Véleményetek szerint ha a magyarság a 10.-11. században a latin nyelvet használó római katolikus kereszténység helyett a görög-ortodox irányzatot választja, mennyi esélyünk lett volna a megmaradásra?

Mi köze a vallásnak a megmaradáshoz?

Bizáncot ugyanúgy elsöpörték a törökkök, mint más vallású királyságokat.

#1: Érdekes, nálunk azt tanítják, hogy nem a nemesség és nem az értelmiség őrizte meg a magyar nyelvet, hanem a parasztság.

#3: A honfoglalástól a török korig volt fontos, hogy a magyarság vallása keleti vagy nyugati kereszténység-e. Akkoriban bejött a reformáció is.

4

A magyar nyelvet kvázi senki nem őrizte már, mert használhatatlan volt, és nem is volt lehetőség sehol használni. A nyelvújításnál meg kvázi alkottak egy új nyelvet.

#Hajger89... Igen sok. Vannak arra utalások, hogy Géza és István előtt is már keresztény térítés folyt a magyarok között, mindkét részről. Azaz Róma és Bizánc is küldött hittérítőket a magyarokhoz.

Géza és István hogy miért latin térítőket hívott be az országba, ebben a külpolitika játszott szerepet. Ugyanis az ország harapófogóba került.

Az utolsó kalandozó hadjárataink is Bizánc felé irányultak és ez megrontotta Konstantinápollyal a kapcsolatokat. Illetve az is intő jel volt a magyarok számára, hogy Bizánc megszüntette a I. Dunai Bolgár Birodalom politikai és vallási függetlenségét. Ez a magyar nemességnek intő jel volt.

Ott volt még az a probléma is, hogy a bizánci és német-római császár szövetségre lépett, így két nagyhatalom közé került a magyar állam. Géza békés külpolitikát folytatott uralkodása alatt amelyet dinasztikus házasságok is erősítettek. Bizáncban egy agresszívan terjeszkedő nagyhatalmat látott. Ezért a nyugati egyházban látta, a hosszútávú béke lehetőségét.

De ez egy olyan kérdéskör ami manapság is foglalkoztatja a történészeket és jelentős vitákat szül szakmai körökben. Jelenleg két nagy álláspont köré tömörülnek ezen történészek.

---------

(Részlet a: Bizánc vagy Róma? SZKA_210_02 tanulmányból)

"...Két nagy történelmi álláspont

A

A Német-Római Császársággal való jó viszony kialakítása –

és ami ezzel együtt járt, a nyugati kereszténység

felvétele – az egyetlen reális esély volt a korban Magyarország

megmaradása számára.

B

A bizánci kereszténység felvétele – és a bizánci politikai

orientáció – reális, sőt a nyugatinál kedvezőbb alternatíva volt

a korszakban a magyarság számára. Géza és István csupán

saját hatalmi és kapcsolati érdekeik miatt erőltették mégis a

nyugat-római orientációt, és a római kereszténység felvételét..."