Mik voltak a legfontosabb, lényeges különbségek az eurázsiai sztyeppei népek (pl. szkíták, hunok stb.) és a letelepedett, kelet-ázsiai rizstermesztő népek (pl. kínai) kultúrája között?

a legnagyobb különbség a két csoport között a mezőgazdaság mértéke. A leteleped népek életében a földművelés nagyobb szerepet kapott. A nomádokról kialakult sztereotípiák ellenére ők is műveltek földet, de kisebb intenzitással. A településeik között is ismert több állandó. A régészek több xiung-nu (ázsiai hun) erődített települést (szakszóva: gorogyiscse)tártak fel a mai Szibéria és Belső-Ázsia területén.

A földművelő nomádokról már Herodotos is megemlékezik a szkíták kapcsán, ugyanis megemlíti a földűves szkítákat. Igaz enyhén szólva következetlen, mert a művének egy másik részében leírja, hogy nincsenek városaik és nem művelnek földet (és aztán ez az a közhely, ami nagyjából a 20. századig összefonódik a nomadizmussal).

A letelepültekre általában hatott a nomád harci kultúra (pl. a kínaiak sokat merítenek a hiung-nuktól) és gyakran a viselet is (a 10. században a morva urak gyakran magyar szokás szerinti hajviseletet csináltattak maguknak). A nomádok általában a mezőgazdasági dolgokat vették át letelepütektől (pl. újfajta gabonák). Elég intenzív kapcsolat állt fent köztük, valamilyen sziten egymásra voltak utalva

Elsősorban életmódbeli különbségek voltak, a sztyeppei népek nomád, félnomád életmódot folytattak, ami az állattartás elsőségét jelentette. Ők is folytattak mezőgazdasági tevékenységet, vetettek árpát és rövid tenyészidejű növényeket, gyűjtöttek takarmányt, de a legeltetés volt a fő szempont, nem telepedtek meg véglegesen, hanem az állataikkal mindig tovább vándoroltak. A rizstermesztés viszont alapos előkészítő tevékenységet igényelt, teraszok kialakítását, ahol erre szükség volt, öntözőrendszer kiépítését és a helyhez kötöttséggel kialakultak a falvak, a városok, lényegében a kulturális különbségek ebből adódtak.

A kínaiak társadalma sokkal tagoltabb volt, kialakult egy részletes, szerteágazó specializált közösség, mindennek voltak szakértői, különféle szakmák, hivatalok jöttek létre, amíg a nomád népeknél ez kevésbé jelent meg, a vadász máskor halász volt és sok dolgot saját maguk készítettek maguknak, így kétségkívül átlagosan ügyesebbnek kellett lenniük, de mégis minden viszonylatban be kellett érniük sokkal egyszerűbb, primitívebb körülményekkel, ruhákkal, eszközökkel, ételekkel, művészeti alkotásokkal, mivel tömegesen nem, vagy sokkal kevesebb képviselőik voltak azoknak, akik csak ezzel foglalkoztak, ellentétben a kínaiakkal, akik kidolgozták a selyem, a porcelán és a hasonló magas minőségű, komoly technológiát is igénylő gyártási, termelési eljárásokat és mindez megjelent a táplálkozási, öltözködési szokásaikban, művészetükben, írásmódjukban.

A kínaiak komoly építészeti és lakáskultúrával rendelkeztek, csodálatosan finom dísztárgyakat készítettek, amíg a nomádok sokkal robusztusabb, jellegében funkcionalitásra törekvő tárgyakat, eszközöket használtak, jellegzetes díszítőmotívumokkal.

A kínai civilizáció magas szintű, részletes és szerkezetében jellegzetes irodalommal is rendelkezett, megkülönböztethetően a különböző korokban. Néhány írásmű Európába is eljutott és hatalmas feltűnést keltett. Ilyen például a Szép asszonyok egy gazdag házban című regény, amely a Ming dinasztia idején íródott, szerzője ismeretlen és 1610 ben adták ki Európában először. Megdöbbentő részletességgel írt könyv volt, erős erotikus töltéssel és mai stílusok keveredését lehet tapasztalni benne, továbbá a korai kínai életmód, államigazgatás, részben filozófiák és vallási elemek gazdag leírásával,mindemellett rendkívül szórakoztató formában.

A nomád népmesék, mondák tartalma sokkal egyszerűbb, szerkezetükben elnagyoltak és a műfajból kifolyólag kurták.

Azt még hozzátenném, hogy a kínaiak komoly oktatási rendszert is kiépítettek, még felsőfokú oktatás is folyt, volt államigazgatást tanító akadémia a hivatalnok réteg számára, de ezt igényelte a bonyolult írásrendszerük is. A szakmák, kézműves tevékenységek oktatása elég hasonló az európai céhrendszerhez és magas szintű tudományos képzés is folyt a kor viszonylatában, amíg ez a nomád népeknél nem, vagy sokkal egyszerűbben jelent meg.