"A tudás igazoltan igaz hit" (Platón) Kiegészíthető -e ez a definíció úgy, hogy minden körülmények között igaz legyen? (pl. A pillanatnyi tudás igazoltan igaz hit.)?

Én még annyival egészíteném ki, hogy nem csak pillanatnyilag igaz, hanem tartósan is.

Legfeljebb még további dolgokat fedezünk fel mellé.

> "A tudás igazoltan igaz hit" (Platón)

Ez így nem pontos. Platón ugye előszeretettel dialógusok formájában írta meg a műveit. Valamilyen kiindulópontból a végső következtetés egy párbeszéd formájában születik meg. Platón ominózus kijelentése is egy ilyen dialógus, a Theaitétosz egyik „részeredménye”.

A felvetett kérdéskör, hogy mit is jelent igazából az, hogy tudás. Az első meghatározás, hogy a tudás nem más, mint érzékelés. Ez aztán ki van vesézve, hogy miért nem kielégítő meghatározás, az érzékelés relatív és szubjektív. A második meghatározás, hogy a tudás igaz vélemény. Erről az ember ösztönösen is érzi, hogy nem kielégítő meghatározás, ha én azt mondom, hogy szerintem – véleményem szerint – piros póló van rajtad, és történetesen tényleg piros póló van rajtad, akkor nekem egy igaz véleményem volt a pólód színéről. Szerencsém volt, de tudásom nem. Platón hosszan kifejti ennek a meghatározásnak is mindenféle aspektusait.

A harmadik meghatározás pontosan így szól:

„a megindokolt igaz vélemény maga a tudás, a megindokolatlan viszont kívül esik a tudáson; s aminek nincs meg a maga indoka, az nem is tudható […], aminek pedig megvan, az tudható”

más fordításban:

„a kifejtett igaz vélemény a tudás, míg a kifejtés nélküli kívül esik a tudáson. Amit nem lehet kifejteni, az nem megismerhető…”

Majd később kérdésként fogalmazódik meg így: „Tetszik-e hát neked, s úgy vélekedsz-e, hogy a megindokolt igaz vélemény a tudás?”

De itt nincs vége a műnek, innen a „megindoklásnak” a különböző módjait veszi sorra. Az egyik a magyarázat, ami a gondolatok szavakban való megfogalmazása. Ez nyilván nem elég, beszélni, írni mindenki tud. A másik a tudás tárgyának alkotóelemeinek a felsorolása, a harmadik meg a tudás tárgyának azon ismérveinek felsorolása, ami megkülönbözteti más dolgoktól. De egyik sem kielégítő. Így tulajdonképpen a mű végén nincs konklúzió, nincs a tudásnak egy végleges definíciója.

(Nyilván nem azért írt száz oldalnyi tömény eszmefuttatást Platón, mert a dolog egy vagy pár mondattal összefoglalható lenne, így ez a rövid kivonat is félreérthető, félreértelmezhető, hiányos. Amúgy érdemes lehet elolvasni a teljes művet magát.)

~ ~ ~

De ennek ellenére sokan visszanyúltak Platónhoz. Whitehead fogalmazott úgy, hogy az egész európai filozófia nem más, mint egy sor lábjegyzet Platónhoz. Nos ehhez a műhöz van egy könyvtárnyi lábjegyzet. Azért az episztemológiának, és az ehhez kapcsolódó tudományfilozófiának elég gazdag történelme és irodalma van.

~ ~ ~

> Kiegészíthető -e ez a definíció úgy, hogy minden körülmények között igaz legyen?

A probléma, hogy általános tudás esetén nem tudod igazolni, hogy az igaz vélekedésed minden körülmények között igaz. Ehhez minden körülményre igazolnod kellene a vélekedésed helyességét, és ha az időt is hozzávesszük, akkor minden időpillanatra, ha a tudás tárgya olyan, akkor jövőbeli pillanatokra is. Ez nyilván végtelen számú igazolást igényel, illetve olyan körülményekre való igazolást, ahol az igazolás gyakorlatilag lehetetlen.

Platón művében pont az a kérdéskör, hogy miben állhat az igazoltsága az igazoltságnak vélekedésnek.

~ ~ ~

> Mi a véleményetek, a kiegészítéssel szerintetek is feloldja a definíció a "Getier paradoxont"?

Pont a fentiek miatt nem. Ugye a Gettier probléma (inkább probléma ez, mint paradoxon) lényege abban áll, hogy lehet az igazoltan igaz vélemény is lehet hamis igazolással véletlenül igaz vélemény. Pl. tegyük fel, hogy elromlott az órám, és ránézve az órára 20:53-at mutat. És a véletlen úgy hozta, hogy véletlenül tényleg 20:53 van. Akkor nekem van egy vélekedésem, hogy 20:53 van, igaz is ez a vélekedés, és igazolt – megindokolt – is, hiszen el tudom mondani, hogy hogyan méri az óra az időt, és hogyan kell leolvasni róla az időpontot, és hogy a mutatók ilyen állása esetén a pontos idő 20:53. De valójában nem *tudom* a pontos időt, hanem csak van egy hamis igazolással alátámasztott vélekedésem, ami történetesen – véletlenül – amúgy igaz is.

Én nem gondolom azt – így viszonylag felületesen ismerve a problémát –, hogy lehet igazán jó feloldása a Gettier problémának. A hétköznapokban nem foglalkozunk ilyenekkel. A tudományoknál meg eleve nem is az igazat keressük, hanem modelleket, amik a valóságra jól alkalmazhatónak látszanak. Az érzékelés relativitását úgy igyekszik kiküszöbölni a természettudomány, hogy kvalitatív helyett kvantitatív leírását adja a világnak, az kellően objektív. Az igazoltságnak meg vannak minőségi kritériumai.