Magyarországon 1988 előtt (a Kádár-korszakban) a kisiparosoknak sem kellett jövedelemadót (szja) fizetniük?

Adó mindig volt.

[link]

Be kellett vallani, aztán vagy elfogadták, vagy még megfejelték, ha kevésnek tartották.

Nem volt az az adózási rendszer, mint most.

95% állami, fix fizetésért dolgozott. Abból vonták a TB-t, nyugdíjat.

Eleve úgy állapították meg a fizetésedet.

Aztán, amikor jött a kapitalizmus, akkor felbruttósították a fizetésedet, aztán jött a brutális adóelőleg, nyugdíj, TB, majd év vég kiderült, hogy mennyit kell még fizetned.

96-ban kaptam 100 ezer jutalmat, és abból a levonások után kaptam kézhez 54-et.

Az SZJA-t 1988-ban dolgozták ki és 1989-től működött (még a Németh kormány idején, és nem a kapitalizmus hozta, hanem a felismerés).

Az állam költségvetési politikája nagyon sokféleképpen kialakítható úgy, hogy többé kevésbé működjön. Az SZJA akkor működik jól, ha jövedelemközpontú politikát dolgoznak ki. Ha a központi költségvetés elsődleges forrása az állami vállalatok adója és főleg profitja, akkor nincs szükség SZJA-ra. Kivetnek különféle társasági adókat, így a kisvállalkozók, a "maszekok" előre meghatározott adót fizetnek működési mód függvényében. Ez is működik jól.

1988 környékére világossá vált, hogy nem tartható az állami tulajdon és vállalkozás, mindkettő privatizálásának sokkal nagyobb teret kell adni. Azaz erősen csökkent volna az állami forrás, ezért kellett új rendszert bevezetni.