Sok közgazdász miért híve a mai napig is a szocializmusnak, amikor az a rendszer csak nyomort és éhezést szült?

A szocializmus nem a nyomorról és az éhezésről szól - ahhoz dilettáns vezetők is kellenek.

A szocializmusban vannak értékek, és a közgazdászok egy része ezt szeretné kihasználni.

"Mert amikor a szocilaizmus volt MO-on, akkor nem votl nyomor"

Dehogynem, az egész ország (sőt, az egész keleti blokk) egy nagy nyomorhalom volt. A szocializmus nem azért volt "jó", mert megszüntette volna a nyomort, hanem azért, mert mindenkit egyformán nyomorban tartott, így senkinek sem szúrt szemet, hogy nyomor van.

Ha nem lett volna nyomor, akkor nem kellett volna állandóan fusizni, okosozni, háztájizni, stb.

"nyomort és éhezést"

Mindenkinek volt lakása, tudott ételt venni, ingyen volt az óvoda, iskola, és volt munka, aki hajlandó volt dolgozni. Az más kérdés, hogy a nyugathoz képest nem volt luxus élet, csak alapszintű, nagy álmokat sem lehetett kergetni, de azért a nyomor enyhe túlzás.

Azt pedig, hogy miért híve, az adott közgazdásztól kell megkérdezni.

Nyomor és nyomor közt van különbség. Ha nyomorról beszélünk, akkor tisztázni kéne ez mit jelent. A történelmet érdemes földrajzilag és időben távlatokba helyezni. Földrajzilag elmondható, hogy K. Európa történelme ezeréves távlatban kb egyező. Ha a 20. század elejétől nézzük a történéseket, akkor voltunk Monarchiában és Királyságban (Király és Horthy uralma alatt). A Horthy rendszer sajátosságait most ismerhetjük meg alaposabban. A lényege az volt, hogy a polgári városok, a viszonylag szabad falvak mellett kb 2-3 millió ember élt a pusztákon, ahol elképesztő nyomor uralkodott, ezt manapság már nem tudjuk elképzelni és nem is valószínű, hogy visszatér, viszont keveset tud róla az egyszerű halandó.

1945 után egy igazi gyarmatosító és gyarmattartó hatalom befolyása alá került egész Kelet-Európa. Ennek voltak előnyei, de nagyon sok hátránya is. Az előnye az volt, hogy a puszták rendszerét felszámolták, de ez hatalmas áldozatot kívánt, azaz ezt a nincstelen tömeget integrálni kellett a társadalomba (lakhatást és normális megélhetést kellett nekik biztosítani). Másrészről a polgári vonalat, sőt a gazdag parasztságot is szocialistává kellett tenni, azaz el kellett venni a vagyonát. Az egész társadalomra jellemző volt, hogy a magántulajdont az állam nem tisztelte, ezért demokráciáról szó sem volt, míg Horthy alatt legalább ez egy nagyon torz formában jelen volt (a vagyoni különbségek óriásiak voltak).

A szovjet megszállás alatt minden intézkedésre volt idő és elég sok mindent megcsináltak. Jellemző a K Európai régióra, hogy a nép akaratát (demokrácia másik feltétele lenne), teljes mértékben figyelmen kívül hagyták és a társadalmat erőszakosan alakították.

A rendszer ezen túl egyik oldalon pazarló volt, a másik oldalon pedig kizsigerelő, ez egyébként Horthy alatt is így volt.

1990 után ennek a torz társadalomnak kellett volna Európában landolnia. Erre 20 éven keresztül történtek kísérletek nagy prüszkölések közepette, de a 2010-es választások lezárták a demokrácia fejezeteit. Visszatért az autokratikus, demokráciamentes kormányzás, ami mára teljes szépségében megfigyelhető. Az emberi jogokkal nem igazán foglalkoznak, a törvény előtti egyenlőség, a természetes társadalmi folyamatok figyelmen kívül vannak hagyva, egy gyámság alatt álló, túszul ejtett ország lettünk. Rendeleti kormányzás van, lépegetünk vissza a Horthy időszakba. A korrupció és az agymosás elképesztő méreteket öltött. A náci propaganda és politika ismét előkerült, ami különben a legerőszakosabb társadalmi rétegek számára tökéletesen elfogadható. Emellé odateszik a nacionalizmust, amivel sokak számára elviselhetővé teszik a nyomort, ami egyre valósabb realitás lesz, főleg vidéken.

"Mindenkinek volt lakása"

Semmiképp sem automatikusan, hanem k* nagy erőfeszítések árán.

A lakáspolitika alapja az volt, hogy mindenkinek ingyen lakhatást biztosít az állam. Ez a 60-as évek elején lett meghirdetve, de hamar kiderült, hogy pénzügyileg kivitelezhetetlen.

Ezzel együtt meghirdették a lakásprogramot, amiben 15 éven belül 1 millió lakást ígértek, amit különben teljesítettek is, de a tulajdonviszonyokat úgy alakították, hogy a lakások állami bérlakások lettek, ami után egy minimális bérleti díjat és rezsit kellett fizetni.

Mi volt a hiba a koncepcióban? Eleve az, hogy ingyen adnak lakást, azért merült fel, mert látható volt, hogy azokból a fizetésekből, amiket adtak nem lehet lakást venni vagy építeni. Így az állam vállalta, hogy a lakásokat ingyenesen biztosítja a lakosságnak. Amikor ez a koncepció változott, akkor lett igazán éles a helyzet, hiszen a fizetések nem változtak és nem kaptak tulajdont sem az emberek. Így lett igazán csóró az ország.

Nem hiszem, hogy a közgazdaszok a szocializmus hive lennének.

A szocializmus mint gazdasági model nem müködik. Ezért lett mindenhol nyomor es politikai terror a vége, ahhol megprobálták.

Érzelmi alapon ragaszkodnak hozzá az emberek, pedig feketén-fehéren bizonyitotta a történelem hogy nem müködik.

Ideig óráig kölcsökből volt latszat jó lét a Kádár rendszerbe.