévő informatikai rendszerek hazai változatát kifejlesztették."

Meg a nagy lófszt. Az egyik impexen keresztül csempészték nyugatról az intel processzorokat. Volt is belőle botrány később, amikor az egyik csetepaté után sikerült a nyugatiaknak zsákmányolniuk szoci ( videoton ) radarrendszert és megtalálták benne a cocom listás cuccokat.