Az ókori szkíták és szarmaták életmódja mennyire jellemezheti a magyarság korabeli elődeinek életmódját?

Most kérdés ezt merre akarjuk csavarni. Abban alapvetően nem láttál kivetnivalót, hogy "mind nomád népek, ezért nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az életmódjuk hasonló lehetett". Holott a szinte kizárólagos nomád életformán át, az erdős sztyeppe egyes területein kvázi letelepedett, vagy félnomád életmódot folytató törzsekig eléggé vegyes kép jellemzi ezeket a csoportokat. Ennek megfelelően alapvetően én is legalapvetőbb társadalmi formákat, termelési módokat illetve alapvető kulturális jellegzetességeket értettem életmód alatt. Evidens hogy a letelepedett életmód nem a rendiség vagy uralkodói jogok függvénye. Amiről te szólsz, azt pedig nyilván érinti. Amire utaltam, hogy ilyen felületes tényezők alapján pont annyira volt a középkorban ugyanolyan életmódunk mint a románoknak vagy a lengyeleknek, mint szkítáknak és a magyar törzseknek. Ha az a szempont, hogy mindkettő nomadizál, íjat használ, meg sok szempontból hasonló [egyébként legalább annyiból nem] tárgyi kultúrát hagy maga után, akkor román-magyar-lengyel azonosságról is beszélhetnénk.

De ha nagyon a részletekbe akarunk menni, sem értek veled egyet. Egyrészt nem a középkori állapotokat írod le, különösen a román fejedelemségek terén, ami már inkább az újkori viszonyokat tükrözi. A román fejedelemségekben csak a középkor végére szilárdult meg a feudalizmus [viszont mindkét állam a 14. században alakult meg], addig az alsóbb rétegekbe tartozók vagy szabad parasztok voltak, viszonylagos autonómiával rendelkező faluközösségekben, vagy a kiépülő rendszerben tulajdonjogokat illetően is a magyar jobbágyok státuszához hasonló jobbágyok vagy zsellérek. A bojárok is a fejedelem viszonya pedig hasonló volt mint itt az Árpád-kor első felében. A 13-14. század folyamán formálódott rendi állammá a Magyar Királyság. Rabszolgaság pedig az Árpád korban, illetve a korabeli lengyel államban is volt. A román fejedelemségekben sok szempontból hasonló struktúra alakult ki, mint ami a kora Árpád korra volt jellemző. És az elterjedt pásztorkodás ellenére a lakosság döntő része letelepedett földművelő életmódot folytatott, hozzáteszem a Magyar Királyság egyik vezető ágazata ugyanúgy az állattartás volt. A német területek társadalmi fejlődését pedig nem venném egy kalap alá, lengyellel és a magyarral. Összességében gazdasági és társadalmi fejlettségi szint ellenére, alapvetően olyan hasonló struktúrákat, és kulturális vonásokat találunk aminek a következtében legalább olyan közel állnak egymáshoz ebből a szempontból, mint a szkíták és a magyarok. A legnagyobb fordulat majd a középkor végétől jön, német területeken megerősödő polgársággal, gazdasági, ipari fejlődéssel, a magyar és lengyel államban második jobbágysággal, és megrekedt, megmerevedett feudális viszonyokkal, a román fejedelemségekben meg azzal amit írtál.