Mátyás király idejében mennyit tudtak az egykori római birodalomról?

Valamikor olvastam egy nagyon régi magyar nyelvű levél átiratát, abban meglepett, és elgondolkodtatott, hogy a levélíró mindenféle magyarázás nélkül célzott az ókori görög történelem valamely olyan eseményére, amit ma lábjegyzetben kellett a szerkesztőnek érthetővé tennie a mai olvasó számára.

Ez számomra egyértelműen bizonyította, a középkorban sem volt általános a tudatlanság, talán a fontossági sorrend változott az évszázadok alatt.

Ahogy az #1 írja, a képzett emberek tudtak róla, a képzetlenek nem. Nagyon durván megfogalmazva tényleg nagyjából így volt. Pl. egy csomó római szerző ismerete az alapműveltség része volt, emellett ismerték a görög-római költészetet, mitológiát is, sokkal jobban, mint akár mi. De fontos tudni, hogy ez a művelt emberekre vonatkozott, és a 15. században ez a tudás kizárólag latin nyelven volt elérhető, vagyis egyházi emberek és humanisták ismerték ezeket az antik műveket. Sőt, éppen Mátyás idejében, a 15. században kezdték el az egyházi szemlélet kizárólagosságának háttérbe szorításával filológiailag is értelmezni ezeket a műveket, magát a szöveget nézni, és a latin nyelvi műveltséget is ebben a korban kezdték el ismét csiszolni, hogy jobban megértsék, amit olvasnak, ami által ezek a humanisták is minőségibb műveket tudjanak alkotni (de nem csak a szövegeket, hanem az antik szobrokat, épületeket, egyéb maradványokat is újra tanulmányozni kezdték). Ebből következik, hogy ezek a tudósok ismerték pl. Livius munkáit, vagy Plutharkoszét és más antik történetírók műveit is. Nem véletlen, hogy utánozták is ezeket a műveket, pl. Bonfini Mátyás királyról írt életrajzi műve is antik műfaj, tele antik toposzokkal, kifejezésekkel. Még a földrajzi neveket is a régi szerzők alapján használták, Magyarországot pl. Pannóniának hívták, Franciaországot Galliának stb. (Janus Pannonius neve sem véletlen, illetve a verseiben ő is Pannoniának hívja Magyarországot. "S most Pannónia is ontja a szép dalokat"). Ami egyébként nem egészen pontos, mert a régi római Pannonia provincia és a középkori Magyarország nem egészen ugyanaz a terület...

A szövegekkel, tudományokkal foglalkozó humanisták tehát elég komoly antik műveltséggel rendelkeztek, így ismerték a Római Birodalmat. Azt viszont fontos megemlíteni, hogy ez a tudás nem volt professzionális, tehát olyan mértékű tudós rendszerezése és értő forráskritika nem jellemezte őket, mint a modern történettudományt (habár ebben a korszakban megjelent erre az igény). Így ez inkább irodalmi műveltség volt. Tehát azt nem igazán tudták volna megmondani, hogy milyen társadalmi-gazdasági folyamatok zajlottak a Római Birodalomban pl. a 2-3. század fordulóján, de pl. Caesar életrajzát el tudták mondani Suetonius és Plutharkhosz alapján is... :) Illetve rengeteg antik mű erősen hiányos, ezeket a lyukakat pedig csak a modern történettudomány tudja betömködni a modern tudományos eszközeivel, az akkori humanisták számára ezek egyszerűen fehér foltok voltak.

Az átlagember viszont, aki nem tudott latinul, annak fogalma nem volt az egészről. Magyarországon sokan a paraszti sorban a szomszéd falut sem ismerték, nem hogy a Római Birodalmat.